Read Ebook: Gaal György magyar népmese-gyűjteménye (3. kötet) by Gaal Gy Rgy

Font size: 10 px 15 px 20 px 25 px 30 px 35 px

Background color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Text color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Apply/Save settings

Ebook has 151 lines and 48256 words, and 4 pages

Reggelre kelv?n, kimegy Z?ldike a fris leveg?re, ?s mid?n a t?gas mez?s?gen s?t?lt, megl?t t?vur?l egy gy?ny?r? s?t?l? helyet, amely csupa c?drusf?b?l volt, ?s egy sz?p fris forr?s h?v?s?ttette, a forr?snak feneke pedig aranyf?venyt termett. Ezt l?tv?n Z?ldike, nagyon csod?lkozott ennek a sz?p helynek a k?rny?k?n: ilyen andalg?saiban le?lt egy s?r? bokorba a sz?p p?zsitra. Nem sok id? m?lva l?t h?t fej?r hatty?t a forr?s mell? lesz?llani, ?s megr?zkodv?n lett mindegyikb?l egy-egy hajnali sz?ps?g? le?ny, de egyik koron?t viselt fej?be: ez szebb vold mindegyikn?l; ezek ut?n megf?rdv?n, viszont hatty?k?pekben elrep?ltek. Ezt hogy megl?tta Z?ldike, nem tudta mire v?lni ezt a t?nd?ri l?tom?nyt. Ily k?pzel?d?sei k?z?tt teh?t visszafel? ment, ?s feltette mag?ban, hogy akarmint teszi szerit, de ?neki ezt a kimondhatatlan sz?ps?get meg kell nyerni ?s mag??v? tenni. Ilyen gondolkoz?s?ban haza ?rt az ?reghez, kinek elbesz?llette, hogy ?s mik?nt j?rt, kinek monda az ?reg: B?r ne l?ttad volna, j? fiam, ezt, mert az leszen neked v?gs? veszedelmed, mert nincsen olyan er?, hogy azt megfoghassa, hanem ha te az ?n szavamat megfogadod, akor szerencs?s lehetsz m?g, ?s ?tet elfoghatod, ?s magad?v? teheted, Z?ldike mindenre ig?ri mag?t, csak hogy tan?csoljon neki az ?reg olyast, amik?p azt a le?rhatatlan sz?ps?get maga?va tehesse. Mond? az ?reg: No h?t figyelmezz szavaimra. Eredj holnap reggel viszont a forr?shoz, ?s ott ahol f?rd?ttek, vagyon egy nagy k?, ?s mellette egy bokor, rejtsd magad a bokorba, ?s mid?n l?tod, hogy az akit te ?hajtasz, a koron?j?t leteszi fej?r?l a k?re, teh?t ragadd el a koron?t, ?s szaladj vele ide; de azt mondom, hogy ha szalad?sban fogsz lenni, akarmit mond ?s ig?r, teh?t vissza ne tekints, mert hogyha visszatekintesz, ha ezer lelked lesz is, meg kell halnod: hanem csak te j?j: majd elj?n ? is te veled eg?sz ide hozz?m, azut?n b?nj?l vele amint tetszik.

Megk?sz?ni Z?ldike az ?regnek j? akaratj?t, ?s nagy nehezen v?rja a naplement?t; s m?g hajnal el?tt kimenv?n elrejtette mag?t a megmondott helyen, ?s v?rta a szerencs?s kimenetelt. V?gre elj?ttek a t?nd?rek, ?s viszont levetkeztek; Z?ldike pedig kiugorv?n a bokorb?l, elragad? a koron?t a szikl?r?l, ?s szalad vele nagy sebess?ggel. Ezt ?szre vev?n a sz?p t?nd?r, ut?na ind?l, ?s monda: Hallod-e kedves Z?ldik?m, ne szaladj t?lem, ?gy is tere?d v?rakoztam m?r r?gen mint leghatalmasabb vit?zre; n?zzed csak a te kedvesedet! ne hadd magad ut?n szaladni. Ezen sz?p szavakra visszatekint Z?ldike, a sz?p t?nd?r pedig m?r sark?ban volt, ?s a koron?t elkapta t?le, ?s ?tet arc?l csapta, ?s monda: No te szemtelen! mi?rthogy ?gy b?nt?l velem, teh?t l?gy az ?n forr?stavam mellett egy vak aranyszarv? szarvas; aki is mindj?rt egy sz?p aranyszarv? szarvas lett, de mind a k?t szem?re megvak?lt, ?s a t?nd?rek onnand elt?voztak mindj?rt.

Ezek ?gy t?rt?nv?n, a fekete vit?zn?l pedig a fej?r kend?b?l v?rcseppek l?tszottak csepegni; ez mindj?rt megnyergelte parip?j?t, ?s ind?l kedves bar?tj?nak felkeres?s?re. V?gre el is ?rt a vasorr?nak a h?z?hoz, kit is az ?reg ?sz ember nagy ny?jass?ggal fogadott. K?rdi az ?reget, hogy nem l?tott-e itt egy ily meg ily form?j? vit?zt? akinek az ?reg mindent sz?rul sz?ra elbesz?llett; mond? hogy: m?r ?tet m?sk?p meg nem l?tod, m?g te is a t?hoz nem m?gy, ?s ott a forr?s mellett ?tet le nem v?god, ?s hogyha lev?gtad, teh?t a testit vessed a forr?sv?zbe, amelyb?l is ? ?p ?s eg?szs?gesen fel fog t?madni. Megk?sz?nte az ?regnek a j? akaratj?t a fekete vit?z ?s elind?lt, ?s re? tal?lt a forr?sra; ?pen akkor is az ? bar?tja mint szarvas ott futkosott; hozz? k?zel?tv?n ?gy v?gta a szarvast a kardj?val, hogy a nyaka mindj?rt elszakadt a testib?l, ?s megf?r?szt?tte a forr?sba, ?s m?g szebb ember lett bel?le mint azel?tt volt. Ez k?sz?ni a j? bar?tj?nak j? akaratj?t, hogy ?tet ebb?l a sz?rny?s?gb?l kiszabad?totta. Ezek ut?n haza mentek mind a ketten az ?reghez, aki is ?rvendezett, hogy m?g viszont l?thatja az ? megszabad?t?j?t.

M?snap viszont mondja Z?ldike az ?regnek, hogy ? m?g el fog menni, ?s m?g egyszer meg fogja pr?b?lni a szerencs?t. K?rte az ?reg hogy ne menjen, mert viszont szerencs?tlen?l fog j?rni, de ? nem maradhatott, hanem m?s nap bar?tj?nak ellen?re is elment, ?s viszont mid?n elrejt?se ut?n a koron?t elkapta volna, szalad vele, de a sz?p kisasszony megint ut?na, ?s k?ri, hogy ne vinn? el a koron?j?t, mert ?gy mond, a te szerelmed t?rden ?llva k?ny?r?g; sajn?ld meg a te j?vend?beli kedvesedet, ?s add ide a saj?tomat: m?r a n?lk?l is csak a ti?d vagyok. Megsajn?lv?n ?tet Z?ldike, visszan?zett, ?s a t?nd?r elkapta a koron?t, ?s monda: Mivel oly ?des a te gondolatod, teh?t legyen bel?led a Bakhus erdeiben egy kas, ?s bel?led a m?z sz?ntelen folyjon, ?s soha meg ne ?lljon; ?s Z?ldike elragadtatott, ?s ?gy lett amint a sz?p t?nd?r meg?tkozta.

Viszont a fekete vit?znek a kend?j?n v?rcseppek voltak; ?s mindj?rt ?szre vette, hogy a bar?tja megint bajba van, de m?r most az ?reg sem tudta, hol ?s merre lenn?? Itt felk?sz?l, ?s elb?cs?zik az ?regt?l, ?s el?tazott. Azt meg tudta mondani az ?reg hogy miv? v?ltozott, de hogy merre l?gyen az a tartom?ny, azt meg nem mondhatta. ?gy ?tazott a vit?z keresni bar?tj?t hegy v?lgy?n egyir?nt, k?rdezi a v?rosokba a Bakhus erdeit, de senki neki arr?l h?rt nem tudott mondani. Mid?n m?r ?gy ?tazna sok ideig, v?gre tal?l egy nagy vadon puszt?ra, melynek k?zepibe volt egy kunyh?, ?s a kunyh? el?tt ?lt egy rettenetes ember, kinek h?rom r?f volt a szak?lla, ?s a homlok?n egy szeme volt; aki is megl?tv?n a vit?zt, m?g t?vulr?l mondja: Mit keresel itt te fekete vit?z? Kinek monda a fekete vit?z: ?n bar?tomat keresem, aki is el van ?tkozva, ?s mint egy kasb?l foly a m?z bel?le a Bakhus erdeibe. Hogyha nekem azt meg tudn?d mondani, ?r?k?s k?sz?netemet tenn?m. Kinek monda az egyszem?: ?n bar?tom azt nem tudom, de v?rj, majd jobb?gyamait ?sszehivom, ?s megk?rdezem ?ket; tal?n tud valamelyik r?la valamit mondani neked. Ezek ut?n el?vett egy nagy vad?szk?rt?t, ?s oly hathat?san kezdett a vil?g n?gy r?szei fel? f?ni, hogy m?g a f?ld is megindult alatta; ezzel annyi m?hcsoportok j?ttek, hogy m?r nem volt f?sz?l, a hova lesz?llhattak volna a m?hek. Kezdi teh?t egyenk?nt sz?ml?lni a m?heket, de m?g egy m?h hib?zott, melyet nem v?rhatv?n be, azt gondolt?k hogy megsz?k?tt, kiadta teh?t a parancsolatot az egyszem?, ?s mond? nekik nagy felhangon: Hallj?tok, ti m?r az eg?sz vil?g r?szeit bej?rt?tok, nem tudj?tok-e hogy merre vagyon Bakhus erdeje? Ott kell lenni egy kasnak, melyb?l a m?z patakm?dra foly ki. Hogyha valamelyitek nekem azt megmondan?, annak nagy kegyelme lenne el?ttem. De itt senki sem tan?lkozott, aki megmondan? neki. V?gre el?lj?tt az az egy h?tra maradott m?h, ?s nagyon meg volt terhelve ?s nem j?hetett, teh?t k?rdi t?le az egyszem?: H?t te hol maradt?l? Monda a m?h: Kegyelmes uram, hallgasd meg szavamat: ?n most egy nagy erd?be voltam, ?s ott nagy kasra tal?ltam, amelyb?l mag?b?l foly a m?z ?s ott megterheltem magamat nagyon, teh?t az?rt nem j?hettem. Ezt hallv?n a vit?z, monda: No uram, ?n ?pen az?rt j?rok, hogy azt megtal?lhassam. Ezzel parancsol? a m?hek kir?lya, hogy ezt az embert, ?gy mond, mindj?rt vezesd a legk?zelebb val? ?ton oda. Ezt megk?sz?nv?n a vit?z az egyszem?nek, elment a m?hecske ut?n amely is kev?s napok alatt elvezette ?tet. Mid?n m?r oda ?rt, elbocs?totta a m?hecsk?t, maga pedig k?zel?t a kashoz, ?s fogta a kardj?t ?s kereszt?l v?gta a kast, ?s azonnal felk?lt Z?ldike, es monda? ?h kedves bar?tom, hogy szolg?lhassam meg ?n neked ezeket a sok f?rads?gaidat? Mid?n m?r sok id? m?lva el?rtek a vasorr?nak a h?z?hoz, az ?reg a legnagyobb bar?ts?ggal fogad? ?ket, ?s a legjobb ?z? ?tkeket hozta elejekbe, ?s ?telk?zben monda: Nem-e megmondottam, ?des j? bar?tom, hogy, ha sz?mat nem fogadod, mely szerencs?tlen?l fogsz j?rni? Monda neki Z?ldike: De b?r m?r k?tszer megpr?b?ltam, m?g harmadszor is megpr?b?lom. M?snapra kelv?n, viszont elrejtette mag?t a megmondott helyen; ?s mid?n a sz?p t?nd?r megjelent, ?s koron?j?t viszont elragadta, a sz?p kisasszony ut?na eredett; de b?rmint k?ny?rg?tt ?s mit ig?rt, m?g sem n?zett Z?ldike vissza; ?gy szerencs?sen eg?szen haza vitte a koron?t; a le?ny pedig mindenhol nyom?ba volt, ?s otthon a koron?t az ?reg kezibe ad?, aki azt nagy hirtelen a t?zbe vetette, hogy t?bb? vissza ne vehesse. Ekkor monda a sz?p le?nyz?: No m?r most, kedves Z?ldik?m, ?n a ti?d, te az eny?m. ?gy Z?ldike a nyert sz?pet elvette, ?s vele megesk?d?tt; a fekete vit?z pedig a m?sik el?bbeni kir?lykisasszonyt vette el, ?s a m?s vil?gon nem f?lv?n t?bb? a vasorr? b?b?t?l, a legboldogabb ?letet ?lt?k.

Volt egyszer egy szeg?ny ember, kinek eg?sz gazdas?ga egy kasz?b?l ?llott, ?s egy fenk?b?l. Mid?n egyszer egy erd?ben egy t? mellett kasz?lt volna, teh?t egyszer amint m?r a kasz?ja nagyon el?letlenedett volna, teh?t elment a k?zel l?v? t?hoz, ?s megm?rtotta a k?vet, ?s kezdette a kasz?j?t k?sz?r?lni. Amint itt a dolg?t v?gezte volna, teh?t kij?n a t?b?l egy s?nta ?rd?g, ?s k?rdi t?le hogy mit m?vel? A szeg?ny ember megrettent az ?rd?gnek szav?ra, ?s az fenk?vet a t?ba ejtette; ?s megharagszik, ?s mondja: No ilyen adta ?rd?gje, m?r most hogyha ezt a kincset, melyet ?n most beejtettem, ki nem hozod, teh?t ezt a vizet most mindj?rt kihordom a helyib?l; melyen nagyon megijedv?n az ?rd?g, mond?: Hallod-e bar?tom, ne hordd ki ezt a tavat, mert ez a pokol ajtaja; ink?bb adok neked egy v?ka aranyat. Ezt hallv?n a szeg?ny ember, mond?: No csak hozd el? te a mit ig?rt?l, mert hogyha nem hozod, teh?t mindj?rt kihordom ezt a tavat; melyen m?g jobban megijedett az ?rd?g, ?s mond? hogy: no mindj?rt kihozom; ?s azzal lement a v?z fenek?re, ?s kihozta nagyhamar a v?ka aranyat, melyet nagy ?r?mmel elvett a szeg?ny ember; az ?rd?g pedig elment a Belzebughoz, ?s mond: Hallod-e uram, most megmentettem az eg?sz pokolt az nagy veszedelemt?l, ami?rt, is adtam egy v?ka aranyat. Melyet hallv?n a Belzebug, monda: Hallod-e, t?gedet nagyon megcsalt az a szeg?ny ember; hanem hogyha azt a kincset mindj?rt vissza nem hozod, teh?t megbotoztatlak, mivel ?gy mond, az a j?sz?g amit neked mondott hogy elvesztett, az csak egy fenk?b?l ?llott, melyet a pokol drabantjai m?r visszahoztak.

Ezek ut?n elind?l nagy szomor?an a s?nta ?rd?g, ?s elment a szeg?ny emberhez, s monda: Hallod-e bar?tom, add vissza nekem a p?nzt, melyet neked adtam. Monda a szeg?ny ember: ?n neked azt vissza nem adhatom, hanemha te oly nagy szelet eresztesz, mint ?n. Monda az ?rd?g: No h?t meg?llj, megpr?b?lom, s elkezdi az ?rd?g a dolg?t annyira, hogy a szeg?ny embert a sz?l felemelte, melyet mid?n l?tott az ?rd?g, monda a szeg?ny embernek: Hallod-e, mi?rt emelkedel oly magassan? Melyre monda a szeg?ny ember hogy: a lyukakat, melyek a h?z f?l?ben vagynak, be akarom dugni, hogy te itt f?lj meg. Ezt hallv?n, elmegy az ?rd?g, ?s monda a Pl?t?nak: Uram, azt az embert nem gy?zhettem meg, mert ?gy ?s ?gy b?nt velem, m?g a szob?ba meg akart fojtani. Megharagudv?n az ?rd?g; monda: Eredj vissza, ?s a te ?tkod szerint kezdd ?tet ?tkozni. S elment ezek ut?n az ?rd?g a szeg?ny emberhez, ?s monda: No te szeg?ny ember, m?r most t?gedet ?gy meg?tkozlak, hogy a ruha sem marad rajtad, hanem hogyha te is engemet meg nem ?tkozol, teh?t ?n elviszem az eg?sz kincset t?led. Melyet l?tv?n az ember, eg?szen eln?mult, ?s monda: No teh?t ?tkozz ha tudsz. Ezzel elkezdette az ?rd?g az ?tk?t, ?s ?gy szidta a szeg?ny embert, hogy a ruha mind lehullott r?la. Monda az ?rd?g: No m?r ?n nem tudok t?bb? ?tkozni, hanem add el? amit m?r most te tudsz. Ezek ut?n bemegy a szeg?ny ember az ?rd?ggel egy kis szob?ba, ahol volt egy kendergereben felakasztva, levette a gerebent a szegr?l, ?s az ?rd?g?t a falhoz ?llitotta, ?s monda neki: No m?r te engem oly nagyon meg?tkozt?l, teh?t m?r most ?n kezdek ?tkozni. Melyet l?tv?n az ?rd?g, monda: No kezdd el, tudom hogy ?gy csak meg nem tudsz ?tkozni, mint ?n meg?tkoztalak. A szeg?ny ember teh?t veszi a gerebent, k?zel?t az ?rd?gh?z ?s monda: Verjen meg t?ged a P?ntek, ?s bele v?gta az ?rd?gbe a gerebent irgalmatlan?l. Mond ekkor az ?rd?g: Hallod-e bar?tom, a m?sodik ?tkod is oly kegyetlen fog lenni? Monda a szeg?ny ember: No csak hallgasd az ?tkomat; viszont a gerebent bele v?gja az ?rd?gnek a melyibe, ?s monda: Verjen meg a Szombat is. Melyet m?r az ?rd?g nem ?llhatott hanem mond? a szeg?ny embernek: Hallod-e bar?tom, ?n a te ?tkodat ki nem ?llhatom, hanem ereszsz ki, ?s ?n elmenek dolgomra. Monda a szeg?ny ember: Nem ?gy van az mert, te is h?romszor ?tkozt?l, ?s ?n is h?romszor ?tkozlak; ezzel viszont, el?fogja a gerebent, ?s mond: Verjen meg t?ged a Vas?rnap is, ?s ?jra bele v?gta a gerebent, ?s az ?rd?g kezde kiab?lni: ?h mely nagyon kem?ny ?tkod van bar?tom; ereszsz el, ?n t?bb? hozz?d nem j?v?k. Ezek ut?n az ?rd?g elt?vozik, ?s mond a Pl?t?nak: Hallod-e bar?tom ?s uram! nincs oly ?tok aki azon kifogjon, mert ?n ?gy meg?tkoztam, hogy m?r a ruha is lehullott r?la: de ellenben ? is ?gy meg?tkozott engemet, hogy m?r ?nr?lam a h?s is le kezdett potyogni, Megharagudv?n a Pl?t?, mondja: Eredj ?s verd agyon mindj?rt, mert hogyha nem teszed ezt, teh?t majd seg?tek ?n, rajtad. Ezek ut?n megyen az ?rd?g a szeg?ny emberhez, ?s mond: Hallod-e bar?tom, hogyha te nekem a p?nzt vissza nem adod, ?n ezzel a nagy p?zn?val agyon verlek, amit most velem hoztam. Monda a szeg?ny ember: No hallod, nem b?nom, gyere verj agyon azon szob?ba, ahol meg?tkoztalak. Monda az ?rd?g: ?n nem b?nom. Mid?n m?r elindultak, teh?t az ?rd?g bedugta el?re a hossz? p?zn?t az ablakon, ?s mid?n bementek a kis szob?ba, teh?t bez?rja a szeg?ny ember az ajt?t, ?s veszi a bunk?s botj?t, ?s monda az ?rd?gnek: No kutya-fitta ?rd?gje, m?r most, hogyha nem takarodol t?lem, teh?t agyon verlek. Melyet hallv?n az ?rd?g, monda: Majd megtan?tlak, csak a p?nzemet vissza ne add. Ezek ut?n veszi a szeg?ny ember a bunk?sbotot, ?s kezdi a ?rd?g?t abrakolni: az ?rd?g is kapkod a nagy p?zn?j?hoz, de nem ?rt vele semmit, mivel az ablakon kiv?l volt a fele a dorongj?nak; ?gy a szeg?ny ember j?l megverte bunk?s botj?val az ?rd?g?t, ?s az ?rd?g elszaladv?n, monda a Pl?t?nak: Uram k?ny?r?lj, mert m?r Belzebug nem akar k?ny?r?gni dolgomon. Melyet eg?sz t?rv?nybe felvettek az ?rd?gi t?rsas?gok, ?s a s?nta ?rd?g?t hat esztendei s?ncra irt?k, hogy pokol torn?c?ba eg?sz hat esztendeig dolgozz?k. ?gy lett v?gi az ?rd?gi t?rv?nynek, es az ?gig magasztalta a t?rv?ny a szeg?ny embernek az okoss?g?t; ?gy a szeg?ny ember nagy boldogs?gban ?lt, eg?sz ?let?nek esztendeiben.

Egy kir?lynak h?rom fiai voltak; ?s a kir?ly oly gazdag volt, hogy egy v?rat csin?ltatott szalonn?bul. Egyszer a szalonn?t meglopt?k. A kir?ly nagyon megharagudott hogy ki lopja az ? szalonn?j?t? az?rt str?zs?t rendelt oda hogy ?rizz?k, de senki meg nem mert k?z?l?k maradni a hely?n. A kir?ly nagyon b?cs?lt, hogy senki meg nem ?rizhette v?r?t; h?t az ?regebbik fia azt mond?: F?ls?ges kir?ly, ?n elmegyek, ?s megpr?b?lom ha meg?rizhetem azt? ?s elment a str?zsahelyre. Amint ott ?llott, h?t l?tja ?jf?lt?jban, hogy egy sz?rny? nagy s?rk?ny ment oda ?s f?lkap egy darab szalonn?t, s elmegy vele. A kir?lyfi haza szalad ijeds?g?ben, ?s semmit sem tudott mondani fel?le. M?snap a k?zeps? is elment, az is szint?n ?gy j?rt mint a b?tyja; az is haza futott. Harmadik ?jtszak?ra a fiatalabbik ment a szalonn?t ?rizni: az is ott v?rakozik hogy mi t?rt?nik vele h?t l?tja hogy egy sz?rny? nagy s?rk?ny megy a szalonn?t lopni. A s?rk?ny elmegy a szalonn?val, az ?fju pedig minden?tt ut?na, hogy hov? viszi: h?t l?tja hogy egy lyukba beereszkedik, ? pedig haza megy, s az atyj?nak megbesz?lli, hogy mit l?tott.

M?s nap elmegy a kov?cshoz, ?s csin?ltat mag?nak egy negyven m?zs?s botot; azzal haza megy, s a b?tyjainak mondja: No most gyertek velem, eresszetek engem abba a lyukba, majd megkeresem a mi tolvajunkat. H?t csakugyan el is mentek mind a h?rman a lyukhoz, s a fiatalabbik ?cscs?ket leeresztik. Mikor m?r j? messzi lement volna a f?ld alatt, oly sz?p vil?goss?got l?tott, mint a napf?ny, ?s l?t egy sz?p v?rat, a mely eg?sz a f?ldig r?zb?l volt csin?lva; bemegy abba a v?rba, ?s l?t egy gy?ny?r? sz?p le?nyt a v?rba, a le?ny mond? neki: Jaj szeg?ny ?fju, mit keressz itt? menj hamar oda, ahonn?t j?tt?l, mert az uram egy nagy irt?ztat? s?rk?ny, hogyha haza j?n, meg?l, ha ezer lelked legyen is. Az ?fju azt mondja: ?n nem megyek n?lad n?lk?l, ha meg kell is halnom. Akkor a le?ny egy ?veget ad neki, s azt mondja: No h?t igy?l ebb?l, ha iszol, h?tezer ember erej?vel birsz. Akkor a kir?lyfi az italt megitta. H?t a s?rk?ny nagy haraggal j?n, ?s meg?tk?znek egym?ssal; de az ?fju csakhamar meg?lte; azut?n bemegy a le?nyhoz, ?s mond neki: ?n meg?ltem az uradat, m?r most eny?m vagy, j?j velem. A le?ny azt mond?: Jaj! nekem m?g k?t ?cs?m van, azokat is oly ?tkozott s?rk?ny birja: szabad?tsd ki azokat is k?rmei k?z?l. K?rdi az ?fju: H?t hol vannak ezek, mutasd meg. Akkor mutat neki k?t v?rat, oly sz?pek voltak, hogy messz?r?l is t?nd?k?ltek. ?s csakhamar elmegy s egy ez?st v?rat tal?l, ?s bemegy a v?rba, s l?t egy sz?p le?nyt, aki sokkal szebb volt mint az els?; akkor a le?ny azt mondja neki: Jaj szerencs?tlen ?fju, mit keressz itt? menj hamar oda honnat j?tt?l, mert ha az uram haza j?n, meg?l ha ezer lelked legyen is. Mond az ?fju: A n?n?det m?r megszabad?tottam: t?ged is meg akarlak szabad?tani. Akkor a le?ny egy ?veget adott neki, ?s azt mond?: Igy?l ebb?l, nyolc ezer ember erej?vel birsz. A kir?lyfi az italt megitta. H?t j?n a s?rk?ny nagy haraggal, mert meg?rezte, hogy idegen ember van a v?r?ban; az ?fju csakhamar eleibe megy, ?ssze?tk?znek, azt is csakhamar meg?lte. A le?ny, mikor l?tta hogy gy?zedelmes lett, nagyon ?rvendett rajta, eleibe futott, ?s nyak?ba bor?lt, s azt mond?: Az isten hozott t?gedet ide, j? ?fju, hogy minket megszabad?ts; mind a h?rman kir?ly le?nyai vagyunk, ?s aty?nkt?l ezek az ?tkozott ?llatok elragadtak: hanem m?g az ?cs?nk abban a m?sik v?rban vagyon: ha lehet, azt is szabad?tsd, de az a legs?lyosabb lesz, mert annak az ura leger?sebb, kilenc feje vagyon neki; hanem k?rlek csak menj, ?s szabad?tsd meg azt is. ?s nagy siets?ggel elmegy az ?fju a harmadik v?rhoz, s l?tja hogy ez aranyb?l van, bemegy abba, s l?tja a le?nyt, ?s mindj?rt f?lgerjedt szerelmire; a le?ny pedig azt mond?: Jaj mit keressz szerencs?tlen ?fju itt ezen az el?tkozott f?ld?n? Menj hamar innen, mert meghalok ha az uram t?ged meg?l, mert t?ged a sz?vem szeretni kezd. Az uram egy er?s s?rk?ny, ha haza j?n, meg?l. Mond az ?fju: Ink?bb meghalok, mint n?lad n?lk?l ?ljek; a n?n?idet m?r megszabad?tottam, m?r most n?lad n?lk?l el nem megyek. Akkor monda a le?ny: Fogd ezen gy?r?t, mert ennek t?bb ereje vagyon, mint amit az ?n n?n?im adtak neked; hogyha elf?radsz, ford?tsd meg az ujjodban, ?s mintha csak akkor kezden?d el a vereked?st, ?gy tetszik. Akkor hozz? k?sz?lt az ?tk?zethez, ?s a s?rk?ny oly m?rgesen j?tt, hogy haragj?ba ord?tott, ?s csak ?sszecsaptak, s ?gyannyira verekedtek, hogy mind a kett? a f?ldre esett, s ott hogy eszibe jutott a kir?lyfinak, hogy a gy?r?t meg kellen?k ford?tani, csakhamar meg is ford?t? az ujj?ban, ?s mindj?rt er?s lett, hogy az er? a f?ldr?l felemelte, s f?lugrott; de a s?rk?ny is m?rgesen f?lemelkedett, ?jra ?sszecsaptak: a s?rk?nynak mind a kilenc fej?b?l ?gy j?tt a l?ng, hogy szeg?nyt majd megfojtotta, de ? is megharagudott ?m, s ime nyolc fej?t lev?gta a s?rk?nynak, ?s mag?t is meg?lte; azut?n bement a v?rba, ?s ?ssze?lelt?k ?s csokolt?k egym?st az ?fju s a le?ny.

Akkor mond? ez: Ne most ez az arany vessz?, v?gd meg vele a v?rat; ?s megv?g? a v?rat a vessz?vel, ?s aranyalma lett bel?le, kit a tariszny?j?ba tett; a le?ny azt mond?: L?tod, most alma, de ha akarod hogy v?r legyen, vesd fel az ?g fel?, mindj?rt v?r lesz bel?le. Azut?n az ez?st v?rhoz mentek, ?s ott is ?gy cselekedett, ?s a harmadikn?l szinte ?gy. Azut?n mind a h?rmat a lyukhoz vezette, ?s legels?ben az ?regbiket a k?t?lre ?ltette, azt felh?zt?k a b?tyjai, ?s hogy l?tt?k hogy oly sz?p, mindenik akarta feles?ginek elvenni: azut?n a k?zeps?t h?zt?k fel, az m?g sokkal szebb volt mint az els?, azon is veszekedtek; azut?n harmadszor a fiatalabbikat h?zt?k f?l: az m?g sokkal szebb volt mint az els?k; akkor mindenik ezt akarta; v?gre ?sszebesz?ltek, s mond?k: most h?zzuk fel az ?cs?nket, de azut?n ereszsz?k vissza, hadd haljon meg, mert ha eg?szen f?lh?zzuk, elveszi t?l?nk a szebbiket. Leeresztik teh?t a k?telet, az ?fju pedig ?gy gondolkozott oda len: hogyha botj?t mag?val egy?tt a k?t?lre k?ti, nem tudj?k f?lh?zni, az?rt csak a botot k?t?tte a k?t?lre; mikor egy darabig f?lh?zt?k, visszaeresztett?k: akkor vette esziben a b?tyjai ?lnoks?g?t. A b?tyjai azt gondolt?k hogy meghalt, az?rt haza vitt?k a le?nyokat, ?s mindenik a kisebbiket akarta elvenni, hanem a le?ny azt mondotta: V?rakozzatok h?rom esztendeig, akkor megl?tom. Azok nagy szomor?s?ggal v?rakoztak h?rom esztendeig. Az ?cscs?k pedig j?rk?lt a f?ld alatt.

Egyszer akadt egy v?n asszonyra, a kit?l k?rdezte, mondv?n: ?reg any?m, nem tudna kend rajtam segiteni, hogy ?n inn?t haz?mba mehetn?k? A v?n asszony azt mond?: Fiam, ?n rajtad nem seg?thetek m?sk?nt, hanem itt van egy griffmad?r, akinek toj?sai vannak; ?s minden esztend?ben a z?pores? agyon verte; ?s most nem sok?ra lesz a z?por; az?rt menj f?l ?s ?lj r?jok, hogyha megtarthatod, az majd elvisz a haz?dba. ? csakhamar f?lment a f?ra, ?s a griffmad?r toj?saira ?lt, ?s mikor a z?por j?tt, nem verhette agyon ?ket: a griff nagy sikolt?ssal r?p?lt, mert azt gondolta hogy a toj?sait az es? agyonverte. ?s mikor oda ?rt, l?tta hogy az ?fju a toj?sain ?lt, ?s monda: Amit akarsz, ?n megcselekszem. Akkor azt mond? az ?fju: ?n m?st nem kiv?nok, hanem engem az ?n v?ramba vigy?l az aty?mhoz. Erre a griff egy ?kr?t k?sz?tett, ezt a k?rme k?z? fogta, azt meg h?t?ra ?ltette: ?gy elr?p?lt a tengeren kereszt?l eg?sz a hat?rig, ?s ott letette; ez pedig megk?sz?nte neki; azzal egym?stul elv?ltak.

Akkor bement a kir?lyfi a v?rosba mint egy mesterleg?ny, s mindj?rt akadt egy szab?hoz. A szab? k?rdezte, hogy tudna-e menyasszonynak val? sz?p ruh?t varrni? mert ?pen akkor akart a lakodalom lenni, de a le?ny azt mondotta hogy el?bb oly ruh?t csin?ltasson a kir?ly neki, mint a milyet ? az ? v?r?ban viselt. Az?rt sok mesterembert kerestek, de senki sem akadt, aki v?gbe tudta volna kiv?ns?g?t vinni, ?s oly ruh?t csin?lni neki. Az a szab? nagyon ?r?lt, hogy az ?fju mag?ra v?llalta a munk?t; ez pedig eg?sz nap aludt, hanem mikor az ura m?r lefek?dt, akkor kiment, az arany alm?t feldobta, mindj?rt v?r lett bel?le, bemegy a v?rba, a legszebbik ruh?j?t kihozta bel?le, azut?n a vessz?vel megcsapta, megint csak alma lett a v?rbul, megint bemegy s lefekszik. Reggel felkel az ura, ?s hozz? megy, hogy ha k?sz-e a ruha? adja el?l a ruh?t. A szab? csak elcsud?lkozott rajta, mely sz?p, beviszi a kir?lyhoz, a le?ny mindj?rt r? ismert, az mindj?rt tetszett neki, mert tudta hogy m?r nem messzi van az ? m?tk?ja. A leg?ny azut?n varg?hoz ment, ott be?llott, ?s ott is szinte ?gy cselekedett. A le?ny azt mond?: m?r most ruh?m is van, cip?m is van, de gy?r?mnek is kell lenni, amit felv?ltok a m?tk?mmal. A kir?ly a v?rban aranykov?csot tartott, akkor pedig ahoz mene mint ?tv?s leg?ny, ?s munk?t keresett. A gazda azt mondta: Nekem ugyan most leg?ny nem kell, hanem ha olyant tal?ln?k, aki a kir?lykissaszonynak kedve szerint val? gy?r?t csin?lna, azt megfogadn?m. ? azt mond?: Ne b?s?ljon az ?r, mert amit ?n csin?lok, az, bizony tudom, hogy tetszeni fog. Akkor megfogadta, ?s a kir?lykisasszonynak megjelentette, hogy most kapott oly leg?nyt, aki kedve szerint val? gy?r?t tud csin?lni. A le?ny meg?r?lt. Mikor m?r az ?jtszaka elj?tt, akkor a kir?lyfi kiment, ?s az alm?t feldobta, s v?r lett bel?le, onnan a legszebbik gy?r?t kivette, azut?n lefek?dt. M?s nap kor?n a kir?lyle?ny a m?helybe ment, a gy?r?t megn?zni ha k?sz-e? a leg?nyt meg?smerte, ?s a nyak?ba bor?lt, ?s megcs?kolta, ?s mindj?rt be akarta vezetni, hanem azt mondotta: ?n holnap reggelig nem jelentem magamat: hanem akkor igen, ?s te se sz?lj senkinek addig: s ?gy elv?ltak egym?st?l. ?s m?snap reggel az alm?kat feldobta, ?s h?rom v?r lett: akkor fel?lt?z?tt kir?lyi ruh?ba, ?s ?gy ment be a v?rba a b?tyjaihoz. Ezek bezzeg megijedtek, de ? sz?pen mond? nekik: L?tj?tok b?ty?im, ti rosz atyafiak vagytok, engem meg akartatok ?lni, hanem az isten nem engedte: most pedig ?n mindeneket megbocs?tok nektek. A b?tyjai is megk?vett?k, hogy bocs?sson meg nekik, ?s tegyen rendel?st k?zt?k, hogy hogyan lesznek. Akkor azt mond? az ?regbiknek: Te vagy az ?regbik, fogd az ?regbik le?nyt, s vidd a r?zv?rba, a m?sik a k?zeps?t vigye az ez?stv?rba: ?n megyek a kissebbikkel az aranyv?rba. ?gy megegyezv?n sz?pen, most is ?gy gazd?lkodnak, ha m?g meg nem haltak.

Volt egyszer egy szeg?ny ember, akinek k?z?ns?ges gazdas?ga volt, de semmi magzatja m?g nem volt. ?s mondja egyszer az asszony, hogy az isten b?r csak ?nekik akkora gyermeket adna is, mint egy babszem, azt is j? neven venn?, ?s nagy ?r?met tal?lna abban is. Kev?s id? m?lv?n megsz?l?tja az asszony az ur?t, hogy ?tet az isten meghallgatta. Elj?rv?n az id?, megsz?letett egy kis fick?, aki is mid?n megsz?letett, akkora volt mint egy ?reg bab, ?s egyet ugorv?n, mond?, az anyj?nak: Adjatok kenyeret, mert m?r r?gen ?hezem. Ezek megr?m?ltek, mondv?n, hogy ez nem tiszta dolog; de a kis fick? csak hajtotta hogy ehetn?k; kit mindj?rt azut?n megkereszteltek, ?s Jank?nak h?vtak. Azut?n adtak nekie kenyeret, s monda az atyj?nak: Aty?m, ?n elmegyek a kukoricaf?ldre, ?s ott fogok sz?ntani. Mondja neki az atyja: Hallod-e, fiam, gyenge vagy te m?g ahoz. Mondja a kis Jank?: Aty?m, te fogod az eke szarv?t, ?n pedig majd hajtogatom az ?kr?ket. M?snap az ?reg befogja ?kreit, a kis Jank? pedig bele ?lt az ?k?rnek a f?libe, ?s onnan kiab?lt az ?kr?knek. Mid?n m?r ki?rtek a sz?nt?f?ldre, ?s ott hallgat az ?k?rnek a f?libe, ?s az ostor?val pattogatott, arra megyen hint?val egy ?r. ?pen az orsz?g?t mellett sz?ntogattak. Akkor hallv?n az ?r hogy kiab?l valaki; ?s nem l?t senkit az ?kr?k k?r?l, oda megyen ?s ki?lt: Hallod-e hol vagy, aki az ?kr?ket hajtogatod? Mond a kis Jank?: Itt vagyok; mi bajod ilyenadta? gyere ide az ?k?r f?lihez. Az ?r lesz?llv?n, oda megyen az ?kr?kh?z, ?s n?zi a kis Jank?t; h?t nagyon megtetszik neki a Jank?nak nagyon furcsa termete, ?s k?rdi hogy az atyja hol vagyon? Azt mondja nagy haraggal Jank?: Nem l?tod-e hogy az ek?n?l amott forog? Oda menv?n az uras?g, mondja a paraszt gazd?nak: Hallod-e j? ember, nem adn?d nekem el ezt a kis gyermeket? ?n neked j? p?nzt adok. Mond? a szeg?ny ember hogy: addig nem adhatom, m?g a feles?gemmel nem besz?llek. Mond? az uras?g: Majd elmegyek hozz?d, ?s felkereslek.

H?t haza megyen a szeg?ny ember, ?s mondja a feles?g?nek, kinek mond a feles?g: Hallod uram, azt ne cselekedd, mert tudod hogy az a mi gyermek?nk. ?pen akkor ott j?rt Jank? ?s mond? az atyj?nak: Aty?m csak adjon el engemet, mert itten leszek ?n h?rom nap m?lv?n, akarhova z?r. Ezen megegyeztek ?s eladt?k a szeg?ny Jank?t az uras?gnak. Ez mint legdr?g?bb kincset a t?bbi aranyai k?zz? a p?nzes l?d?ba z?rta. Mid?n azt?n onnat elutaztak teh?t Jank? bel?lr?l kinyitotta a z?rt, ?s a l?d?b?l h?nyta kifel? az aranyokat, ?s mid?n m?r maga is kiugrott volna, haza szalad az atyj?hoz, mondv?n: Csak gyere hamar, mert ?gy van a dolog, hanem hozz magaddal egy zs?kot. A szeg?ny ember pedig siet a fia ut?n, ?s b?m?szkodva n?zi, ?s szedi a sok aranyokat, ?s haza vitt?k, ?s nagy gazd?k lettek a sok p?nzb?l.

Egyszer mid?n diszn?t ?ltek volna, ?s az atyja Jank?nak a v?g?sz?ken kolb?szt t?lt?tt, mondja neki: Fiam eredj el inn?t, mert a kolb?sz k?z? keveredel ?s bet?ltelek a kolb?szba. Jank? nem fogadott sz?t, ?s a v?g?t?k?n amint ?lt, elaludt, ?s a kez?vel az atyja bele keverte a h?s k?z?, ?s a kolb?szba t?lt?tte. J?n ?pen akkor oda egy koldus ?s k?reget alamizsn?t: ?s ?pen azt a kolb?szt adt?k neki, a melyikbe Jank? volt. A koldus megk?sz?ni, ?s elmegy. Mid?n a falun kiv?l ment, Jank? felf?zott a kolb?szba, mivel nagyon hideg volt; ki?sta teh?t mag?t nagy hirtelen, de a tariszny?b?l nem tudott kij?nni. ?szre veszi hogy ?tet valaki veszi, kiab?l h?t hogy ereszsze ki a koldus; a szeg?ny koldus k?r?ln?zi mag?t, hogy honnan ki?ltoznak neki, de semmit sem l?tott. Mid?n ism?t tov?bb ment volna, megint ki?ltoz a kis Jank? hogy ereszsze ki; de ez mivel sehol semmit nem l?tott, azt gondolta, hogy valami gyerek valami g?d?rb?l ki?ltoz ut?na. V?gre mond? Jank?: Hallod-e, itt vagyok a tariszny?dba: hanem ereszsz ki, mert, ha ki nem eresztesz, mindj?rt rossz?l j?rsz. A koldus levette a tariszny?j?t a h?t?r?l, ?s kiford?tja; megharagszik Jank?, hogy ?tet a nagy h?ba r?zta ki, fogta a koldusnak a botj?t, ?s ?gy v?gta a koldushoz, hogy a szeg?ny koldus csak ?gy sz?delgett; azut?n haza megy, ?s megpanaszolja az atyj?nak hogy ?s mik?p j?rt, melyet az atyja nagyon sajn?llott.

Egyszer viszont Jank? a kamr?ba egy puha gyapjas juhb?r?n ?lt. ?pen akkor ?rt oda egy b?rrel keresked? zsid?, ?s k?rdi hogy nem volna-e valami b?r elad?; ezek pedig mondott?k hogy vagyon, melyeket mind egyig meg is vett a zsid?. Mid?n m?r a zsid? elvitte volna a b?r?ket, egyszer ?jtszaka a kocsin fel?rez a kis Jank?, ?s ?szre veszi hogy ?tet kocsin viszik: megharagszik hogy ki telte ?tet a kocsira? ?s kiab?lt, hogy ?tet ne vigye, hanem: ?llj meg, ?gymond, hadd sz?lljak le. A zsid? k?r?ln?zi mag?t, ?s senkit sem l?tott; ?s viszont Jank? kezd ki?ltozni, hogy ?lljon meg. A zsid? eg?szen elr?m?lt ?s megijedt, hogy val?ba ?rd?g, leugrott a kocsir?l, ?s elszalad mag?ba; Jank? pedig a lovakat maga haza hajtotta, ?s t?bb? nem ment aludni oly helyekre, mert f?lt, hogy tal?n egyszer majd a v?zbe vetik, ?s el kell neki veszni.

A hajdan id?k lefoly?siba volt egy igen nagyon meg?regedett kir?ly ?s kir?lyn?. M?r ezek nem messze voltak ?letek v?g?t?l, ?s semmi gy?ny?r?s?get m?r nem ?reztek, mivelhogy ?letek napjait sz?ntelen azon val? b?song?sban t?lt?tt?k, hogy nekiek semmi gyermekek nem volna, akire a birodalmat hagyhatn?k. Egyszer ezen val? b?s?lt?ba a v?n kir?lyn? ?gy gondolkodik mag?ba: hogy nem b?nn? ha ak?rmicsoda r?t form?j? gyermeke lenne is, csak ?pen hogy maga ut?n ?r?k?st tudna hagyni: akkor megny?godott sz?vvel v?gezn? ?lete foly?s?t. Mikor ?gy agg?dik mag?ba a kir?lyn?, bemegyen hozz? egy b?b?jos asszony, egy csom? vir?got megszagoltat az ?reg kir?lyn?val, s ez abba a minutumba teherbe esett. Kev?s id? m?lva sz?l ozt?n egy kigy?t fiu helyett. Itt minden tan?csosokat ?s b?b?josokat behivata a kir?ly, hogy mitev? legyen a k?gy?val? Jobbnak it?lt?k hogy meghagyj?k, ?s v?g?re v?rjanak a dolognak ink?bb, mint hogy meg?lj?k. A kigy? napr?l napra jobban nevekedett.

Egyszer, mikor a kigy? m?r valami h?t esztend?s volt, sz?ntelen egy nagy f?ra j?rt f?ty?lni. A kir?ly mindenekt?l tudakozta hogy mi lenne annak oka, hogy az ? kigy?ja sz?ntelen f?ty?lne, de m?g csak gyan?tani se tudta senki, hanem azon b?b?jos asszony, aki a vir?got a kir?lyn?val megszagoltatta, azt mond?, hogy a kigy? h?zasodni akarna. Itt a kir?lynak nagy gond t?madt a fej?be, hogy hol leln?nek ennek feles?get. Egy igen v?n, ?s le?nys?g?ba maradott kir?lyle?nyt ad?nak neki feles?g?l, de ezt a kigy? mindj?rt a legels? ?jtszaka meg?lte. Nem tudt?k h?t mitev?k legyenek; hanem egy abban a v?rosban lev? szeg?ny embernek egy sz?p ?s j? erk?lcs? le?ny?t vev?k meg sz?leit?l a kigy? feles?g?nek. Ezen szem?lyhez a kigy? a legszel?debb ?s ny?jasabb volt: egy?tt voltak egy darab ideig, soha a kigy? nem t?g?tott a feles?git?l, hanem mindenkor vele volt. N?h?ny napok eltel?se ut?n ?szre vette a kigy? feles?ge, hogy a f?rje ?jtszak?ra kigy?b?r?t mind?g leteszi, ?s a legszebb kir?lyfi leszen bel?le, milyenn?l szebbet m?g csak nem is lehet k?pzelni. Ezt a kigy? feles?ge megmond? az ?reg kir?lyn?nak; ez mindj?rt azon mesterkedett, hogy mik?pen tudn? t?le azt ellopni. Egy ?jtszaka igen er?sen bef?ttetett egy vas kemenc?t, ?s alattomban az ?reg kir?lyn? belop?dzott ?jtszaka a fiu szob?j?ba, ?s a feje mell?l ellopta a kigy? b?rruh?j?t. Fel?bredv?n a kigy?b?rt visel? kir?lyfi, s nem tal?lv?n sehol a ruh?j?t, minthogy m?r az anyja meg?gette, akkor ?gy sz?l feles?g?nek: Engem soha nem l?ttok t?bb?, ha nem tudt?l m?g egy keveset hallgatni, m?g az id? eltelt volna. Most maradj magadnak, ?s azt kiv?nom hogy m?g engem fel nem keresel, ?s ?n re?d kezemet nem teszem, soha addig magzatod, melyet mostan viselsz, meg ne sz?lhessed.

Annakut?nna elb?jdosott a kir?lyfi; ment sok orsz?gokon kereszt?l mind addig, m?g a t?nd?rek orsz?g?ba nem ?rt. Itt a t?nd?rkir?lyn?val megesmerkedv?n, elvette feles?g?l; az ide haza maradott feles?ge pedig sz?ntelen b?songott. A sz?l?s ideje is megj?ve, de minthogy meg?tkozta f?rje, nem tudta megsz?lni magzatj?t. Elhat?rozta teh?t mag?ban, hogy addig soha meg nem ?ll, m?g a f?rj?t fel nem tal?lja. Elindult, ?s sok ?taz?sai ut?n eljuta a szelek kir?ly?hoz. K?rdezte a szelek kir?lyn?j?t, ha nem tudn?-e hogy merre lenne egy orsz?g?t oda hagy?, ?s mag?t is bujdos?sra elsz?nt kir?lyfi? Amire a szelek kir?lyn?ja ?gy sz?la: A vil?gnak nagyobb r?sz?t egy ?ra alatt befut?m, de sehol j?r?somba ?szre nem vettem. Inn?t h?t v?g b?cs?t vett a bujdos? kir?lyfi feles?ge, ?s utj?ra ment: de minekel?tte a szelek kir?ly?nak lakhely?t elhagyta volna, a szelek kir?lyn?ja megaj?nd?kozta egy arany ors?val, ezt mondv?n, hogy ha feltal?lja p?rj?t, haszn?lja az aj?nd?kot, ahogy tudhatja. Innen folytat? utj?t a holdvil?g fel?, ahova eljutv?n, ism?t k?rdezte a f?rje holl?tel?t: de itten csak anyit hallott hogy sehol sem vett?k ?szre j?r?s?ba. Amint itten a j? sz?ll?sad?st megk?sz?nte, egy arany fon? rokk?t kapott aj?nd?kba. Azut?n eljutott a nap kast?ly?hoz, ahol hasonl?k?pen k?rdezte, hogy nem vett-e ?szre valahol valamely v?ndorl? kir?lyfit? Melyre a nap ?gy sz?la: l?ttam bizony ?n, ?s tudom is hogy hol van a te urad, a kigy?form?t visel? kir?lyfi. T?nd?rorsz?gba lakik ?, ?s m?r a t?nd?rkir?lyn?nak hitves p?rja. Nem sok id?k lefoly?sa ut?n oda fogsz ?rni; hanem ime egy arany karsz?ket adok neked, ?s mikor oda fogsz ?rni, ?lj a kir?ly kapuj?ba, ?s ott ?ruljad ezen eszk?z?ket, amelyeket aj?nd?kba kapt?l; de akarmennyi p?nzzel kin?lnak, ne vedd el, hanem csak azt mondjad, hogy ha megengedi a kir?lyn? hogy az ?jtszaka a kir?lylyal legyek, ?gy oda adom az arany ors?t. M?snap eljuta az utaz? kir?lyn? a t?nd?rek kir?lyn?ja v?ros?ba, ahol ?pen a kir?lyi udvarba l?v? le?nyok a kir?ly ?s kir?lyn? fej?r ruh?it most?k. Egy le?nya mos?s k?zben mind?g s?rt. K?rdi az utaz? kir?lyn?, hogy mi?rt s?rna? Azt feleli, hogy a kir?lynak van ime egy kend?je, ami ?tokkal adatott neki, hogy azt addig soha ki ne tudhassa mosatni ?gy, hogy a benne l?v? v?r kimenjen, m?g a maga kedvese, akit elhagyott, keze k?z?tt ki nem mossa. Ezen kend? ki nem mos?s??rt sokan ?leteket vesztett?k, ?s tudom hogy m?s nap engem is el fog a kir?lyn? veszteni mivel hi?ba mosom, nincsen semmi haszna. Ekkor az utaz? kir?lyn? m?ndj?rt megesmerte tulajdon kend?j?t, ?s megbizonyosodott a fel?l, hogy a kir?lya ottan l?gyen. Mindj?rt elvev? a kir?lyn? a le?nyt?l a kend?t, ?s egy keves mos?s ut?n eg?szen kiment bel?le minden pecs?t. Ekkor csak szem?be n?ztek minden szolg?l?k, nem gy?zt?k csod?lni hogy olyan j? mos? lenne, megk?sz?nt?k szivess?g?t hogy annyit megmentett k?z?l?k a hal?lt?l. Annakut?nna szeg?ny ?taz? kir?lyn? az aj?nd?kba nyert arany ors?val a kir?ly kapuj?ba le?lt, ?s ottan ?rulta. Ezt a kir?lyn?nak h?r?l vitt?k; mire is a kir?lyn? egy szolg?l?t k?ld?tt ki hogy tudakozn? meg, mennyi?rt adn? el a kir?lyn?nak? Amire az ?gy sz?la, hogy ? p?nz?rt nem adn?, hanem ha megengedi hogy egy ?jtszak?t a kir?lylyal legyek, ?gy ?ltaladom. Nem ?r?mest engedte meg a t?nd?rkir?lyn?, de minthogy az ?js?g megszerz?se szerelm?t?l nagyon ?gett, m?g is megengedte, ?gy gondolkodv?n mag?ba, hogy majd ?lomhoz? port fogna a kir?ly bor?ba estve t?lteni, hogy m?lyen aludj?k, ?s semmit se tudjon fel?le a kir?ly hogy ki volt vele. ?gy is lett; beteljes?tette kiv?ns?g?t az idegennek a t?nd?rkir?lyn?, de semmi haszna ?s sikere nem lett, mivel az ?lomporral kevert borb?l b?ven ivott, ?s m?g az asztaln?l j?kor elaludv?n, elaludva vitt?k a h?l?szob?j?ba is, hol m?r fek?d?tt el?bbeni feles?ge. Ez eg?sz ?jjel csak azt mond? ur?nak: Kelj fel, szivemnek sz?p szerelme, ereszd kezeidet re?m, hadd sz?ljem el aranyhaj? fiadat! de minden sir?sa ?s epeked?se semmibe ment: a kir?ly fel nem ?bredett. Eltelt ?gy az ?jtszaka; ?s mindj?rt hajnalba kiutas?tott?k a rezidenci?b?l a szeg?ny asszonyt. M?snap megint a rokk?val ?lt a kir?ly kapuj?ba: azt ism?t ?gy ad? ?ltal, hogy ha a kir?lyn?, a kir?lylyal val? l?telt meg fogja engedni. Megnyerte m?sodszor is, ?s akkor is csak annyi haszna lett, mint az el?bbeni h?l?s?nak: de a kir?lynak egy oldalszob?j?ba lev? inassa eg?sz ?jtszaka hallgatta mind a k?tszer, hogy valami sir?nkoz? asszony mind?g azon k?ri, hogy bocs?ssa re? kezeit, hadd sz?lje el aranyhaj? fi?t. A kir?ly mondotta inass?nak: ?n nem is tudom, hogy mi lehet az oka, hogy m?r k?t ?jtszaka annyira ?lmos voltam, hogy a l?telemet sem tudtam, ?s mind?g m?g az asztaln?l elalszom. Amire az inas azt mondotta, hogy h?t ?lmosbort adnak Fels?gednek innya, ?s az?rt aluszik olyan m?lyen; hanem ennekut?nna jobban vigy?zzon mag?ra ?s tetesse alv?s?t. ?gy is lett. Harmadik ?s utols? napra virradt a szeg?ny ?taz? kir?lyn?, sz?ntelen s?rt, hogy minden igyekezete f?stbe megyen; ?gy gondolkodott, hogy tal?n megvet?sb?l nem sz?lott hozz? a f?rje. Harmadik ?jtszaka is megengedte a kir?lyn? a h?l?st, tudv?n hogy f?rje semmit sem tudna fel?le, mivel soha csak egy sz?t sem eml?t. J?l van; a harmadik estveli vacsor?n?l a kir?ly mag?ra vigy?zott, ?s az ?lmosbort m?sf?le borral felcser?lte, ?s mintha att?l volna ?lmos, elaludt tettet?sb?l. Levev?k r?la ruh?j?t, ?s egyenesen vitt?k a m?r re? v?rakoz? szerencs?tlen kir?lyn? mell?, ahol a kir?ly a legnagyobb csendess?gbe volt, tetetv?n mintha aludna. Egyszer ?gy sz?l a r?gi feles?ge: Mostan harmadszor ?s ut?lj?ra j?ttem hozz?d, ne l?gy oly kegyetlen, hogy sir?nkoz?saim el?tt bedugjad f?leidet. Sz?nj meg engemet, sok nyomor?s?gokat ?s f?jdalmakat szenved? feles?gedet, ?s bocs?ssad re?m kezeidet: hadd sz?ljem el nagy rem?nys?g? fiadat. Ezt hallv?n a kir?ly, megind?lt sz?vvel megcs?kol?, ?s minden el?bb t?rt?nt dolgokr?l egym?st?l engedelmet k?rtek, ?s ?r?k h?s?get esk?v?nek. ?s reggel a kir?ly a h?s?gtelen t?nd?rkir?lyn?t ?szvevagdalta ?s ?gy el?bbeni hitves feles?g?vel tulajdon orsz?g?ba nagy pomp?val visszament, ?s uralkodott kedves feleivel sok sz?mos esztend?kig csendes b?kess?gben.

Volt Amszterdam v?ros?ba egy ?rd?ng?s praktik?j? zsid?, aki nem csak a f?ldi emberek el?tt tudta mag?t hatalmasnak mutatni, hanem m?g a leveg?i ?s t?zi lelkeknek is tudott hatalmasan parancsolni, ?gy, hogy ha el?h?vta ?ket, teh?t ak?rmely parancsolatokat adott nekik, sz?vesen ?s a legnagyobb ser?nys?ggel teljes?tett?k. Az ? hatalmas egyik ereje egy k?nyvbe volt, melyet ha balra megnyitott teh?t a t?zi lelkek j?ttek el? ?s engedelmeskedtek neki; m?s ereje pedig egy gy?r?be volt, melyet ha a k?vivel megford?tott az ujj?ba, teh?t a leveg?i lelkek j?ttek szolg?latj?ra. Az ?rd?ng?s var?zsl?t Matad?jnak nevezt?k. Ez evvel a nagy praktik?j?val ?s erej?vel annyi kincset gy?jt?tt m?r mag?nak, hogy sem gazdags?gra sem er?re hozz? foghat? ember nem tal?ltatott. Egykor szob?j?ban ?ldegelv?n, az ? var?zsl? k?nyv?t el?vette, ?s n?mely k?l?n?s dolgokat a k?nyvb?l n?zv?n, mag?t kecsegtette. T?bbi k?z?tt azt is feltal?lta, hogy vagyon az indiai set?t tengereken t?l egy hegy mely alatt fekszik egy megbecs?lhetetlen kincs melynek dr?gas?g?t ?s sz?ps?g?t emberi elme meg nem foghatja, ?s hogyha ki annak a kincsnek birtok?hoz juthat, az mag?t az eg?sz vil?gon leghatalmasabb? teheti. Ezt hogy a Matad?j megtudta, ?r?mibe sz?kir?l felugorv?n, ?s m?r a halhatatlan kincs birtokos?nak gondolva mag?t, ?r?miben tapsolt. Csak nagy hamars?ggal parip?t nyergeltetett, ?s kis?t?lt a v?roson kiv?l l?v? t?res mez?re, ?s mid?n a k?nyvit megnyitotta volna, teh?t a t?zi lelkek megjelentek r?meszt? nagy sokas?ggal; kev?s v?rtatva pedig megford?tv?n k?z?p ujj?ban l?v? gy?r?j?t, ennek erej?vel a leveg?i lelkeket mind el?lcit?lta. Mid?n a nagy sokas?g m?r mind egy?tt lett volna, ?s f?sz?lk?nt reszketve v?rt?k a hatalmas Matad?jnak parancsolatj?t, egyszer megnyitv?n sz?j?t, mennyd?rg? parancsolatj?t mindj?rt teljes?t?k, ?s nekie a f?ld alatt elrejtett kincs?t, azaz megbecs?lhetetlen Szaksza v?r?t, mindj?rt el?lhozz?k. Matad?jnak er?s parancsolatj?ra a lelkek morgol?d? szavakkal sop?nkodva mondott?k, hogy ?nekik az nem ?llana hatalmokban, hogy azt elhozhatn?k, mivel az a f?ld alatt lev? lelkeknek vagyon hatalm?ba, ?s azok t?zszer annyi er?vel b?rnak, mint ?k; hanem ha el akarod hozni, mondott?k, teh?t ennek megszerz?s?hez sz?ks?ges egy ?rtatlan zsid? gyermek, melynek L?mek a neve; azut?n ha a gyermeket megtal?lod, teh?t majd akkor mit m?velj ?s mik?nt b?nj?l vele, megtan?tunk, mert nincs olyan er? aki azt a kincset onnan felhozn?, egy?b az oly ?rtatlan gyermek, melyet L?meknek h?vnak. Erre a nagyra v?gy? ?reg Matad?j, megvakarv?n a fej?t, a lelkeket mag?t?l elbocs?totta, maga pedig haza ballagott, de nyugt?t sehol sem tal?lta. ?gy harmad napig mag?ban t?n?dv?n, v?gt?re mag?ban elv?gezte azt, hogy elmegy ?s felkeresi a vil?gban ak?rhol azt a L?mek nev? gyermeket.

?gy teh?t lovat fogat a hintaj?ba, ?s megind?l ?zsi?nak r?szeiben keresv?n az Izr?el n?pei k?z?tt a L?mek nev? gyermeket. De sehol nem tudtak ily nev?t tal?lni. V?gre sok f?rads?gai ut?n elkedvetlenedve ?s a dolog fel?l eg?szen k?ts?gbe esve, el?rkezik Konstantin?polyba. Amint teh?t Konstantin?pol utc?in al? s fel j?rna, ?s a gyermekeket, akik az utc?n j?tszottak, egyenk?nt k?rdezn?, hogy melyiket hogy nevezn?k? ?s amely gyermek a maga nev?t neki megmondotta, teh?t megaj?nd?kozta azt: ezt l?tv?n a gyermekek egym?st nevekr?l ki?ltozv?n, hogy j?n?nek ide mert ez az ?reg ?r p?nzeket osztogat; v?gre egy h?t esztend?s gyermek felsz?val ki?lta pajt?s?ra: L?mek, j?szte ide, kapsz te is ett?l az ?rt?l p?nzt. Ezt hallv?n Matad?j, jobban szeml?lte a gyermeket, ki v?gre hozz? jutv?n, k?rdi t?le: hogyan h?j?k, ?s az atyja hol lakik? Ki is mondja, hogy ?tet L?meknek h?vj?k, ?s az atyja ide nem messze ebbe a h?zba lakik. Matad?j ?r?miben eg?szen mag?n kiv?l ragadtatv?n, megfogja a gyermek kez?t, ?s k?nyszer?ti hogy vezetn? ?tet atyj?hoz. A gyermek meg?r?lv?n az aj?nd?knak melyet nekie Matad?j adott, egyenesen az atyj?hoz vezeti, ki szeg?ny sors? ember l?v?n nem tudta mire v?lni a dolgot hogy kit tiszteljen Matad?jban, mivel l?tta uri szem?ly?t ?s gazdag ?lt?zetit. K?rdezv?n teh?t nagy al?zatosan Matad?jt, hogy kihez legyen szerencs?je? mondja neki ez, hogy ? idegen orsz?gban l?v? keresked? l?gyen, ?s mivel most erre j?rok, teh?t semmik?ppen el nem mulaszthattam hogy t?gedet mint r?gi ?seimr?l maradott aty?mfi?t meg ne l?ssalak, kit m?r r?gen feltal?ltam ir?saimban hogy te nekem aty?mfia vagy. T?gedet is, ?gymond, boldog?tani akarlak mivel nekem az egek eleget adtak: de tudod-e, kedves aty?mfia, add ide nekem a fiadat, hadd nevelhessem ?s tan?thassam ?tet; hidd el, der?k embert ?p?tek a fiadb?l, melyet magad is meg nem fogsz b?nni. Az ?reg L?mek ?rvendett, hogy szeg?ny ember l?t?re ily nagy ?r neveli fel a fi?t: ?gy nagy hamar meglett az egyess?g, mivel a szeg?ny sok aj?nd?kokat kapott, a melyen nagyon ?rvendett.

Egy kev?s ideig nagy kecsegtet?ssel volt az ?reg Matad?j a kis ?rtatlan L?mekhez, de valami n?gy h?t m?lva esz?be jut, hogy m?r egyszer a dologhoz kellene fogni, ?s a megmagyar?zhatatlan kincset a kezihez venni. Egykor kilovagolv?n az ?reg Matad?j a mez?re, kivitte mag?val L?meket is: itt el?cit?lja a lelkeket, melyeket megl?tv?n L?mek, sz?rny?k?ppen megijedett: de az ?reg Matad?j b?tor?tv?n ?tet, hogy ne f?ljen, mert csak mind az ? j? bar?tjai; parancsolja a lelkeknek hogy ?tet vigy?k ?s ragadj?k eg?sz ahoz a hegyhez, melyben Szakszav?ra el vagyon rejtve. A lelkek fogv?n ?tet L?mekkel egy?tt letett?k eg?szen a hegyoldalba. Ekkor L?mek k?r?ln?zi mag?t, ?s l?tv?n ezt a sz?rny? vid?ket, igen kezdett f?lni, de Matad?j ?jra b?tor?totta ?tet hogy ne f?lne, mert semmi b?nt?sa nem lesz ahol ?tet l?tja. M?g ezek ?gy besz?ltek, addig a t?zi lelkek l?ganajt szedv?n, azzal t?zet gerjesztettek, melyre azut?n l?k?rm?ket h?nytak; mire a t?znek rettenetes nagy f?stje kerekedv?n, ez a leveg?ben egy nagy felh?? v?lt, mely nagy feketes?ggel elterjedt az ?gen, s oly mennyd?rg?s t?madt abban, hogy rettent? ropog?s?val Matad?jt is csakhogy le nem ejtette l?b?r?l. A zeng?s ut?n megnyilt a felh?, ?s nagy suhan?ssal egy mennyk? a k?szikl?ba v?gott; a k?szikla nagy ropog?ssal megny?lt, ?s irt?ztat? g?z j?tt bel?le, melynek elt?voz?sa ut?n egy sz?p m?rv?nyk? gar?dics termett el?tt?k, mely a k?szikl?ban al? vezetett. Ekkor Matad?j a lelkeknek ?szt?n?z?se ut?n a gyermeket k?rte, hogy menjen a k?szikl?nak ny?l?s?ba al?: melyet a gyermek l?tv?n, nagyon megrettent, ?s f?lt, szabadkozott, hogy ? nem megyen al?; de Matad?j b?tor?tv?n ?tet hogy ne f?ljen, csakhogy a k?szikl?ba menjen le, ?s a bent lev? folyos?n mid?n kereszt?lm?sz, egy kertet ?rsz, abban egy karbunkulus oszlop ?ll melyre egy lakat vagyon felakasztva; ?s csak azt a lakatot hozd ki fiam; ?s ha azt a lakatot kihozod nekem, akkor haza viszlek aty?dhoz, ?s nagy sorban ?s j? ?llapotban helyeztetlek. Ezekre a besz?dekre nagyon keveset hallgatott L?mek, mert nagyon f?lt; akkor odaadja a gy?r?j?t L?mek kezibe, ?s mondja neki: Fiam, hogyha valami bajod leszen, akkor csak ford?tsd meg az ujjadba e gy?r?t; teh?t ezek az ?ri?sok, akiket itt l?tsz, neked mindj?rt seg?ts?gedre fognak lenni. Erre is keveset hallgatott; akkor azt?n azzal ijesztette L?meket, hogy ha el nem megy a k?szikl?ba, ?tet itt hagyja, ?s a vadak ?tet megeszik. Ezen besz?dt?l megr?m?lv?n, re? ?llott szeg?ny L?mek, ?s bement a k?szikl?ba, hol reszket? f?lelem fogta el, ?s eg?sz testiben remegett ?s f?zott. ?gy ballagv?n a k?szikl?nak gar?dics?n, mid?n m?r ?ltalment volna a folyos?n, kiny?lt el?tte egy f?nyess?g? sz?p kert, melynek gy?m?lcsf?i csupa gy?m?nt, karbunkulus, smaragd, ?s m?s dr?gak?vekb?l l?v? gy?m?lcs?t termettek, a kertnek pedig a k?zepiben egy nagy karbunkulus oszlop ?llott, melynek magass?ga hatodf?l k?ny?knit m?rt, vastags?ga pedig egy t?z ak?s hord?hoz hasonl? volt. Ezen kimondhatatlan dr?gas?gon volt f?ggesztve a lakat, mely?rt L?meket a v?n Matad?j bek?ld?tte. Mid?n ezt megl?tta, egy kiss? ?rvendett, s minden v?rakoz?s n?lk?l hozz?ja k?zel?t, ?s amint hozz? ny?lt, ?s a nagy f?nyess?g? oszlopr?l levette, egyszerre nagy sz?lz?g?s, rettent? mennyd?rg?s ?s vill?ml?s fogta el a kertet ?gy, hogy szeg?ny L?mek megf?lemedett ?s a nagy rettent? f?ldindul?st?l a f?ldre esett; de m?g ? itt mag?n kiv?l a f?ld?n hevert, addig a sz?lv?sz elcsendesedett; ? pedig l?bra ?llv?n, a lakatot, mely egy arany l?ncon f?gg?tt, a nyak?ba akasztotta ?s t?ntorogva visszafel? ind?lt a kertb?l Mid?n ?gy menv?n szeml?ln? a kertnek dr?ga term?seit, ?s megkiv?nv?n ?ket, minden zsebjeit vel?k j?l megrakn?: amint az els? gy?m?lcs?t leszakasztotta, teh?t a k?szikl?nak a ny?l?sa, melyen L?mek bement volt, rettent? csattan?ssal becsuk?dott. Mid?n L?mek j?l megrakodv?n visszament a folyos?n, a folyos? m?r nem volt oly vil?gos mint azel?tt: megf?lemedett teh?t, ?s sz?rny? jajgat?sra fakadott, mivel a kimenetelt meg nem tal?lta. Matad?j, aki a k?szikl?nak ny?l?s?n?l odafent ?llott, l?tta hogy a k?szikla ?sszecsuk?dott: rettenetes volt teh?t a b?natja, mivel nem csak L?meket minden kincsest?l elvesztette, hanem a gy?r? is, melyben egyik ereje lakozott, L?mekkel egy?tt a hegyben bez?r?dott. Matad?j teh?t, semmi rem?nys?ge t?bb? nem lev?n, s maga szerencs?tlens?g?n b?nk?dv?n, mag?t a t?zi lelkek ?ltal, melyeken a k?nyvinek erej?n?l fogva m?g hatalma volt, haza vitette, ?s elv?gezte mag?ban hogy szomor? ?let?t haz?j?ban t?ltse.

L?mek azalatt a barlangban nagy s?nl?d?ssel jajgatv?n, sz?mtalanszor Matad?jt ki?ltozta, de sehonnan semmi seg?ts?ge nem j?tt. Mid?n ?gy k?t napig a set?tben al? s felj?rk?lna, kezeit egybe k?csolv?n ?s fej?re emelv?n sz?rnyen s?rt. Egyszer valamik?p a gy?r? az ujj?ban megford?lt, s el?tte huszonn?gy ?ri?sok ?llottak meg azzal a k?rd?ssel, hogy a fels?ges princ mit parancsolna? L?mek e l?t?sokon m?g jobban megrezzent: de mid?n a gy?r?nek ereje esz?ben jutott, teh?t megb?torodott ?s k?r? ?ket, hogy ?tet vigy?k ki err?l a helyr?l. Erre a parancsolatra felkapj?k ?tet a lelkek, ?s kiviv?n a hegynek oldal?ba lett?k, ?s megint megk?rdezt?k t?le, hogy parancsol-e m?g valamit? ? pedig, haza v?gy?dv?n, k?rte a lelkeket, hogy vinn?k ?tet Konstantin?polba, ezek pedig, minekel?tte haza vitt?k volna, teh?t meggondolt?k, mely hatalmas ember lenne ?, mivel, ?gy mond, hogyha a lakatot, melyet a k?szikl?b?l hozt?l haza, felnyitod, teh?t ami lelkek a f?ld alatt vannak, mind kir?lyost?l neked engedelmeskednek. Ezek ut?n L?meket haza vitt?k, ?s Konstantin?polon kiv?l letett?k.

L?mek nagy ?r?mmel haza ment az atyj?hoz, ?s elpanaszolta neki, mely rengetegbe vitte ?tet a v?n Matad?j: melyet hallv?n az atyja, nagyon sajn?lta a fi?t, de m?sk?p ?r?lt, hogy az ? fia mennyit pr?b?lt ?s nyert legyen. M?snap L?meket a f?ld alatt l?v? lelkek kivitt?k az erd?be, ?s ott egy kiv?sett f?b?l csin?lt v?luban egy k?l?n?s erej? f?rd?be tett?k, melyb?l mid?n kij?tt volna, mind nagys?g?ra mind ideire ?s sz?ps?g?re megv?ltozott; de m?g a mi t?bb, minden f?rendekhez ill? tudom?nyokkal b?velkedett, s minden idegen orsz?gokban l?v? nyelveket tudott ?gy, hogy hozz? foghat? ember sem sz?ps?gre, sem tudom?nyra nem volt. Ekkor visszament L?mek az atyj?hoz; de mivel form?j?b?l eg?szen megv?ltozott, teh?t ez meg nem ismerte. Ekkor mondja L?mek az atyj?nak: Kedves aty?m, hallottam hogy Szolim?nnak van egy nagyon sz?p le?nya, ?n ?tet megn?zem, hogy ?rdemes-e hozz?m vagy sem? Ekkor megind?lt, ?s a merre a kisasszony s?t?lni szokott, mag?t az ?t mellett egy odvas f?ba rejtette, mivel a kir?lykisasszony mikor s?t?lni szokott, akkor senkinek sem volt szabad mag?t az ?tf?len mutatni. ?gy v?rta L?mek a sz?p kisasszonyt az odvas f?ba; ?s amint a kisasszony nagyon sebesen lovagolt volna, az orra v?re megind?lt, ?s k?nytelen?ttetett a lov?r?l lesz?llani, ?s L?meknek legnagyobb szerencs?ire azon f?hoz, a melyikbe L?mek volt, t?maszkodott, ?s v?rta m?g az orra v?re el fog ?llani. L?mek az odvas f?b?l nagyon kedv?re n?zte a sz?p Florentin?t, mivel ez volt a neve a kir?lykisasszonynak; ?s nyakig bele szeretett. Mid?n pedig elment volna a f?tul, L?mek is kib?jt az odvasb?l, ?s haza menv?n megbesz?llette az atyj?nak, mely m?ddal l?tta meg a sz?p kisasszonyt.

Ezek ut?n el?vette a dr?ga gy?m?lcs?ket, melyeket mag?val hozott a hegyb?l, ?s beletette egy sz?p t?ny?rba, ?s adta az atyj?nak ilyen sz?kkal: Mondd hogy ?n ezeket a sz?p dr?gas?gokat k?ld?m a kisasszonynak jegyb?r?l, hogyha a fels?ges szult?n nekem a le?ny?t ide adn?. Az atyja megszomorodv?n fi?nak e k?r?s?n, nem akart elmenni a fels?ghez, de a fia b?tor?tv?n ?tet hogy csak menjen, ?s nem lesz semmi b?nt?sa, elmegy v?gre az atyja a szult?nhoz, ?s mondja, hogy ezt az aj?nd?kot az ? fia k?ldi a fels?ges kisasszonynak, hogy fels?ged nekie a le?ny?t feles?g?l adn?. A cs?sz?r elb?m?lt ezen a v?letlen k?r?sen, de a dr?gas?got szemlelv?n, nagyon elb?mult rajta, ?s meg nem foghatta, hogy honnan kapta volna azt a szeg?ny ember? ?sszehivatja teh?t a tan?csbeli urait; kik is l?tv?n a dr?ga kincseket, egy-egy orsz?gra becs?lt?k darabj?t; de mivel a kisasszony m?r el volt m?snak jegyezve, ?s a lakodalom is m?r harmadnapra el volt rendelve: ?gy teh?t, hogy az ?reget a nyak?r?l elk?ldhesse, ?s a dr?ga aj?nd?k is n?la maradhasson, azt mondott?k neki, hogy ha a fiad ily dr?ga aj?nd?kot hoz holnap ily renddel: hogy huszonn?gy le?nyok egy-egy kos?rral hozzanak, ?s maga a fiad t?zenk?t inasokt?l k?s?rtetve a legszebb ?zl?s? ruh?ba j?n, megkapja a kisasszonyt. Ezt csak az?rt mondott?k a szeg?ny embernek, mivel gondolt?k, hogy az lehetetlens?g oly szeg?ny ember fi?t?l. Az ?reg haza menv?n, mondja a fi?nak, hogy mi l?gyen az ?js?g, L?mek azt figyelmetesen meghallgatta; estve elj?tte ut?n pedig, mid?n m?r mind letakarodtak, teh?t L?mek kimegy a mez?re, ?s megnyitv?n a lakatj?t, imhol a lelkek sokas?ga ?tet k?rny?lvette, ?s ?hajtva v?rt?k megszabad?t? uroknak parancsolatj?t. Ekkor mondja, hogy neki Szaksza v?ra kincses kertjib?l hozzanak huszonn?gy kos?r dr?ga gy?m?lcs?ket, ?s ezeknek vitel?re szerezzenek huszonn?gy sz?p le?nyokat, a kik alkalmasak legyenek a kir?lykisasszony szolg?latj?ra; ?neki pedig huszonn?gy szolg?kat a legdr?g?bb ?lt?zetbe, ?s magamnak oly k?nt?st, amelyet m?g emberi szem nem l?tott; magatok pedig ?lt?zzetek a legdr?g?bb katonai ruh?ba, ?s magatokb?l form?ljatok egy nagy ?rm?d?t; azonkiv?l a muzsika legszebb zeng?se is k?z?ttetek legyen. Ezeket ?gy parancsolv?n, nyugv?sra ment.

Reggelre kelv?n, L?meket kivitt?k a v?ros falain a lelkek, ?s fel?lt?ztett?k a legszebb hercegi ruh?ba, mely az ? sz?ps?git h?tszereztette; akkor el?lhozt?k neki a huszonn?gy sz?zeket, mindegyik kez?be tartotta a kiv?nt kincset, az ?rm?da nagys?g?nak v?ge hossza nem volt, a band?k harsogtak mindenf?le sz?p n?t?kat: ?gy ment ? legnagyobb pomp?val a v?rosba. Kinek mid?n h?rit megvitt?k volna a szult?nnak, nagyon elcsud?lkozott ?s megf?lemlett. Ekkor fogv?n le?ny?nak kez?t, mengyen L?mek eleibe; de mid?n megl?tta volna Florent?na a sz?p L?meket, eg?szen elfelejtkezett r?gi szeret? hercegir?l, hanem L?meknek h?dolt sz?v?b?l, ?s kez?t ny?jtotta; a szult?n is L?meknek bar?ts?gos cs?kot nyomott homlok?ra, ?s le?ny?t n?ki t?st?nt ?ltaladta. M?snapra hagyatott a pomp?s menyegz?.

Estve nagy vacsora ut?n a t?r?k?k m?dja szerint ment L?mek a sz?p Florentin?val egy szob?ba, ahol mid?n Florentina elaludt, L?mek kiment szob?j?b?l, ?s megnyitv?n a lakatot, elj?ttek a f?ld alatt val? lelkek, a kiknek parancsolta, hogy Szakszav?r?t mind hegyest?l neki lak?s?l ide hozz?k. Ezen parancsolatj?t mindj?rt teljes?tv?n, a dr?ga ?p?letet mindenest?l elhozt?k, Konstantin?pol egyik nagy piac?ra helyheztett?k, a hegynek teteire tett?k a huszonn?gy contign?ci?s rezidenci?t, amelynek m?g az ajt?ragaszt?ja is mind aranyb?l volt; s ebbe a dr?ga ?p?letbe tett?k L?meket szerelmes p?rj?val egy?tt. Reggel mid?n a szult?n felkelt, ?s kin?zett az ablakon, teh?t l?tja ezt a dr?ga f?nyes ?p?letet; nagy siets?ggel megyen a palot?nak megl?t?s?ra; de mid?n ? felfele ment volna, m?r akkor a legszebb c?druslugasokon al? s fels?t?lt L?mek a sz?p Florentin?val. Felvezett?k teh?t a szult?nt is, ?s mindeneket megmutogattak neki, ahol azut?n egy hosszas lakodalmat ?s ?nnepet ?lltek.

M?g ezek m?g folytak Konstantin?polba, addig mindenfel? elterjedett a h?re ennek a hatalmas L?meknek, hogy hozz? foghat? sem gazdas?gra, sem t?nd?rs?gre nincsen. V?gre meghallotta a v?n Matad?j is, mindj?rt ?szre vette, hogy nem m?s, hanem az ? fogadott fia l?gyen az; az?rt megnyitja a k?nyvet, ?s a t?zi lelkek elj?ttek, ?s parancsolta nekik, hogy ?tet Konstantin?polba vigy?k: akik is megfogv?n, ragadt?k ?tet Konstantin?polba. Mid?n oda ?rt, bam?lva csud?lta a nagy gazdag ?p?letet, kinek m?g alatta val? k?szikl?i is mind aranyb?l voltak, felmegy Matad?j a hegyre, hogy k?r?ln?zze a palot?t, ?s legnagyobb szerencs?j?re L?mek otthon nem volt, mert vad?szni ment az ?reg szult?nnal. Nagy hamars?ggal parancsolja a t?zi lelkeknek hogy az ?p?letet gy?jts?k meg, de ?gy hogy egyik oltsa, m?sik gy?jtsa, hogy nagy k?r ne legyen. Hogy a t?z kigy?lladott az ?p?letben, nagy l?rma t?madott, ?s a j?sz?got kezdt?k kihordani: akor Matad?j is a t?zi lelkek igazit?sa ut?n berohan a kilencedik szob?ba, ahol egy vas alm?riomban volt a lakat bez?rva. A z?rokat teh?t leverte, ?s a legdr?g?bb lakatot mag?hoz vette. Ekkor?ra a t?z elaludt, ? pedig alig v?rta a beset?ted?st; megnyitotta teh?t a lakatot, ?s nagy morg?ssal el?j?ttek a f?ld alatt val? lelkek, kiknek parancsolta, hogy a dr?ga palot?t mindenest?l vigy?k a tuls? ?perenci?s tengereken t?l, csak L?meket hagyj?k ott. Ezek fogv?n a v?rat, mindenest?l nagy messze elvitt?k, csak szeg?ny L?meket mag?t hagyt?k a f?ld?n. Reggel L?mek fel?bredett, ?s nagyon megijedett, hogy a j?sz?ga kedves feles?g?vel egy?tt elveszett. A szult?nnak is f?libe ment ez a nagy h?r, mire L?meket megfogatta ?s vasba verette. M?snap h?t csak viszik szeg?ny L?meket a veszt?helyre, hogy mint gonosztev?t megzsin?rozz?k. Amint m?r kis?rt?k ?tet kifel?, esz?be jutott neki az ujj?ban l?v? gy?r?nek ereje; nagy hirtelen megford?tja az ujj?ba, ?s azonnal mellette t?mad negyvennyolc rettenetes ?ri?s, ?s a k?s?r? katon?kat mind sz?thordj?k, ?s k?rdezik urokt?l, hogy mit parancsolna? az pedig mondja hogy ?tet vigy?k egyenesen az ? elrablott ?p?letj?hez ?s az ? kedves feles?g?hez. Ezek felkapj?k, ?s viszik ?tet egyenesen az ?perenci?s tengereken t?l, amely oly er?sen be volt ker?tve, hogy m?g a madarak sem tudtak egyenesen hozz? berep?lni.

Ekkor a leveg?i lelkek hoztak n?mely f?veket, ?s megkent?k L?mek ?br?zatj?t, ?s oly ?reg k?pet mutatott, hogy senki ?tet meg nem esmerhette volna, ?s adtak neki k?t pak?ta porokat hogy, ha besz?lhet Florentin?val, teh?t adja azt a port neki oly felt?tellel, hogy els? alkalmatoss?ggal adja be Matad?jnak, melyt?l az majd elaluszik, ?s hogyha elaludt, mondj?k a lelkek, hogy a nyak?ba l?v? lakatot ?s k?nyvet hozza el: ha ezt, ?gy mondd feles?gednek, megteszed, t?st?nt megl?tod L?mekedet. L?mek teh?t mint egy ?reg szar?ndok felmegy; amint a v?rnak udvar?ba bement volna, a csel?dek tudt?ra adt?k Florentin?nak hogy egy csud?latos ajtatos ?reg szar?ndok volna itt a v?rban. Florentina nagy siets?ggel megyen az udvarba, ?s ?rvendve k?nnyes szemekkel k?sz?nti a szar?ndokot, ?s panaszolja neki az ? rettenetes baj?t; mondja neki L?mek: Hogyha megfogadod szavamat, teh?t szerencs?ss? teszed mind magadat, mind L?mekedet. Mondja neki Florentina, hogy b?r ak?rmit parancsol, teh?t szivesen fogja teljes?teni. L?mek teh?t elbesz?llette az eg?sz dolgot mint neki a lelkekt?l meghagyattatott; Florentina, kez?hez vette a porokat, ?s a keblibe tette, az ?reget pedig megaj?nd?kozta b?ven.

Mid?n m?r az asztalhoz le?ltek mind a ketten, ? ?s Matad?j, teh?t ny?jasan kezd ehez besz?lni, akin Matad?j sz?rnyen ?rvendett, ?s v?gre, mid?n felvett Florentina egy poh?r bort ?s Matad?jra k?sz?nti, ?s kiitta, Matad?j ezen nagyon ?rvendett. Egykor leejtette Florentina a vill?j?t, mely ut?n Matad?j leny?lt, ?s felvette; addig Florentina az elrendelt port a Matad?j pohar?ba egyvel?tette, melyet az csakhamar kih?rp?lt, ?s mind megitta. Ez ut?n mindj?rt nagy ?lomba mer?lt; melyet l?tv?n Florentina, nagy hamar hozz?ja ment, ?s a lakatot meg a k?nyvet, mely a nyak?ban volt, t?le elvette, ?s sz?l m?dj?ra levitte az ?reg szar?ndoknak. Mid?n L?mek megl?tta, csakhamar megkente mag?t a lelkekt?l adatott zs?rral, kit?l meg?fjodott, ?s az el?bbi sz?p ?br?zatja helyre j?tt: melyen nagyon meg?rvendett h?v feles?ge, ?s nyak?ba bor?lt. Ekkor L?mek megnyitotta a lakatot, ?s a lelkek el?lj?ttek, ?s parancsolatj?t v?rt?k, ? pedig meghagyta nekik, hogy ment?l el?bb vigy?k ?tet mindenest?l Konstantin?polban, melyet mindj?rt teljes?tettek is. Reggelre l?tv?n a szult?n az ? vej?nek rettent? ereit visszaj?nni, hozz?ja megy, ?s l?baihoz bor?l, kegyelem?rt esedezik, hogy ne ?ln? meg ?tet az?rt a gonosz cselekedeti?rt, melyet vele cselekedett: L?mek felemelte a f?ldr?l, ?s megbocs?tott neki mindeneket; azut?n a v?n Matad?jt hozatta el?, akit ?lm?b?l felt?masztv?n, ny?rsba h?zatott, ?s ?gy ? kegyetlen?l v?gz? ?let?t. L?mek pedig sz?mos esztendeig ?lt kedves p?rj?val, a lakatra pedig azut?n nagyobb gondja volt, mint ennekel?tte, mert ? is mind?g mint valamely ?r?t egy arany l?ncon a nyak?ba hordozta. Mid?n pedig L?mek feles?givel boldog?l v?gezte volna ?let?t, az arany Szakszav?ra is a lakattal egy?tt elt?nt.

Egy embernek volt k?t fia ?s egy le?nya. Az apjok csakhamar elhalt, csak anyjok viselte gondjokat. Egyszer a kissebbik elment sz?ntani, ?s azt mond? a h?g?nak, hogy eb?det vigyen neki. A h?ga azt mond?: Hogyan akadok re?d? A leg?ny azt mond?: Majd hogyha ki megyek sz?ntani, itt a h?z el?tt a f?ldnek vetem az ek?t, ?s od?ig sz?ntok; azon elj?hetsz. Aval elment sz?ntani, ?s sz?ntott.

Mikor az eb?ddel a h?ga ut?na akart menni, h?t az ?rd?g is sz?ntott m?sfel?, tudniillik a leg?nynek a sz?nt?s?tul fogva a maga h?z?ig. Mikor a le?ny oda ?rkezett, azon ment amit az ?rd?g sz?ntott, ?s csak egyszer az ?rd?g h?z?hoz ?rkezett. L?tv?n a ?rd?g?t, k?rdi, hogy nem l?tott-e egy leg?nyt erre sz?ntani? Az ?rd?g mondja, hogy ? nem l?tott ott senkit sz?ntani, de j?j be a h?zamba. A le?ny bemegy, s az ?rd?g elvette feles?ginek a le?nyt s ez ott maradt.

Azalatt a b?tyja nehezen v?rta az eb?det, haza ment haragosan, mondja az anyj?nak, hogy mi?rt nem k?ld?tt eb?det neki? Az anyja mondja: H?t a h?god nem vitt eb?det? hiszen m?r r?gen elk?ldtem ut?nad. A leg?ny evett, azut?n elment a h?g?t keresni, ?s ment a sz?nt?son: h?t l?tja hogy m?sfel? is vagyon sz?nt?s; elmegy a sz?nt?son eg?sz az ?rd?g h?z?ig, ?s k?rdi, hogy nem l?tott-e egy le?nyt? Az ?rd?g azt mond?, hogy ottben van, csak menjen be. Bemegy, h?t l?tja a h?g?t; ez mondja neki: Jaj csak menj ki hamar, mert ha az uram bej?n, ?sszeszaggat; de a leg?ny nem ment ki. Bemegy az ?rd?g ?s parancsol harminc ak? bort mag?nak, ?s a s?gor?nak is hasonl?k?pen annyit, ?s egy-egy ?kr?t, ?s ?ssze?ltek enni, de a leg?ny nem tudta megenni, az ?rd?g megette, azut?n mondja: No s?gor, most birkozzunk, amelyik el?bb f?ldh?z tudja a m?sikat v?gni, az lesz a nyertes. ?sszemennek h?t birkozni; az ?rd?g f?ldh?z v?gta a leg?nyt: mindj?rt pokolba esett. Azut?n a m?sik testv?r is elment keresni ?ket; az is oda tal?lt, s az is ?gy j?rt mint a b?tyja.

Az ?des anyjok azalatt oda haza sir?nkozott, hogy m?r se fia se le?nya nincsen; azut?n mindig im?dkozott, hogy az isten csak egy gyermeket adna neki, ha csak akkora lesz is mint egy babszem. Egyszer egy babot tal?lt kint az utc?n; amint megette, mindj?rt nagy v?ltoz?st ?rezett. H?t nagyon sz?gyenlette az asszony, hogy ura nincs, ?s m?gis teherbe van; ?s nem sok?ra meg is lett a gyermek, ?s ?p oly kicsi volt mint m?s gyermek, de mindj?rt futott ?s besz?lt. ?s mert olyan kicsi volt, K?k?ny Matyinak h?tt?k a faluba. Egyszer az asszony szomor? volt, ?s k?rdezte a kis fiu, hogy m?rt oly szomor?? az asszony mond?: Nekem h?rom gyermekem volt, ?s mind a h?rom elveszett, nem tudom hogy hov? lettek. - A fia azt mond?: majd elmegyek ?n, ?s megkeresem ?ket. Akkor elmegy a kov?cshoz, mondja neki, hogy csin?ljon egy negyvennyolc m?zs?s kalap?csot. A kov?cs nem tudott kedve szerint val?t csin?lni, kapja a kalap?csot ?s a kov?csot agyon ?ti vele, ?s megy a m?sik kov?cshoz, az csin?lt neki kedve szerint val? kalap?csot, azt mindj?rt a gatya p?rt?zatj?ba dugta, ?s elmegy a b?tyjait keresni, ?s ?pen oda tal?lt menni az ?rd?g h?z?hoz. Az ?rd?g odakint s?t?lt, ?s k?rdi hogy mit keres? Azt mondja, hogy nem l?tott-e valahol k?t leg?nyt ?s egy le?nyt? Felel neki az ?rd?g: l?ttam, odaben vannak, csak menj be. Ez bemegy, ?s l?tja a n?nje, ?s mondja: Jaj szeg?ny! mi?rt j?tt?l ide, majd neked is ?tt kell maradnod. Akkor bemegy az ?rd?g is, ?s annak is parancsol harminc ak? bort ?s egy ?kr?t, s le?ltek ?s ettek, ?s m?g az ?rd?g hozz? sem kezdett j?l az ev?shez, m?r K?k?ny Matyi megette az ?kr?t s a bort is megitta. Az ?rd?g azt mondja neki: Na s?gor, most ett?l s itt?l is, menj?nk birkozni, aki a m?sikat el?bb f?ldh?z v?gja, az lesz a nyertes. Kimennek h?t, de K?k?ny Matyi ?gy a f?ldh?z v?gta ?rd?g uramat, hogy majd a szeme is kiugrott. ?s kapja a kalap?cs?t, az ?rd?g?t agyon verte, a k?t b?tyj?t ?s a n?nj?t az anyj?hoz haza vitte, azut?n egy?tt ?ltek, ?s mai nap is egy?tt ?lnek, ha meg nem haltak.

Volt egy kir?ly, ?s annak egy jobb?gya, akinek egy sz?p fia nevelkedett, kit a kir?ly ?gy megszeretett, hogy f?lvette komorniknak. A leg?ny egyszer azt gondolta mag?ban: J? volna a kir?ly le?ny?t megpr?b?lnom: hogyha hozz?m j?nne, elvenn?m feles?gemnek. A leg?ny haza ment az apj?hoz, ?s a kir?ly az udvarmestert oda k?ldte, hogy k?rdje meg: mi?rt nem akar haza menni? A leg?ny azt feleli hogy ha a kir?ly a le?ny?t neki adja, ?gy bemegy szolg?lni. Az udvarmester megmondja a kir?lynak; akkor a kir?ly a komornyikhoz visszak?ld?tt: hogyha annyi p?nze van mint a kir?lynak, ?gy neki adj?k a kir?lyle?nyt.

Elment h?t a leg?ny egy nagy erd?be; ott egy z?ld ruh?s ember hozz? megy ?s k?rdi, hogy mit keres? A leg?ny azt mond? neki: ?n szolg?latot keresek. A z?ld ember mondja: J?j hozz?m, n?lam j? szolg?latot kapsz; ?s elment vele. Akkor mondja a z?ld ember: Halod-e, ezt a helyet j?l megjegyezd magadnak, hogy ha visszahozlak, megismerd; akkor f?lkapta, ?s ?gy elrep?lt vele, mintha a sz?l vitte volna ?ket. ?s egy h?zba vitte, ?s mindent megmutatott neki, hogy melyik lesz a szob?ja, hanem egy ajt?t mutatott neki, ?s azt mond?: Ebbe a szob?ba, azt megmondom, be ne menj, mert ha bem?gy, onnan soha ki nem j?hetsz. Azut?n az ist?ll?ba vezette, ?s a lovait megmutatta neki; k?t nagy fekete l? volt az ist?ll?ban; azut?n egy l?d?t f?lnyitott neki, ?s a l?d?ban sz?n volt; a z?ld ember azt mond? ezt etesd a lovakkal, ?s tisztogasd ?ket, mert ?n elmegyek, ?s h?rom fert?ly esztendeig nem j?v?k haza. Azut?n elment.

A leg?ny j?l forgatta otthon a gazdas?got. Egyszer azt az ajt?t vizsg?lta, amelyet az ura megtiltott neki, fel is nyitotta, be is ment a szob?ba: h?t ott l?t egy sz?p le?nyt, aki ?pen az ? faluj?b?l val? volt. Elr?m?l a le?ny, ahogy megl?tja, mert megismerte, ?s mond? neki: Jaj mi?rt j?tt?l ide, t?bb? el nem mehetsz, itt kell ?r?kre maradnod mint ?nnekem. De ?n seg?tek rajtad, ha te is seg?tesz rajtam; ?s egy k?st adott neki, ?s mond?: Majd ha t?ged elvisz vissza, csak v?gy?zz, hogy meg?smerd azon helyet ahol t?ged f?lvett, mert m?sk?nt itt kell maradnod, ?s ha egyszer ott lesztek, akkor ott neked p?nzt hord, ?s mikor m?r el?g p?nzed lesz, akkor ezzel a k?ssel ker?tsd be, azut?n nem j?het ki, hanem az ujj?ban l?v? gy?r?j?t k?rjed t?le, ?s ha az ujjodat k?ri, azt be ne ny?jtsd neki, mert elszakasztja, hanem ezt a k?st ny?jtsd neki, hadd tegye arra; azut?n m?g se ereszd ki, hanem k?rd meg hogy mi haszn?t lehet annak venni, azut?n ha megmondja, a k?ssel h?zd kereszt?l; akkor elmehet. Hanem azt mondom, hogy ha kar?cson b?jtje lesz, akkor tedd magadat betegg?, ?s majd mindent hord, k?v?t, ?telt ?s p?link?t, te pedig semmit se egy?l eg?sz h?t ?r?ig, akkor ehetel ?s ihatol; ?s most l?ss hozz?, hogy kimehess. A leg?ny mindenk?p pr?b?lta, hogy ha kimehetne, de ?pen semmik?pen sem mehetett ki; azut?n l?tta hogy a gerenda alatt h?rom k?nyv vagyon; leveszi a k?nyvet, l?tja hogy semmi sincs benne; a m?sikat n?zi, abban sem volt semmi; azut?n a harmadikat n?zi, abban sokf?le ir?s volt ?rva, ?s olvassa; mikor a v?ge fel? olvasott, l?tja hogy az ajt? mag?tul megnyillott. F?lteszi h?t a k?nyvet, ?s kimegy a szob?bul nagy sietve a lovaihoz, azokat ?teti ?s tisztogatja, s ?gy v?rja az ur?t; mikor pedig enni akart, mindig ott volt az ?tel. Az ura haza ment, ?s minden?t tiszt?n tal?lta, amin nagyon ?r?lt.

Elj?tt azut?n kar?cson b?jtje is. A leg?ny el?tte val? nap betegg? tette mag?t; az ura mindent hordott neki, valamit kiv?nt t?le, k?v?t, szilvap?link?t, hogy csak egy kicsint igy?k mindj?rt jobban lesz, de ? semmib?l sem ivott sem evett: csak mikor h?t ?ra elj?tt, akkor evett. Az ura bemegy a szob?ba, h?t m?r a le?ny nem volt benn, mivel kiszabad?lt, mert a leg?ny kib?jt?lte ?rte azon napot. Kimegy h?t az ura nagy haraggal hozz?, ?s mondja neki: Most l?tom, hogy te nagyon okos ember vagy, mert engem megcsalt?l: ha ?n azt tudtam volna, m?sk?nt vigy?ztam volna re?d; de ? semmit sem tartott, gondolv?n hogy azon egyneh?ny napot m?g kit?lti n?la; ?s hogy az ideje elj?tt, mondja neki: ?n az ?n id?met, kiszolg?ltam, most v?gy engem oda ahonnan elhozt?l. Ekkor az ?rd?g f?lkapta, ?s vitte mint a sz?l; ? pedig mind?g vigy?zott azon helyre, ahonnan elvitte; ?s mikor m?r ott voltak, ki?ltott neki hogy meg?lljon, ott van az a hely, hol beszeg?d?tt hozz?. Az ?rd?g teh?t etette, ?s adott neki egy zs?k p?nzt, s azt mond? neki: El?g-e? ? pedig azt mond?: Nem el?g, csak hozz m?g t?bbet; akkor elment az ?rd?g ?s m?g k?t annyit vitt neki; de akkor is csak azt mondta, hogy m?g nem el?g: ?s harmadszor h?rom annyit adott neki, ?s mikor kit?lt?tte volna a p?nzt, a leg?ny azon k?ssel bekeritette ?tet s az ?rd?g nem mehetett ki a kerit?sb?l. Akkor mondja neki: M?r engem m?g jobban meg akarsz csalni? csak ereszsz ki ezen v?rb?l, annyi p?nzt hozok neked valamennyi kell; a leg?ny pedig mond?: ?n ki nem eresztelek addig, m?g a gy?r?t az ujjadb?l nekem nem adod; az ?rd?g mond?: ?gy is tudtam, hogy m?g att?l is megfosztasz, ny?jtsd ide az ujjodat, ha illik-e bel?? Mond? a leg?ny: Az ujjamat nem adom, hanem tedd erre a k?sre, ?gy elveszem. Az ?rd?g r? tette a gy?r?t, ?s a leg?ny az ujj?ban dugta, s az ?rd?g mond? neki: No most ereszsz ki, a gy?r?t is megkaptad. A leg?ny azt mond?: No most m?g azt mondd meg, hogy mi haszna vagyon ennek a gy?r?nek? Az ?rd?g mond?: Ha az a le?ny nem mondta, ?n sem mondom. Monda a leg?ny: ?n ugyan, ha nem mondod is, megtal?lom a haszn?t, hanem teneked ?r?kre itt kell maradnod. Azzal elment. Az ?rd?g ki?ltott ut?na mondv?n: J?j vissza, megmondom. Akkor visszament, s az ?rd?g monda neki: Ennek a gy?r?nek oly ereje vagyon, hogy ha megszor?tod, mindny?junknak neked kell szolg?lni. Akkor a leg?ny a k?ssel kereszt?lmetszette a v?rat, az ?rd?g mindj?rt kij?hetett bel?le. Akkor azt mond? a leg?ny; H?t ezen p?nzemet hogy tudom haza vinni? Az ?rd?g azt mond?: Ne f?ltsd, meg?rz?m ?n azt, te csak menj haza. ? pedig haza ment az apj?hoz, ?s k?rdi t?le, vannak-e er?s ?krei? Az apja azt mond?: Vannak er?sek, m?rt k?rded? ? pedig azt mond?: Keressen kend vagy tizenk?t szekeret holnapra, az erd?re megyek. Az apja keresett huszonn?gy szekeret, ?s elment a huszonn?gy szek?r, s ugyan annyi p?nzt vittek haza.

Ezek ?gy l?v?n, m?s nap elk?ldi a szerencs?s leg?ny a kir?lyhoz hogy p?nze el?g van, most adja neki a le?ny?t. A kir?ly egy tan?csoss?t k?ldi oda, hogy vizsg?lja meg, ha igaz-e az? Ez elment, ?s azt mondta a kir?lynak: Fels?ges kir?ly! p?nze t?bb van mint f?ls?gednek. A kir?ly gondolkozott, hogy hol vette azt a sok p?nzt? azut?n azt ?zente neki, hogy csin?ltasson olyan v?rat mint a kir?ly?. A leg?ny csak azt v?rta hogy beestveledj?k, akkor kiment, ?s a gy?r?t megszor?totta, s az ?rd?g?k mindj?rt ott voltak, ?s azt k?rdt?k: Mit parancsol az ?fju ?r? ? pedig megparancsolta hogy reggelre m?g szebb v?rat csin?ljanak mint a kir?ly? volt; akkor bek?ldte az apj?t a kir?lyhoz, hogy megvan a v?r, most adja neki a le?ny?t. A kir?ly ism?t azt ?zente neki, hogy most olyan hidat csin?ltasson, hogy egyik v?rbul a m?sikba ?sszej?rhassanak. M?s napra az is meglett. A leg?ny ?jolag bek?ldte az apj?t hogy a le?nyt adj?k neki. Akkor a kir?ly azt mond?: M?g egy kert sz?ks?ges, azt is csin?ltasson; m?s napra a kert is k?szen volt, m?g sokkal szebb mint a kir?ly?, pedig oly csunya helyen csin?lt?k, hogy egyebet nem l?ttak, csak a sok k?vet; ide az ?rd?g?k mind elhordt?k ?s f?ldet hoztak hely?be ?s oly sz?p kertet csin?ltak, hogy a kir?ly kertje m?g csak ?rny?k?ban sem ?llott. Akkor megint bek?ldte az apj?t a kir?lyhoz, hogy a le?ny?t adja neki. A kir?ly teh?t neki adta a le?ny?t. Azonban a le?ny a t?r?k basa fi?t szerette, de ?gy hogy senki sem tudta, csak maga a le?ny. A leg?ny teh?t elvette a kir?ly le?ny?t, ?s nagy lakodalmat csin?ltak, nyolcan az ?rd?g?k k?z?l voltak a muzsikusok. Mikor a vacsor?nak m?r v?ge volt, akkor lefek?dtek; azt k?rdi a menyasszony: Ugyan sz?vem, mondd meg nekem, hogyan tudtad te azt a sokat oly kev?s id? alatt megcsin?ltatni? ? pedig mindj?rt kivallotta, ?s ezut?n elaludt, a feles?ge pedig a gy?r?t leh?zta az ujj?r?l, ?s a maga ujj?ba dugta; azut?n kiment, ?s a gy?r?t megszor?totta, s az ?rd?g?k mindj?rt ott voltak, ?s k?rdezt?k t?le, hogy mit parancsol nekik? ? pedig mond? nekik: Most engem vigyetek T?r?korsz?gba a szeret?mh?z. Az ?rd?g?k felfogt?k, s nagy sebesen T?r?korsz?gba vitt?k a basa fi?hoz; a szeg?ny v?leg?ny pedig az ?gyba aludt. J?kor reggel felk?l; h?t l?tja hogy a feles?ge elsz?k?tt, a gy?r?j?t is ellopta, el is vitte, amin ? nagyon b?s?lt. A muzsikusok muzsikasz?val mentek az ajt?ra, de ? b?j?ban az ajt?t sem nyitotta meg; azut?n a kir?ly bement a szob?ba, ?s nem l?tja a le?ny?t; k?rdi, hogy hov? tette; ? pedig azt feleli, hogy elsz?k?tt, ?s engemet is meglopott, mert a gy?r?met is ellopta. De a kir?ly azt mondta: Nem sz?k?tt el, hanem meg?lted, ?s eltemetted, de holnap felakasztatlak, ha el? nem ?ll?tod a le?nyomat. Mindj?rt megfogatta azt?n, ?s t?ml?cre vettette; azut?n a muzsikusok oda mentek, ?s a kir?lynak azt mondt?k: Ereszsze el f?ls?ged, mink nyolcan itt maradunk helyette, ? pedig hadd keresse, ?s meg is tal?lja. A kir?ly teh?t elereszti, ?s a nyolc muzsikust rekesztette be helyette. Az egyik pedig hozz? megy, ?s azt mondja neki: Tudod-e most mit csin?lj? ?lt?zz?l fel vad?sznak, ?s csak menj T?r?korsz?g fel?; hanem azt nem mondt?k neki hogy hol van, pedig magoknak kellett elvinni. Akkor megind?lt nagy sietve, ?s ment T?r?korsz?g fel?; az ?ton l?t egy sz?p fekete macsk?t, kapja a pusk?t ?s agyon akarja l?ni; a macska azt mondja neki: Ne l?j agyon, majd seg?tek rajtad; ?s elment vele. Azut?n l?t egy sz?p r?k?t, azt is agyon akarta l?ni, az is megsz?lamlott hozz?, s monda: Ne l?j agyon, m?g seg?thetek rajtad; azt sem l?tte agyon, az is elment vele. Azut?n meg tov?bb megy, ?s l?t egy cs?nya egeret, azt is agyon akarja l?ni, az is azt mondja neki: ne l?j agyon, m?g seg?tek rajtad; az is elment velek. Akkor m?r negyed mag?val volt: a macska, a r?ka, ?s az eg?r; mind a h?rman az ?rd?g?k k?z?l val?k voltak. Azut?n a tengerparton meg?llottak; a r?ka azt mondja neki: Te maradj itt, rakj t?zet, majd mink be?szunk a tengeren a v?rba, mert ott lesz a gy?r?; a r?ka mondja a macsk?nak: te fogd a farkamat, a te farkadat fogja az eg?r, ?szszunk csakhamar. ?s csakhamar be?sztak a v?rhoz. A r?ka azt mondja: Menj be macska az eg?rrel, hozz?tok ki a gy?r?t. A macska az egeret a hasa al? fogta, ?gy ment az ablakban, ott r?tt, s?rt; megl?tta a t?r?k, beeresztette, s nagyon ?r?lt neki, mert sok eg?r volt a szob?ban; a macska az egeret elejtette, ut?na futott ?s kergette, a t?r?k ?s a kir?ly le?nya ?pen akkor a gy?r?t vizsg?lt?k az asztaln?l, az eg?r futkos, a macska ut?na, ezek is a gy?r?t ott hagyt?k, szaladtak, hogy meg seg?tik fogni; az eg?r f?lszalad az asztalra, a gy?r?t felkapja, a macska meg a gyerty?t eloltotta, s?t?t lett, s az ablakot kit?rt?k, ?s a gy?r?t elvitt?k. A kir?ly le?nya mindj?rt nagyon, b?s?lt a gy?r??rt; a macska ?s eg?r pedig nagy ?r?mmel futottak a r?k?hoz. A r?ka azt mondja nekik: No most melyik fogja a gy?r?t? ?n neh?z vagyok, elmer?l?k, az eg?r el nem birja: fogd te macska, hanem vigy?zz, hogy el ne vesz?tsd. Akkor megind?ltak, ?s sietve ?sztak, de a macska sz?j?ba v?z ment, a gy?r?t elejtette a v?zbe, azut?n b?s?ltak, hogy hogyan tal?lj?k meg: az urokhoz nem mertek menni, a parton b?jdostak teh?t, ?s l?tnak iszony? sok r?kot. A macska k?rdi, hogy minn versengenek? azt mondja a r?k: kir?lyt akarunk tenni, de nem tudunk: A macska f?lszalad egy f?ra, s azt mondja nekik: Az ki ide tud j?nni, az lesz a kir?lytok; a r?kok pr?b?ltak felmenni, hanem egy sem tudott; ut?lj?ra egy fiatal pr?b?lt, fel is ment, a macska megkapta, ?s a t?bbi r?k ki?ltott hogy a kir?lyokat ereszsze el. ?n pedig el nem eresztem, mond? a macska, m?g egy gy?r?t, melyet a tengerbe ejtettem, fel nem hoztok. A r?kok az eg?sz tengert elfogt?k, a gy?r?t el?hozt?k, a macska a kir?lyokat sz?pen levitte, ?s nekik adta; azok a gy?r?t a macsk?nak adt?k, a macska nagy ?r?mmel vitte a gy?r?t a r?k?hoz, ?s egy?tt mind a h?rman nagy ?r?mmel az urokhoz vitt?k a gy?r?t. Az csakhamar az ujj?ban dugta ?s megszor?totta, ?s mindj?rt ott termett tizenk?t ?rd?g, ?s az mond?k: Mit parancsol az ?fju ?r? ? pedig azt mond?: Fogjatok fel engem ?s vigyetek az ipamhoz. Akkor felfogt?k, nagy hirtelens?ggel a kir?lyhoz vitt?k, ? bemegy az ip?j?hoz, ?s k?rdi t?le a kir?ly: h?t a feles?ged hol van? T?r?korsz?gban, monda, most is a t?r?k basa fi?val van. A kir?ly megharagudt, mond?: M?rt nem hoztad el mind a kett?t? Felel az ?fju: Majd reggelre itt lesznek, ?s pedig egy?tt fekve megl?thatd. M?snap reggel oda vitette mind a kett?t, a kir?ly megfogatta mind kett?j?ket, de m?g is a t?r?k?t eleresztette, hanem a le?ny?t kivitette, ?s fej?t v?tette, az ?fjat pedig mag?hoz vette, s mint saj?t gyermek?t s ?r?k?sit mai napig is tartja.

Volt egy kir?lyn?, aki minden ?r?ban m?s sz?nben v?ltozott, egy ?r?ban fej?r, m?sikban s?rga, harmadikban z?ld, ?s ?gy m?s-m?s sz?nt mutatott a k?pe. Annak pediglen volt egy igen sz?p fia, aki az anyj?nak egyszer azt mond?: Asszonyany?m, ?n m?r azon sz?p id?t el?rtem, melyben meg kell h?zasodnom; az?rt adjon nekem p?nzt, ?s egy regement husz?rt mell?m, akik engem kis?rjenek. Felel neki az anyja: Kedves fiam, azt t?led meg nem fogom, csak menj el, ?s v?gy p?nzt magaddal a mennyit akarsz, hanem azt megmondom, hogy addig haza ne j?j, m?g oly feles?get nem kapsz, aki minden ?r?ban v?ltozik a sz?niben mint ?n is. A fia megfogadta a szav?t az anyj?nak, ?s mag?hoz vett tizenk?t szeker p?nzt, ?s egy regement katon?t, ?gy ozt?n megind?lt, orsz?gokat j?rt; m?r messz? orsz?gokba el?rkezett, de sohul olyant nem tal?lt, mint az ? anyja volt. M?r p?nzek is elfogyott, hogy nem ?lhettek; ?s nem mehettek tov?bb; az?rt vissza kellett nekik ford?lni haza fel?. Mikor haza ?rkeztek, elbesz?lte az anyj?nak, hogy sehol oly szem?lyre nem tal?lhat mint az anyja, az?rt haza kelletett j?nnie. Az anyja azt mondja neki: Kedves fiam, m?g egyszer menj el, ?s v?gy t?bb p?nzt magaddal, tal?n m?g is akadsz olyan szem?lyre mint ?n vagyok. A kir?lyfi nagy b?j?ban huszonn?gy szeker p?nzt vitt mag?val ?s egy regement husz?rt, s nagy b?ban ment messzi orsz?gba.

Egyszer tal?lt egy v?rosba menni, ahol egy halottat akartak eltemetni, ?s mikor a tet?h?z ?rkeztek vele, a holttestet letett?k ?s nagy durungokkal vert?k. Ezt a kir?lyfi hogy megl?tta, nagyon sajn?lkodott rajta, oda ment, ?s k?rdezte, hogy mi?rt verik azt a holttestet azok pedig felel?nek neki, hogy ?lt?ben sok ad?ss?got tett, ?s senkinek meg nem fizetett, az?rt verik holta ut?n a testet. Mond a kir?lyfi: Csak ne verj?tek, a mi ad?ss?got tett, ink?bb mind megfizetem. Hogy ezt mondta, a testet mindj?rt eltemett?k. Azut?n kifizette minden ad?ss?g?t ?gy, hogy a huszonn?gy szeker p?nz mind r? ment, ?s a katon?i lovait is mind oda adta az ad?soknak, hogy csak b?k?vel maradjanak; azut?n az v?rosba ment sz?ll?sra, m?s nap pediglen a katon?it mind visszak?ld?tte, ?s maga ?tnak ind?lt. Mikor a temet?h?z ?rkezett, a temet?b?l egy ember f?lkelt, ?s hozz? megy, s mondja neki: Uram, tudom hogy szolg?d nincsen, az?rt fogadj meg engem, ?n h?ven szolg?llak. Felel a kir?lyfi: Bar?tom, ?n meg nem fogadhatlak t?ged, mert p?nzem nincsen, ?s most haza megyek. Felel az ember: Nekem fizet?s nem kell, hanem ?n m?g is felkeresem azt a szem?lyt, akit az any?d kiv?n. A kir?lyfi nagy ?lm?lkodva megfogadja, ?s elmegy vele m?s uton.

Egyszer az ur?nak mondja: Uram, csak j?j ut?nam, majd ?n elmegyek sz?ll?st csin?lni. Akkor elmegy egy el?tkozott v?rba, aki tele volt ?rd?ggel, ?s mondja: Hallj?tok ?rd?g?k: most j?n az ?n uram, aki titeket el akar ebb?l a v?rbul ?zni; hanem fogadj?tok sz?m?t majd titeket ?n egy kamar?ba elz?rlak, ?gy megmaradtok. Az ?rd?g?k engedtek neki, ?s az ur?t oda bekv?rt?lyozta; ott h?lt a kir?lyfi azon ?jjel. M?s nap megmutatta neki az ?tat hogy merre menjen; az ur?t ?tnak ereszti, maga pedig ott maradt. Akkor az ?rd?g?ket kiereszti, az ?rd?g?k pedig nagyon meg?r?ltek, hogy ?ket megtartotta; az?rt azt k?rdezt?k t?le, hogy mit kiv?n t?l?k? mindent megtesznek neki, hogy ?ket megtartotta. Volt pedig abban a v?rban egy rozsd?s puska ?s egy k?p?nyeg melyet az ?rd?g?k ?riztek; azt k?rte t?l?k, mert m?r tudta hogy mire val?k; az ?rd?g?k pedig ?r?mest neki adt?k. A k?p?nyeget mag?ra vette, a pusk?t pedig a v?ll?ra vetette, azzal az ura ut?n ment mint a sz?l. Mikor az ur?t el?rte, besz?lt vele! de az ura ?tet nem l?tta; az?rt k?rdezte az ura: Hol vagy ?n szolg?m, hogy nem l?tlak? ?s velem besz?lsz. Akkor a k?p?nyeget mag?rul levetette, ?s l?that? lett. Akkor az ur?nak monda: Uram, itt vagyon az v?ros, amelyben a te feles?gedet f?ltal?ljuk, az?rt vigy?zz magadra; abban a v?rosban pedig egy ?rd?ng?s kir?ly van, akinek ?rd?g?k szolg?ltak volt; annak egy sz?p le?nya van; az?rt oda mentek, ?s a kir?lyt k?sz?nt?tt?k, ?s megmondt?k neki, hogy mit akarnak; a kir?ly le?nya pedig nagyon ?r?lt, mert igen sz?p leg?ny volt a kir?lyfi. Az?rt a kir?ly azt mondja: Na nem b?nom, hanem h?rom pr?b?t tegy?nk, hogyha azt meg tudod tenni, a le?nyom a ti?d; hogyha pedig meg nem tudod tenni, az ?rd?g?kkel ?sszeszaggattatlak. Az?rt els?ben egy p?r arany papucsot vett el?l a kir?ly, ?s mondja az ?rd?g?knek: Ezt vigy?tek a tenger szigetiben, ?s abban a l?d?ban csukj?tok. A szolg?ja pedig minden?tt az ?rd?g?k ut?n ment a k?p?nyegben, az ?rd?g?k nem l?that?k, mert a k?p?nyeg rajta volt, az?rt a papucsot a l?d?ba tett?k, a kir?lyfi szolg?ja pedig kivette a l?d?bul, ?s haza vitte, s az ur?nak odaadta. M?snap az ?fju kir?ly az ?rd?ng?s kir?lyhoz vitte a papucsot; ez monda neki: Fels?ges kir?ly, tetsz?sed szerint a papucs itt van. Felel a kir?ly: No itt van egy p?r arany k?s, azt vigy?tek a tenger sziget?be, ?s j?l becsukj?tok. Az ?rd?g?k kapt?k a p?r k?st, ?s elvitt?k a tenger sziget?be, de mind hi?ba, mert az ?fju kir?ly szolg?ja minden?tt a nyomokban volt, ?s alighogy a l?d?ba tett?k, m?r ez kivette ?s az ur?nak haza vitte. M?s nap azt is az ?reg kir?lynak ?ltaladta. Harmadszor a le?nynak az ujj?r?l egy gy?r?t h?zott le, azt adta az ?rd?gnek, azzal is az ?rd?g?k nagy hamars?ggal a tenger szigetibe mentek, l?d?ba vetett?k, hanem azt is csakhamar az ur?nak visszahozta a szolga, az ?fju kir?ly pedig nagy ?r?mmel az ?rd?ng?s kir?lynak adta; akkor monda neki: ?n ?rd?gi er?vel b?rok, de te meg eg?sz ?rd?g vagy, mert azt mind megcselekedted, amit semmif?le ember sem tudott volna megcselekedni: az?rt legyen a le?nyom a tied.

M?s nap a le?nyt elvitt?k, ?s mikor az uton mentek, egy temet?h?z ?rkeztek; h?t azt mondja a szolga az ur?nak: Uram, m?r most ?n itt maradok, hanem azt tudod hogy a le?nyt ketten nyert?k; m?r most fele az enyim, fele a tied; az?rt most k?tfel? szakasztom. A kir?lyfi k?ny?rg?tt neki, hogy azt ne m?velje, de ? arra nem engedett; csak k?tfel? szakaszt?: teh?t kigy? s b?ka esett ki bel?le, ?s akkor megint ?sszetette, ?s sokkal szebb lett mint el?bb volt, ?s azt mond?: Uram, m?r most elviheted, ez lesz olyan mint az ?des any?d; ez is minden ?r?ban v?ltozik a sz?niben. M?r most ?lhetsz vele. ?n ezt az?rt cselekedtem veled, hogy azt a j?t cselekedted velem, mert ?n voltam az az ember, akit holtom ut?n vertek. M?r elk?rhoztam volna, hanem te megv?ltott?l engem. Akkor elt?nt el?le: az ?fju kir?ly pedig elment a haz?j?ba, ?s elvette feles?g?nek; ?gy lett v?ge mindennek.

XL. KINCSKERES?K.

Volt egy juh?sznak egy kuty?ja, aki egy k?szikl?s hegy alatt egy lyukban megk?lykezett. A juh?sz egy p?rt ?r?mest meghagyott volna k?lykeib?l, ugyanaz?rt mindig lest?k hogy hova j?r a kutya, m?g egyszer csak megtal?lt?k, de senki sem mert hozz? menni: mindj?rt morgott az emberre. Az?rt, mikor haza ment a kutya enni, akkor a gazd?ja megfogta ?s megk?t?zte, azut?n egy bojt?rj?val, a ki kilenc esztend?s volt, elment a lyukhoz. Mivel pedig a lyuk sz?k volt, maga nem mehetett be, hanem a bojt?rj?t k?ld?tte be, hogy a kis kuty?kat hozza ki a lyukbul. A gyermek beb?jt a lyukba, de a kis k?lykek mind beljebb mentek abba ?gy annyira, hogy egy pinc?be lepotyogtak. A gyermek kimegy, ?s besz?li a gazd?j?nak, hogy egy pinc?be lepotyogtak, a gazd?ja egy k?telen leeresztette a gyermeket a pinc?be, t?zi szersz?mot is adott mag?val. Mikor a bojt?r a pinc?ben t?zet ?t?tt ?s gyerty?t gy?jtott, h?t l?tja hogy sok hord? bor van a pinc?ben, de m?r az hord?k f?ja el volt rothadva, csak a b?ribe volt a bor; a gyermek a k?sit a hord?ba l?kte, teh?t bor folyt bel?le; a gyermek ivott, azut?n megboros?lt, jobb kedve lett neki, s ?sszej?rta a pinc?t: h?t sok p?nzre tal?lt, a mely ?llel volt hord?ba rakva. Erre a gyermek a kuty?kat csakhamar f?lhuzatta, azut?n az ing?t levetette, ?s teli rakta p?nzzel, azt is f?lhuzatta gazd?j?val; ut?lj?ra mag?t h?zat? f?l, s besz?li a gazd?j?nak hogy mit l?tott. M?g ?gy besz?ln?nek, a lyukbul egy fekete ember j?tt ki, ?s mondja neki: Na! k?sz?nd istenednek, hogy odabe nem ?rtelek, mert ha ezer lelked lett volna is, m?g is ?sszeszaggattalak volna. Ezzel a lyukba visszament; ezek pedig a p?nzzel haza mentek: a juh?sz valami keveset adott a gyermeknek, a t?bbet mag?nak tartotta.

A juh?sz m?g nyolc esztendeig ?lt, azut?n megholt; a leg?ny azut?n is csak juh?szmesters?g?ben maradt. Egyszer a p?nze elfogyott, h?t a pajt?s?val a korcsm?ba mentek: mindkett? nagyon b?s?lt, hogy a korcsm?rosnak m?r igen sokkal ad?sok, az?rt ez az ?fju mond? pajt?s?nak: Pajt?s, hogyha neked b?tors?god volna, ?n tudok sok p?nzt, az nek?nk j? volna. A pajt?sa azt mond? neki: Nekem van b?tors?gom, csak menj?nk! El is mentek mind a ketten a lyukhoz, s egy k?telet megk?t?ttek a k?h?z, azon leereszkedtek mind a ketten; legels?ben a borbul j?l ittak, azut?n besz?lgettek egy?tt. Egyszer csak j?tt a fekete ember, ?s nagy haraggal azt mondja: Na te fick?, nemde megmondtam, hogy t?bbet ide ne j?j? most ?sszeszaggatlak. E pedig a borbul j?l bevett, mely nagy b?tors?got adott neki, azt mondja a fekete embernek: No ilyen teremtette! gyere, szaggass ?ssze, majd megtan?tlak ne b?s?lj, ?gy ?sszev?glak, hogy pornak is apr? leszel. Mivelhogy a juh?szleg?ny oly nagy b?tors?got mutatott, mondja a fekete ember neki: Na fiam, mivel oly b?tor vagy, menj le az als? pinc?be, ott van az ?n uram: hogyha j? kedvibe tal?lod, ez a kincs mind a tied: ha pedig haragszik, oda az ?leted. Felel az ?fju neki: Vagy haragszik vagy nem, elmegyek; hogyha valamit akar, ?sszevagdalom mint a r?p?t. Le is ment, a pinc?be; ott ?lt az ?reg, monda az ?regnek: J? napot ap?; felel az ?reg: Isten hozott fiam, te vagy az ?n nagy szerencs?m, hogy ily nagy b?tors?ggal b?r? ember vagy: most megv?ltott?l, az?rt legyen a tied minden ami itt vagyon, ?s fogd a balt?dat, ?s ?sd meg itt a falat. ?s meg?ti a leg?ny: h?t mindj?rt egy vil?gos gar?dics volt el?tte, akin f?lmehettek; az ?reg pedig elt?nt, ?s senkit sem tal?ltak; akkor felj?ttek a pinc?b?l, ?s a kir?lyhoz mentek, s megbesz?lt?k neki, hogy hogyan j?rtak. A kir?ly a kincset ?ltalvette, ?s a k?t juh?szleg?nynek adott annyit amennyit kiv?ntak eg?sz ?letekre, s ?gy szabad?lt meg a szeg?ny szenved? l?lek, ?s az a kincs is f?lszabad?lt.

Volt egy szeg?ny embernek egy fia, aki az apj?nak azt mondta: Ap?m, l?tom hogy szeg?ny m?don kell ?ln?nk, az?rt ?n elmegyek szerencs?t pr?b?lni, majd tal?n jobb lesz dolgom. Az apja elbocs?totta, s a leg?ny elmegy, ?s nagy darab orsz?got bej?r, de sehol mag?nak val? szolg?latot nem tal?lt. Egyszer egy juh?szhoz megy, ?s attul k?rdi, ha nem volna-e szolg?latra sz?ks?ge? Felel a juh?sz: ?n t?ged megfogadlak, hogyha esztendeig kitartod, hogy a k?rvall?stul megmaradsz; ?n adok kilenc birk?t, de azt megmondom, hogy a t?ba ne ereszd a birk?kat, mert a sz?r?k megaranyos?l, ?gy ozt?n haszn?t nem vehetem a sz?r?knek - mert abban a v?rosban az arany nem volt kelend?, hanem csak a sz?r. A leg?ny kihajtja a birk?kat, ?s eg?sz kilenc h?napig meg?rizte a juhokat, s a t?ba nem eresztette; hanem hogy kilenc h?nap kitelt, egyszer elaludt; a birk?k mindj?rt a t?ba szaladtak, s a sz?r?k megaranyos?lt. A leg?ny f?l?bred, s nagyon megijedt, hogy az birk?k mind aranysz?r?ek. F?lt haza hajtani ?ket, hogy a gazd?ja megveri, hogy oly nagy k?rt tett; sokat gondolkodott, de v?gt?re m?g is csak haza hajtotta. Hogy a gazd?ja megl?tta a birk?kat, nagyon haragudott, hogy m?r mit csin?ljon? v?gt?re h?rom juhot neki adott, ?s azt mond?: Mivel te nem tudt?l vigy?zni a juhokra, az?rt csak h?rom juhot kapsz; most elmehetsz amerre akarsz.

A leg?ny elmegy, s a h?rom juhot maga el?tt hajtotta. Mikor egy erd?be ?rt volna, eleibe ment egy ?reg ?sz ember, s monda neki: ?des fiam, ugyan hol vetted ezt a sz?p h?rom juhot? Felel a leg?ny: ?des ?reg b?ty?m, az?rt ?n eg?sz esztendeig szolg?ltam, ez lett a b?rem. Felel az ?reg ember: ?des fiam, adj nekem is egyet, neked kett? marad, nekem is hadd legyen egy, neked az isten megfizeti. A leg?ny oda ad egyet, azut?n a kett?t od?bb hajtja. Az ?reg megint eleibe ker?l, k?ri az egyiket t?le, hogy az isten megfizeti neki; a leg?ny azt mond?: Na ?des b?ty?m, m?r egy ?reg embernek egyet adtam, ezt pedig neked adom; s neki adta; azut?n az egyet tov?bb hajtotta. Az ?reg megint csak eleibe megy, s azt mondja neki: ?des fiam, micsoda sz?p juhod vagyon, hol vetted? Felel a leg?ny: ?des ?reg b?ty?m; ?n esztendeig szolg?ltam, a b?rem h?rom ilyen birka volt, hanem kett?t m?r elaj?nd?koztam, most m?r csak egy van. Felel az ?reg: ?des fiam, add nekem a birk?dat, azzal neked sokat kell vesz?dn?d, azut?n k?nnyebben mehetsz magad, neked az isten megfizet. Felel a leg?ny: B?ty?m, ?n a juhot neked adom, hanem azt megmondom, hogy az isten most mindj?rt fizesse meg, mert nem v?rakozhatok. Felel az ?reg: No fiam, k?rj amit akarsz, ?n mindent megadok a mit k?rsz. Felel a leg?ny: Adj nekem egy olyan heged?t, melyet ha megh?zok, m?g a mad?r is t?ncoljon; ?s egy pusk?t, hogy ha ?n ak?rmire l?v?k, ne durranjon, de m?g is agyon l?hessem amit akarok. Az ?reg mindent megadott neki amit k?rt, azut?n egym?stul elv?ltak.

A leg?ny amint egy erd?n megyen, l?t egy zsid?t, s el?lveszi a heged?j?t, ?s heged?l. A zseg?ny zsid?nak nagy b?tyora volt a h?t?n, m?g is ?gy kellett t?ncolnia, hogy a nyelv?t is kivetette, ?s k?ny?rg?tt hogy ne muzsik?ljon. Azut?n elhagyta a heged?l?st, s azt mond? a zsid?nak: Eredj a s?r?be, ott sok mad?r van, szedd fel, majd ?n lel?v?m. A pusk?j?t r? fogja, ?s l?tt; a madarak mind ott maradtak, a zsid? beszalad a s?r?be, szedi a madarakat a leg?ny pedig veszi a heged?t, s a zsid?nak t?ncolni kellett, hogy a bokrok a ruh?j?t mind leszaggatt?k; azut?n elhagyta a heged?l?st. A zsid? v?rbe maradt, ?gy ment a v?rosba, ?s az uraknak mond?: Uraim, itt az erd?n egy leg?ny van, fogass?k meg, mert azt cselekedte, hogy ?n oly v?res lettem; de ne hagyj?k heged?lni, mert mindig kell t?ncolni hogyha az heged?l, az?rt az urak mindj?rt parip?ra ?ltek, ?s a zsid?val egy?tt az erd?re mentek. A leg?ny h?t l?tja hogy j?nnek, el?lveszi a heged?t, s heged?l, az uraknak pedig lovaikkal egy?tt kellett t?ncolni; v?gre k?ny?r?gtek hogy hagyja el, semmi baja sem lesz. A zsid? pedig mag?t egy t?rzs?kh?z k?t?zte, hogy ne t?ncolhasson, de az mind hi?ban volt, mert a k?telet is elszaggatta, m?g is kellett neki t?ncolni; de mivel az urak k?ny?r?gtek hogy ne muzsik?ljon, az?rt elhagyta: ?gy az urak haza mentek.

A leg?ny pedig elment m?s orsz?gba egy kir?lyn?l szolg?latot keresni. Hogy mag?t bejelentette a kir?lynak, a kir?ly azt mond? neki: Fiam, nekem egy le?nyom vagyon, hogyha azt meg tudod nevettetni, ?gy megfogadlak szolg?mnak. Felel a leg?ny: F?ls?ges kir?ly, hogyha ?n akarom, nem hogy nevet, de m?g t?ncolni is fog. Felel a kir?ly: Az ?n le?nyom m?g soha sem nevetett, hanem hogyha meg tudod nevettetni ?s megt?ncoltatni is, fele kir?lys?gom ?s a le?nyom a tied. A leg?ny nem volt rest, a kir?ly szavaira el?lveszi heged?j?t, s heged?l: a le?ny pedig els?ben elkezd nevetni, azut?n kapja az atyj?t, ?gy t?ncolnak hogy majd megz?d?lnek: a leg?ny a muzsik?l?st elhagyja, a kir?ly pedig mindj?rt papot hivat, s a le?ny?val ?sszeadja. A leg?ny els? nap vele j?l ?sszeegyezett, de m?s nap h?t megint csak olyan szomor? volt mint azel?tt; a leg?ny hogy l?tta szomor?s?g?t, el?lveszi heged?j?t, mindj?rt nevetett ?s t?ncolt, azut?n valah?nyszor szomor? volt, mindj?rt csak muzsik?lt, hogy kedve legyen, s azut?n ?gy v?gan ?ltek.

Volt egy faluban egy szeg?ny ember, aki semmim?don sem szedhette f?l mag?t, csak mindig szeg?ny maradt; gyermekei voltak, de m?g kenyeret sem tudott nekik adni. Egyszer nagy b?j?ban elmegy hogy koldul; bemegy egy vend?gfogad?ba; k?ny?r?g hogy adjanak neki sz?ll?st ?s enni val?t; a korcsm?ros pedig megverte, ?gy ozt?n kidobta a szob?b?l; az asszony pedig egy kev?ss? jobb volt mint maga, az?rt mikor a korcsm?ros lefek?dt, az asszony kenyeret ?s egy kis bort is adott neki, ?gy ozt?n lefek?dt. M?s nap felkel, elmegy az erd?re, ?s egy fav?g? ?reg ?sz embert tal?l ott; az ?reg ember hogy l?tta, mindj?rt elhagyta a fav?g?st, hozz? megy, ?s kenyeret ad neki, azut?n azt mondja neki: Tudom hogy szeg?ny ember vagy, az?rt adok neked egy abroszt: hogyha azt leter?ted, enni ?s inni el?g lesz rajta, hanem vigy?zz r?, hogy el ne csalj?k t?led. A szeg?ny ember elmegy haza fel?, ?s azon korcsm?ba bemegy, az asztalt megter?ti, mindj?rt el?g enni ?s inni val? volt rajta; a korcsm?ros gondolja mag?ba: majd elcsalom t?le hogyha lehet; h?t ?jtszak?ra sz?ll?st adott neki: Add nekem ezt az abroszt; majd elteszem, mert ellopj?k t?led. Az szeg?ny odaadja neki az abroszt, ?s m?s nap, mikor k?ri t?le, a korcsm?rosn? egy m?s abroszt adott neki, avval haza ment. A gyermekei r?ttak hogy nagyon, mond? a feles?ginek: Na ?des feles?gem, ne bus?lj, most hoztam eleget enni ?s inni; akkor el?lveszi az abroszt, az asztalt megter?ti, de semmi sem lett rajta, mert a korcsm?rosn? kicser?lte. Akkor az ember elszomorodott, a feles?ge pedig k?romkodott, hogy mi?rt tartja bolondnak. Felel neki az ura: ?des feles?gem, engem megcsaltak, hanem majd elmegyek, tal?n m?g m?st kapok. Elmegy h?t abba a korcsm?ba, gondolta hogy a korcsm?ros majd j?l tartja, de megcsal?dott, mert a korcsm?ros hogy megl?tta, nem hogy megkin?lta valamivel, ink?bb kiverte, a szob?ba se szenvedte meg; hanem mikor a korcsm?ros lefek?dt, az asszony beh?vta, kenyeret ?s egy kis bort adott neki, azut?n lefek?dt.

Share on: WhatsApp @Hash Facebook Tweet