Az imperializmus a Balk?nt sem hagyta ?rintetlen?l; kis ?llamocsk?k, melyek nem is sz?z esztend? el?tt emelkedtek ki a rabszolgasorb?l, t?lhev?tett rem?nys?geknek adt?k magukat. Ferdin?nd bulg?r kir?ly, az utols? pseudo-caesar, a c?ri c?met vette fel ?s Ath?n kirakataiban a kiv?ncsi ?rdekl?d? tanulm?nyozhatta az Eur?p?ra ?s ?zsi?ra kiterjed? g?r?g birodalomnak t?rk?pekben megrajzolt ?lmait.
M?g a nyugati vil?g rohamosan ?talakult, Oroszorsz?g a tizenkilencedik sz?zad folyam?n csak nagyon lassan v?ltozott. A tizenkilencedik sz?zad v?g?n, ak?rcsak a kezdet?n, m?g mindig a barb?rs?gon alapul?, a tizenhetedik sz?zad v?g?nek t?pusa szerinti nagy monarchia volt, azon a fokon, amelyen udvari intrik?k ?s cs?sz?ri kegyencek befoly?solhatt?k nemzetk?zi viszonylatait. ?ri?si vas?tvonalat ?p?tett kereszt?l eg?sz Szib?ri?n, hogy a v?gpontj?n mag?ra z?d?tsa a jap?n h?bor?nak a katasztr?f?j?t; ?lt a modern eszk?z?kkel ?s modern fegyverekkel, amennyiben ezt fejletlen indusztrializmusa ?s csek?ly sz?m? megfelel?en m?velt oszt?lya megengedte; Dosztojevszkij ?s a hozz? hasonl? ?r?k valami misztikus, a Szent Oroszorsz?gnak ?s hivat?s?nak gondolat?n alapul? imperializmust eszeltek ki, amelynek a faji illuzi?k ?s a zsid?gy?l?let szenved?lye adt?k meg a sz?nezet?t; mint azonban az esem?nyek bebizony?tott?k, ez az eszme nem valami m?lyen hatolt bele az orosz t?megeknek a k?pzelet?be.
Oroszorsz?g m?g egy m?s tekintetben t?rt el a modern Nyugat-Eur?p?t?l ?s volt annak k?z?pkori id?szak?val p?rhuzamba ?ll?that?. Ez volt az a k?r?lm?ny, hogy egyetemei mened?khely?l szolg?ltak t?m?rdek szeg?ny di?knak, akik nem ?llottak semmif?le ?sszek?ttet?sben a hivatalos szervezettel ?s k?v?l estek annak a rokonszenv?n. 1917 el?tt a forradalom e k?t t?nyez?j?nek, az el?gedetlens?g gyul?kony anyag?nak ?s a szabadgondolat gyujt? szikr?j?nak a k?zels?g?t az eur?pai gondolkoz?s nem ismerte fel ?s csak nagyon kevesek voltak annak a tudat?ban, hogy b?rmely m?s orsz?gn?l ink?bb van meg Oroszorsz?gban egy alapokig hat? forradalomnak a lehet?s?ge.
Ha az eur?pai nagyhatalmakr?l, a multb?l ?r?k?lt k?l?gyi hivatalokkal ?s nemzeti politik?val egyetemben, tekintet?nket az Amerikai Egyes?lt-?llamokra ford?tjuk, amely 1776-ban t?k?letesen elszakadt a nagyhatalmi rendszert?l, rendk?v?l ?rdekes ellent?tet l?tunk azoknak az er?knek a m?k?d?s?ben, amelyek Eur?p?nak az expanziv imperializmus?t el?id?zt?k. A mechanikai forradalom Eur?p?hoz hasonl?an Amerik?ban is, az eg?sz f?ldr?szt n?h?ny napi t?vols?gra zsugor?totta ?ssze. Az Egyes?lt-?llamoknak, a nagyhatalmakhoz hasonl?an, szint?n voltak az eg?sz vil?gra kiterjed? p?nz?gyi ?s gazdas?gi ?rdekei; az indusztrializmus nagy ar?nyokban fejl?d?tt ki ?s sz?ks?ge volt tengerent?li piacokra; a hitnek ugyanazok a v?ls?gai, amelyek v?ls?gba d?nt?tt?k az erk?lcsi szolidarit?st Eur?p?ban, ism?tl?dtek az amerikai vil?gban is. N?p?ben ?lt a hazafias szellem ?pen ?gy, mint b?rmely m?sikban. Mi?rt hanyagolta el m?gis a fegyverkez?st ?s nem k?vetett h?d?t? politik?t? Mi?rt nem igyekezett a csillagokat ?s s?vokat meglobogtatni Mexiko f?l?tt ?s egy ?j indiai rendszert megteremteni K?n?ban e lobog? alatt? Amerika k?nyszer?tette ki, hogy Jap?n megnyissa a kapuit. Miut?n ezt megcselekedte, tiltakoz?s n?lk?l hagyta, hogy a kelet-?zsiai hatalom eur?paiasodj?k ?s f?lelmetess? n?vekedj?k. Ez ?nmag?ban is el?g lett volna ahhoz, hogy Machiavelli, a modern k?lpolitik?nak az atyja, megforduljon a s?rj?ban. Ha egy eur?pai jelleg? nagyhatalom lett volna az Egyes?lt-?llamok hely?n, Nagybritanni?nak v?ges-v?gig meg kellett volna er?s?teni a kanadai hat?rt, amely ma teljesen v?dtelen ?s nagy arzen?lt kellett volna berendeznie a Szent-L?rinc foly? vid?k?n. K?z?p- ?s D?l-Amerik?nak megosztott erej? ?llamai m?r r?gen le voln?nak ig?zva ?s az Egyes?lt-?llamok hivatalnoki kar?nak ?s uralkod? oszt?ly?nak fegyelmez? ellen?rz?se alatt ?llan?nak. ?lland? k?zdelem folyn?k Ausztr?li?nak ?s ?j-Z?landnak elamerikaias?t?s??rt ?s Amerika is oszt?lyr?szt k?vetelne mag?nak a tropikus Afrik?b?l.
K?l?n?s v?letlen folyt?n Roosevelt eln?k szem?ly?ben Amerika is produk?lt egy, a n?met cs?sz?rhoz hasonl? nyughatatlan energi?j?, nagy cselekedetekre s?v?rg?, ?pen olyan duzzad? ?s sz?nokias, a vil?gpolitik?ra kaphat? ?s fegyverkez?sre hajland? egy?nis?get, akiben hit?nk szerint meg lett volna a hajland?s?g, hogy belesodorja az orsz?got tengerent?li kalandokba.
V?lem?ny?nk szerint az Egyes?lt-?llamoknak nagy ?nm?rs?klet?t ?s tart?zkod?s?t m?sk?nt megmagyar?zni nem lehet, csakis az int?zm?nyeknek ?s hagyom?nyoknak alapjukban elt?r? volt?val. Els?sorban az Egyes?lt-?llamok korm?ny?nak nincsen eur?pai rendszer? k?l?gyi hivatala ?s diplom?ciai test?lete, nincsenek <>, akik arra hivatottak, hogy meg?rizz?k az agressziv politik?nak a hagyom?ny?t. Az eln?knek nagy hatalma van ugyan, de ez al? van vetve a szen?tus ellen?rz?s?nek, amely viszont felel?s az ?llami t?rv?nyhoz? test?leteknek ?s a n?pnek. Az orsz?gnak a k?lpolitikai viszonyai ?gy nyilt ?s nyilv?nos ellen?rz?s alatt ?llanak. Ilyen rendszer mellett a titkos szerz?d?sek lehetetlenek s az a k?r?lm?ny, hogy a k?lhatalmak panaszkodnak az Egyes?lt-?llamokkal val? <> a bizonytalans?ga miatt, legjobban mutatja az ?gyek kiv?l? ?ll?s?t. Az Egyes?lt-?llamokban ilyenform?n alkotm?nyszer?leg van lehetetlenn? t?ve az olyanforma k?lpolitika, amely Eur?p?t oly hossz? id?n kereszt?l a h?bor? szeg?ly?n tartotta.
Mikor N?metorsz?gnak ?s Nagybritanni?nak a h?d?t?sai a Csendes-oce?non azt a vesz?lyt id?zt?k fel, hogy az Egyes?lt-?llamok haj?had?t megfosztj?k a sz?n?llom?sait?l ezeken a vizeken, az Unio megsz?llta a Samoa-szigetek ?s a Sandwich-szigetek egy r?sz?t. Az Uni?nak itt volt el?sz?r dolga val?ban al?vetett n?pess?ggel. De az angol-indiai tisztvisel?kh?z hasonl? oszt?lynak a hi?ny?ban, akik a brit k?zv?lem?nyt befoly?solj?k, az amerikaiak itt is a ter?leti rendszernek az elj?r?s?t k?vett?k. A legnagyobb er?fesz?t?ssel igyekeztek Hawaii nevel?si ?gy?t az amerikai sz?nvonalra emelni, a territoriumok rendszere szerinti t?rv?nyhoz?st szerveztek, ?gy hogy ezek a s?t?tb?r? szigetlak?k minden val?sz?n?s?g szerint arra vannak rendelve, hogy az Egyes?lt-?llamok teljes jog? ?llampolg?rai legyenek.
A k?z?s amerikai ?rdek gondolat?nak megfelel?en az Unio 1898-ban beleavatkozott Cuba ?gyeibe, amely ?veken kereszt?l ?lland? felkel?snek az ?llapot?ban volt Spanyolorsz?g ellen?ben. A r?vid h?bor? Cuba, Porto-Rico ?s a Filippini-szigetek megh?d?t?s?val v?gz?d?tt. Cuba ma ?nkorm?nyzattal b?r? szabad k?zt?rsas?g. Porto-Riconak ?s a Filippini szigeteknek k?l?nleges korm?nyuk van ugyan, v?laszt?son alapul? als?h?zzal ?s egy fels? test?lettel, melybe az Unio is k?ld ki tagokat. Nem val?sz?n?, hogy ak?r Porto Rico, ak?r pedig a Filippini szigetek ?llam legyenek az Egyes?lt-?llamokban. Sokkal val?sz?n?bb, hogy szabad ?llamok lesznek, k?lcs?n?s meg?rt?sen alapul? sz?vets?gben ?gy az angol nyelv?, mint a latin Amerik?val.
?gy Cuba, mint Porto-Rico ?r?mmel fogadt?k ?gyeikbe az amerikai beavatkoz?st, de a Filippini-szigeteken nyomban a spanyol h?bor? ut?n er?s t?rekv?s nyilatkozott meg a teljes ?s r?gt?n?s szabads?gra ?s er?s ellen?ll?s jelentkezett az amerikai katonai igazgat?ssal szemben. Az Egyes?lt-?llamok politik?ja itt jutott legk?zelebb a nagyhatalmak rendszer?hez ?s elj?r?s?t ezen a ponton lehet legink?bb k?ts?gesnek tekinteni. Az Egyes?lt-?llamokban nagy rokonszenv nyilatkozott meg a felkel?k ir?ny?ban. Roosevelt, a n?hai eln?k a k?vetkez?ket ?rja err?l a k?rd?sr?l az ?n?letrajz?ban :
Login or Join
