Login or Join
|
|
Read Ebook: Modern Atheism under its forms of Pantheism Materialism Secularism Development and Natural Laws by Buchanan James
Font size: Background color: Text color: Add to tbrJar First Page Next PageEbook has 568 lines and 141339 words, and 12 pagesProduced by: Albert L?szl? from page images generously made available by the HathiTrust Digital Library LAMP?RTH G?ZA BESZ?LGET?S A H?ZASS?GR?L ?S EGY?B ELBESZ?L?SEK BUDAPEST FRANKLIN-T?RSULAT MAGYAR IROD. INT?ZET ?S K?NYVNYOMDA FRANKLIN-T?RSULAT NYOMD?JA. BESZ?LGET?S A H?ZASS?GR?L. Tegnap este megint olvasgattam az ?gyban, rideg leg?nyi ?gyamban, gyertyavil?g mellett. Olvasgattam, noha Szlovics?k n?ni, ?reged? porh?velyem h?s?ges gondvisel?je, nem egyszer kem?nyen megkorholt m?r eme, szerinte mindenk?pen balgatag ?s veszedelmes cselekedetem?rt. De h?t, mint minden igazi aggleg?nynek, nekem is vannak megr?gz?tt rigoly?im, amelyeken m?g Szlovics?k n?ni hatalma is megt?rik. Pedig, bizony mondom, nagy az ? hatalma ?n felettem! Ez?ttal Mikes Kelemen t?r?korsz?gi leveleit olvasgattam. Szeretem ezt a r?gi ?s ?r?kk? modern nagy ?r?t, akin?l ?desebb szav?, szellemesebb magyar cseveg?t ?n maig sem ?smerek. De tal?n nem is csup?n az ?r?t szeretem ?n ?benne. Valami melegebb, eleven emberi ?rz?s vonz e r?g halott ?s ?r?kk? ?l? nagy emberhez. A borong?, a tiszta, a mindhal?lig mag?nyos ?let? f?rfi?hoz, akin?l vir?gosabb sz?v? ember nem j?rt m?g e f?ld?n ?s nem pihent olyan a f?ldben, akinek vir?gtalanabb lett volna a s?rja... Mikor a k?nyvet letettem, elalv?s el?tt az ?letem sor?n elm?lkedtem. A mag?nyos, rideg leg?ny?letem sor?n. ... Im, elsuhant gyorsan - h?nytorgattam agyamban - elsz?llott ?r?kre sz?p vir?gos tavaszod. ?s egyed?l volt?l, mindig egyed?l... Nem volt senkid, akinek tavaszod vir?gait bokr?t?ba k?t?tted volna, sz?ve f?l? t?zted volna. De ez m?g hagyj?n. A te tavaszod ?gysem volt valami t?ls?gosan vir?gterm?. Bokr?tak?t?sre sem igen volt id?d. Sz?ntanod, vetned kellett ?s t?rnod a r?g?t, melyet apai ?r?ks?g?l kapt?l. Hogy arathass, ha elj?n majd a ny?r. ?s orc?d verejt?k?vel irtanod kellett a boz?tot ?s t?rn?d k?t kezed munk?j?val a p?ly?t, melyen eljuthass majd a k?d?s v?lgyb?l, ahonnan indult?l, ama napsugaras magaslatokra, ahov? v?gy?dt?l. El?g volt gy?ny?rnek, ha munk?d k?zben olykor-olykor megpihenve - mint sz?nt?vet? ?s?d, ha ek?je szarv?ra d?lt - elhallgattad a sug?rz? menny?gen lebeg? pacsirta dal?t... ?m, elj?tt, itt van a ny?r. A mag, melyet elhintett?l, ha szeg?nyesen is, m?r kal?szba zsend?l. A p?lya, amit t?rt?l, ha meredeken is, nyitva ?ll el?tted amaz ?hajtott magaslatok fel?. ?s nincs egy szorgos, gyeng?d k?z, a mely verejt?kes munk?d gy?m?lcs?t magt?rba gy?jten?. Bitang tolvajn?p har?csolja sz?t a jav?t. ?s te csak n?zed tehetetlen?l, mert gy?nge vagy ?s gy?moltalan - egyed?l... ?s nincs egy szeret?, h?s?ges, meg?rt? ?tit?rsad, aki elkis?rne ?tad meredekj?n. B?ztatna, b?tor?tana, ha cs?ggedsz. Nincs valakid, aki a te t?zhelyeden a te ?teledet f?zn? neked, ha ?hezel ?s ha szomjuhozol: a te poharadban a te italodat k?n?ln? neked. Ami az ?let eledele ?s az ?let itala volna: t?pl?l?, ?d?t? ?s sz?rnyakra lend?t?... J?rsz ?gy egyed?l, egyed?l... nagy tehetetlen?l. Ha cs?ggedsz, ha f?radsz: bet?rsz a legels? piszkos ?tsz?li csapsz?kbe. Elrontod a gyomrod hetes kotyval?kkal - a mindenki ?tel?vel. Iszod a mindenki pohar?b?l a mindenki ital?t. Ami a hal?l ?tele ?s a hal?l itala - sorvaszt?, but?t? ?s mocs?rba s?lyeszt?. Mi?rt vagy egyed?l? Mi?rt nem keressz t?rsat? ... Imigy elm?lkedtem f?l?lomban m?r, vagy t?n eg?sz ?lomban. Mert ez ut?bbi k?rd?seket mintha m?r nem is magam int?ztem volna magamhoz. Gyerty?m v?gs?t sercent s a b?gyadt holdf?nyben, mely ablakomon besz?r?d?tt, ?szbeborult, apostoln?z?s? aggasty?n jelent meg el?ttem. ?pen olyan, amilyennek Mikes Kelement k?pzeltem ?regs?ge napjaiban. Le?lt az ?gyam sz?l?re ?s j?s?gos, halk atyai hangon ism?telte a k?rd?st: - Mi?rt vagy egyed?l? Mi?rt nem keressz t?rsat? - Keresek, mester, - sz?ltam ?n olyan ?szinte bizalommal, mintha csak az ap?m k?rdezett volna. - ?vek ?ta egyebet sem teszek, csak keresek, de nem tal?lok. - Bizony?ra felette igen v?logat?s vagy, fiam. Mert nem lehet, hogy ne tal?ln?l, ha keressz. A bizalmas, meleg hangja, szelid n?z?se b?torr?, szinte vakmer?v? tett. - Keresek - ism?teltem - de nem tal?lok. Nem mindenki tal?l, aki keres. Avagy kegyelmed sohasem keresett tal?n? A gyermekesen tiszta, der?lt tekintete, ahogy e k?rd?s ut?n r?mn?zett, egy pillanatra mintha elborult volna. Azt?n szelid, kiss? f?jdalmas mosollyal sz?lott: - Kerestem ?n is, fiam. ?s tal?ltam is. ?mde - k?s?n... ?s ez vala az ?n b?s v?gezetem. Hiszen ?smered nagyj?ban nemde, az ?letem sor?t? Zs?nge ifjonti koromban, j?form?n az ?desany?m ?l?b?l harcok piac?ra sodort engem az ?let. Harci zaj tombolt ott, amerre ?n j?rtam, parip?k patk?ja d?ngette a f?ldet, pusk?k ropogtak, t?rogat?k riongtak ?s v?rvir?gok ny?ltak... A di?kpajt?saim m?g Homerost skand?lt?k ?s vadvir?got szedtek a kolozsv?ri host?ton a le?nyide?ljaik sz?m?ra, mikor ?n m?r a m?s szolg?ja voltam. Nem panaszk?pen mondom ezt. ?des gy?ny?r?s?g volt szolg?lnom az ?n nagy, dics?s?ges ide?lomat: uramat-fejedelmemet. De ?gy ?t szolg?lv?n nagy igaz h?vs?ggel, csak m?g sem vala id?m m?s ide?lok keres?s?re. ?s elr?ppent rohanv?st ?gy sz?p vir?gos tavaszom. A sz?v kora... A sz?v?, mely csak szeretni tud. - L?m, k?z?s sorsunk ez - mondottam - mindny?junknak, akik ?gy ?rva egyed?lval?s?gban maradunk. Nagy ide?lokhoz val? h?s?gben, a m?sok szolg?lat?ban, harcban, k?zdelemben m?lik el tavaszunk. Noha a mi ide?lunk, amit fiatal hev?l?ssel annak n?z?nk, sokszor csak festett b?lv?ny ?s a mi keserves harcainknak c?lja semmi egy?b, hanem a mindennapi sov?ny bet?v? falatunk... ?gy sz?llt el, l?ssa kegyelmed, az ?n vir?gos tavaszom is. - ?rtelek fiam, de hallgass csak engem tov?bb. A tavaszra j?n a ny?r. Az ?sz kora... Az ?sz?, amely m?r elm?lkedik, m?r ?s ?t?l. ?s jaj annak, aki ?gy az ?sz m?rt?k?vel indul ?tra, hogy asszonyide?lt keressen! L?m, ?n is ?gy j?rtam. Azt mondtam, nekem csak olyan asszony kell, a kit az ?n m?rt?kemmel megm?rek ?s semmin?m? fogyatkoz?st nem tal?lok ?benne. Sem test?ben, sem lelk?ben. ?s megm?rtem, aki utamba ker?lt, minden feh?rcsel?det ?s bizony fogyatkoz?st tal?l?k mindenikben. Kinek a test?ben, kinek penig a lelk?ben. - ?n is ?pen ?gy vagyok, mester. - Te is ?p oly balgatag vagy, fiam, mint ?n val?k. Hi? ?lmok ?lmod?ja, d?lib?bok kerget?je... Mert a val? igazs?g az, hogy a f?rfi?nak - m?r ilyenkor, forr?, mag?rlel? ny?r szak?n - nem ilyen vagy olyan asszony kell, hanem - asszony. Egyszer?en csak - asszony. ?s kell, j?l ?rtsd meg, kell! M?r mint az igazi f?rfi?nak. Balgas?g, bizony mondom n?ked, balgas?g itt minden v?logat?s ?s m?ricsk?l?s. Avagy ?d?m ap?nk megv?logat? ?s megm?ricsk?l?-e ?v?t, miel?tt feles?g?v? tette? - ?gyde akkor csak egy asszony vala ?s az ?va vala... - Ma sok asszony van, fiam ?s m?gis minden asszony - ?va... Ezt ha m?g nem tudn?d, majd megtudod k?s?bb. ?n is csak k?s?bb j?ttem r?. Odalenn, a szomor? tenger mellett. Hanyatl?ban volt m?r nyaram is akkoron ?s k?zeledett az ?sz... Sietve n?ztem k?r?l ?s r?m?lten l?ttam, hogy elfogy?nak mell?lem az asszonyok. Egy maradt, csak egyetlenegy. - K?szegi Zsuzsika. - Igen, a Bercs?nyi uram keresztl?nya. Suta kis teremt?s vala szeg?ny ?s lelki gyarland?s?gokat is tal?ltam volna benne b?ven ha megm?rem vala. De m?r ?t nem m?rtem. Asszony vala ?s punktum. Megk?rny?kez?m okkal-m?ddal a nevel?-sz?l?j?t, Bercs?nyin? nagyasszonyomat ?s j?rtam t?zesen a Zsuzska udvarl?s?ra. ?sz?l? fejemmel tavaszi vir?gokat hordtam n?ki a rodost?i ligetekb?l ?s savanyod? k?szv?nyes szivemmel ?des szavakat suttogtam a f?l?be, m?g a nagyasszony ?s kedves papag?lyai ?desdeden szuny?k?ltak. Merthogy mikor ?k ?bren val?nak, mindig n?kiek kellet?k udvarlanom... Mosolyogsz fiacsk?m? Ez is azt mutatja, hogy m?g nem vagy el?gg? j?ratos a szerelem praktik?j?ban. ?p az?rt apr?zom ?gy el?tted a dolgot, hogy szegr?l-v?gre megoktassalak. Nos, a kis Zsuzsika szive hajolt is m?r fel?m. Egy sz?p tavaszi d?lest?n - Bercs?nyi nagyasszonyom beteg?gyban s?nyl?d?tt m?r akkor - pajkosan megcir?k?lta Zsuzsika az arcomat ?s ezt mond?: < ?s m?snap elk?lt?z?tt ez ?rny?kvil?gb?l szeg?ny Bercs?nyin? asszonyom. Harmadnap eltemett?k ?s negyednap - asszony kellett Bercs?nyi uramnak. Kurta sz?val: Zsuzsika hamarosan Bercs?nyin? lett. Mivelhogy Bercs?nyi uramnak sok arany vala az ? l?d?j?ban. ?s az asszony ha v?lasztania lehet, mind?tig azt az aranyat v?lasztja, aki a l?d?ban vagyon ?s nem azt, aki a sz?vben... ?gy maradtam ?n mag?nyos, asszonytalan ember mindhal?lomiglan. Ne k?rdezzed, milyen volt az ?letem? ?n k?rdem t?led ink?bb ?s felelj nekem ?szint?n: ?smersz-e ebben a pillanatban egyvalamely asszonyszem?lyt, a kinek a sz?ve hajladozik fel?d? - ?smerek - vallottam gyermeki bizalommal. - Brigitta kisasszonyt... itt lakik felettem a harmadik emeleten. M?r r?gen ?szrevettem, hogy j? sz?vvel van hozz?m. - Menj ?s m?g ma k?rd meg Brigitta kisasszony kez?t! - Igen, mester... - hebegtem - hanem... iz?... egy kis baj van... Brigitta kisasszony nagyon der?k ?s kedves teremt?s, de nem szenvedheti a t?lt?tt k?poszt?t. - L?tod, fiam - sz?lt szelid mosollyal mester - imhol amaz ostoba kicsis?g. ? maga ?r?k, csak a neve v?ltozik. Egyszer ?r?pil?f, m?skor t?lt?tt k?poszta, harmadszor m?s egy?b. ?jra mondom neked, hallgass a te j?akar? ?s tapasztalt ?reg bar?todra ?s k?rd meg hamarost Brigitta kisasszony kez?t. A k?poszta-?gyet majd elint?zitek azut?n. - Hallgatok kegyelmedre - mondtam n?mi haboz?s ut?n - ?s m?g ma megk?rem... igen... Brigitta kisasszony kez?t... De a t?lt?tt k?poszt?t nem engedem! ... - Jesszus! - sip?tott e pillanatban az ?gyam el?tt Szlovics?k n?ni. - Valami baja van a nagys?gos ?rnak? Mit ?ssze nem tetszik besz?lni... Kid?rg?ltem szememb?l az ?lmot ?s megnyugtattam Szlovics?k n?nit: - Nincs semmi bajom, csak valami bolondosat ?lmodtam. - Na m?r az szent igaz! - dohogott m?rgesen a j? asszony. - M?g hogy azt a keserves v?nkisasszonyt!... A t?lt?tt k?poszta fel?l pedig legyen nyugodt a nagys?gos ?r, olyat f?z?k eb?dre, hogy a vicisp?n is megnyaln? ut?na a sz?j?t. Nem tudom, Szlovics?k n?ni dohog?sa tette-e, vagy ?pen a pomp?s t?lt?tt k?poszt?ja, amit csakugyan remekbe k?sz?tett eb?dre, de az bizonyos, hogy ma est?lig m?g nem k?rtem meg Brigitta kisasszony kez?t. AZ ?TLAP. A minap r?g l?tott vid?ki cimbor?mmal, Halupka T?dorral vacsor?ztam egyik el?kel? f?v?rosi ?tteremben. Add to tbrJar First Page Next Page |
Terms of Use Stock Market News! © gutenberg.org.in2025 All Rights reserved.