|
Read Ebook: A természettudomány fejlődésének története (1. kötet) by B Lsche Wilhelm Sch Pflin Alad R Translator
Font size: Background color: Text color: Add to tbrJar First Page Next PageEbook has 67 lines and 24608 words, and 2 pagesmtm?ny, amely minden m?sn?l jobban beleillik a durva fetis-kultusz ?s a var?zsl? szemf?nyveszt?s groteszk torzvil?g?ba. A Nilus forr?svid?keinek ter?let?n a mangara-n?gerek mes?lnek egy ?skorr?l, mikor az emberek m?g ?r?kk? ?ltek. Egyszer azonban fennh?j?z?k lettek s ekkor a < ?sszehasonl?thatatlan?l gazdagabb? ?s nagyobb k?rt befoglal?v? lesznek a kozmogoniai ?lmodoz?sok, ha a d?li tenger n?peihez ?s az amerikai indi?nus t?rzsekhez fordulunk. Egyetlen term?szeti n?pe a vil?gnak nem gondolta ki a t?bb?-kev?sbb? szeml?letes teremt?si mond?k olyan sz?vev?ny?t, mint a polin?ziaiak, a mikron?ziaiak ?s a melan?ziaiak a nagy, rejtelmekben gazdag korall-?cze?nban. Ujz?land d?li sziget?nek alpesi t?j?t?l Hawai ?ri?si kr?tereinek rotyog? pokolsz?j?ig, a kerek Atoll?k p?lmakoszoruin ?t, melyek meredek sziklapartjainak ?p?t?s?n par?nyi n?v?ny?llatok milli?i dolgoztak, eg?sz a paradicsommad?r haz?j?ig, Uj-Genu?ig egyetlen nagy mithoszhull?m h?mp?ly?g sz?zf?le t?r?ssel ?s elhajl?ssal. ?s a meztelen, bizarr?l tetovirozott kannib?lok gondolatvil?g?ban a k?pzeletteljes vil?g-magyar?zatok gazdags?ga nyilv?nul, amely m?g?tt a figyelmes term?szet-megfigyel?snek nem csek?ly mennyis?ge rejlik. A polin?ziai kozmologi?nak vil?gosan megfoghat? r?sze azzal kezd?dik, hogy Raugi, az ?g ?s Papa, a f?ld szorosan egym?son fekszenek - a parttalan tenger k?pe ?jszaka, amikor minden ?sszefolyik, a tenger nem v?lik el az ?gt?l - val?ban, szigetlak? modoz?sok ezek, melyek ?gy l?tszik a neml?tr?l, az hom?lyos fogalmak egy m?g el?bbr?l val? chaosr?l, amelyb?l a f?ld ?s ?g kett?s fogalma m?r mint valami t?k?letesebb v?lik ki. Misztikus ?lmodoz?sok ezek, melyek ?gy l?tszik a neml?tr?l, ?s?jszak?r?l, az ?sv?gyr?l sz?l? buddhista spekul?czi?kkal csengenek ?ssze, de lehet, hogy kiss? ?nk?nyesen ?s elfogultan magyar?zt?k modern kutat?k, akik maguk is szeretik a misztikusat. Az ujz?landi maorikn?l annak a szorosan egym?son fekv? p?rnak gyermekei azon tanakodnak, hogyan nyerhetn?nek f?nyt ?s hogyan szabad?thatn?k fel a f?ld felszin?t az ?g terh?t?l. A legvadabbik fi? agyon akarja ?tni mind a k?t sz?l?t. Egy m?sik azt tan?csolja, hogy ne tegy?k azt, csak v?laszsz?k el ?ket egym?st?l. Raugi, mondja, legyen r?nk n?zve idegen, de Papa mint t?pl?l? anya vel?nk kell hogy maradjon. Csak a harmadik, a sz?l-isten ellenzi, hogy ez az elv?laszt?s v?gbemenjen. Miut?n azonban a t?bbiek megegyeztek, megkezdik a sz?jjelbont?st. Az erd?k isten?nek siker?l f?lemelni az eget azzal, hogy fej?t a f?ldany?hoz t?masztja ?s l?bait nekifesz?ti apj?nak. V?gre valah?ra ?r?kre el vannak v?lasztva a f?ld ?s az ?gboltozat ?s ugyanekkor vil?goss?g lesz a f?ld?n. A testv?rek k?zt azonban el vannak hintve a visz?ly magvai. A sz?l-isten az ap?hoz sz?t, leveri az erd?k ur?nak f?it ?s a sz?razf?ldre korb?csolja a tengert. A tengeri ?llatok a partra menek?lnek, a tengeri isten visszak?veteli ?ket s ebb?l harcz keletkezik a tenger ?s a sz?razf?ld k?z?tt is. Az erdei isten cs?nakot ?s h?l?t aj?nd?koz az embereknek, hogy a tengert legy?zz?k. Az ?cze?n ura azonban felbor?tja a sajk?kat ?s elnyeli a partvid?ket ?s a falut. Csak az ?g ?s f?ld maradt mindebben a h?bor?ban ?s elv?l?suk dacz?ra h? egym?shoz. Papa, a f?ld s?hajai mint k?d gomolyognak f?l. Raugi, az ?g k?nnyei mint harmat hullanak al?. Egyszer? nagys?g?ban, egy szigetr?l-szegetre terjeszked? tengerj?r? n?pre val? megfoghat? vonatkoz?saiban ez a maori-mithosz bizony?ra semmivel sem ?ll a m?zesi mithosznak m?g?tte. A r?szletek megv?ltoznak a k?l?nb?z? n?pekn?l, a belesz?tt von?sok azonban mindig jellemz?k. Tahitiben egy ?ri?si arun-n?v?ny tolja f?lfel? az eget, a mikron?ziai Gilbert-szigeteken azt az istent, amelyik az ?g boltj?t emeli, egy gigantikus tintahal t?mogatja, egy m?sik vari?nsban ism?t az ?g ?pp az?rt szor?tja a f?ldet, mert egy ilyen tintahal ?tkarolta s ezt a halat azt?n a szabad?t? sz?tt?pi. Elm?sen rajzolj?k a sz?razf?ld felbukkan?s?t az ?gb?l egy hal?szat eredm?nyek?p: egy isteni hal?sz el?bb f?ldi gy?m?lcs?ket horg?sz ki, v?g?l ?ri?si fog?st?l dagad fel a h?l?ja - egy szigetet emel ki a vizb?l. Akaratlan?l is egy val?s?gos f?ldbetelep?t?s k?p?t v?lj?k itt magunk el?tt l?thatni, ahogy ez a szigetekben gazdag d?li tengeren mindig v?gbement: a hal?szokat a j? zs?km?ny rem?nye a nyilt tengerre cs?b?tja, egyszerre ?j sziklapartot, egy ?j lakhat? korallszigetet l?tnak maguk el?tt ?s a t?rzs kiv?ndorol oda. Az ember eredet?t illet?leg ingadoznak a mond?k: az els? emberp?rt hol egym?ssal nemzik az istenek, hol meg k?vekb?l teremtik. A melan?ziai szigeteken Guat isten j?t?k k?zben hajl?kony vessz?kb?l ?l? l?nyt font ?ssze, amely egyszerre elmosolyodik ?s az isten err?l ismeri meg, hogy asszonyt teremtett. Ebben a k?rben mindig az asszony j?n l?tre el?bb, a mi m?zesi hagyom?nyunkkal ellent?tben. ?z?nv?z-mond?kban term?szetesen nincs hi?ny ezen a mozgalmas f?ld?n, ahol minduntalan l?ket kap a cs?nak a szirten, minduntalan megreszket ?s s?lyedni kezd az eg?sz vulkanikus sziget, vagy mint Ujz?landban fortyog? g?zforr?sok bugygyannak ki z?gva a reszket? talajb?l. Ezen mond?k k?nnyen ad?d? fizikai ind?t?kain?l saj?tszer?bb erk?lcsi tartalmuk, amely eml?keztet a bibliai Sodoma t?rt?net?re, valamint a hell?nek ?z?nv?z-mond?j?ra. Az isteneket - igy sz?l a mikron?ziai Palau-szigetek mond?ja - bar?ts?gtalan?l fogadt?k az emberek egy kir?ndul?suk alkalm?val a f?ld?n. Csak egyetlenegy asszony adott nekik ?d?t? italt. A der?k asszony az istenek tan?cs?ra bambuszb?l tutajt ?p?tett ?s a teli hold ?jszak?j?n ezen aludt. Ezen az ?jszak?n felh?szakad?s t?rt ki ?s minden elmer?lt. Csak az asszony j?rt tutaj?n addig, amig a haja beleakadt egy magas hegyen n?tt fa ?gaiba. Itt kisz?llott, de ?hen halt, miel?tt a v?z lefolyott volna. Mikor az istenek visszat?rtek ?s holtan tal?lt?k, ?gi n?ik egyik?t bujtatt?k a test?be, r?vid id?re f?l?lesztett?k ?s ?t gyermeket nemzettek vele. Ett?l az ?t gyermekt?l sz?rmaznak a Palau-sziget lak?i. A d?li tengeri mithoszok szinte kimer?thetetlen gazdags?g?t lehetne m?g elbesz?lni. N?ha ez az anyag ?gy t?nik fel, mint valami r?gi, csak t?red?kekben fennmaradt kultur-anyag. Ezek a t?rzsek a kutat?s el?l m?g titokba vannak burkolva. E titok megfejt?se nem vezetne itt sem valami kijelentett <>-hez, az ismeretes maradv?nyok ennek nyom?t sem ?rulj?k el. Egy t?rt?neti rejtelmet azonban ki lehetne bel?l?k fejteni. Az alapvon?sok, melyek a polin?ziai kozmogoni?b?l a mithoszok kutat?ja el? l?pnek, val?szin?leg ugyanazok, amelyek a Husv?t-sziget partjain lev? saj?ts?gos k?kolosszusokr?l merednek r? az emberre. T?bb sz?z gigantikus k?fej ?ll ott, akad k?zt?k 15 m?ter magas is. A kev?ss? m?velt, mezitelen mai szigetlak?k nem csin?lhatt?k ?ket s m?g kev?sbb? hozhatt?k nehezen hozz?f?rhet? hely?kre. A szobrok h?t?n olvashatatlan hieroglif?k l?that?k. A vil?gt?rt?net minden fonala megszakad itt, semmi sem tud?s?t arr?l, hogy h?ny sz?zad mered r?nk ezekb?l a bamba k?szemekb?l a korall-tenger k?k t?kre f?l?tt, milyen n?p tartott itt egykor ?llom?st, hogy azt?n nyomtalan?l elt?nj?n. Az indi?nus mithoszok t?meg?b?l itt csak n?h?ny von?st jelz?nk. Az < A lok?lis tapasztalatok nem tagadj?k meg magukat m?sutt sem. A periodikusan visszat?r? ?z?nvizeket nemcsak b?rka-?p?t?ssel gy?zik le, hanem a magas hegyekbe val? menek?l?ssel, ?ri?si p?lm?kra val? felm?sz?ssal, amelyek olyan sebesen n?nek, hogy az ?r nem birja ?ket utol?rni. Nagyon sok ilyen mond?ban az ember k?vekb?l keletkezik. Sz?mos indi?nus nyelvben az embert jel?l? sz? egyuttal f?ldet ?s k?vet is jelent. Az ?z?nv?z ut?n a csek?ly sz?mu megmenek?ltek uj embereket teremtenek azzal, hogy isteni tan?csra k?veket dob?lnak maguk m?g?. Ez a legenda el?g saj?ts?gosan ism?tl?dik az indogerm?nban is, an?lk?l, hogy az ?tvezet? hidat tudn?k. A legbonyolultabb az ember keletkez?se a Quich?-t?rzs, Guatemala egykori rejtelmes kulturn?p?nek mond?iban. Az istenek, igy sz?lnak ezek a mond?k, el?bb az ?llatokat teremtett?k meg, de felboszankodtak, mert ezek n?m?k voltak ?s nem ?ldoztak nekik tisztelettel. Ez?rt azt?n agyagb?l embereket alkottak. Ezek azonban torzak voltak, akik nem tudt?k a fej?ket forgatni ?s besz?lni tudtak ugyan, de nem ?rtettek semmit. Egy els? puszt?t? ?z?nv?znek kellett j?nni. Az istenek ezut?n ism?t hozz?fogtak a teremt?shez; ekkor az embert f?b?l, az asszonyt feny?m?zg?b?l alkott?k. De m?g ez a nemzed?k sem tudta a kiv?nt m?don tisztelni az isteneket. Ekkor Herakon, az ?g szive, ism?t els?lyesztette a vil?got ?s pedig ?g? m?zga-es? ?s f?ldreng?s ?ltal. Csak n?h?ny ember menek?lt meg - ezekb?l lettek a majmok. Az istenek azonban erre valah?ra megalkott?k remekm?v?ket; megteremtett?k az igazi embert feh?r ?s s?rga kukoricz?b?l. Eleinte t?ls?gosan j?l siker?lt, ?gy, hogy maguk az istenek is megijedtek m?v?kt?l. N?h?ny nagyon is istenhez hasonl? tulajdons?g?t el kellett venni?k ?s ekkor v?gre-valah?ra k?szen volt a Quich?k ?se. El?g lesz, ha ennek a nagy kultur-egyes?l?snek a kozmogoni?j?t egy vonalban k?vetj?k, - t. i. legtart?sabb ir?ny?ban - amely ut?bb a kereszt?ny mithoszban jegeczesedett ki ?s mai napjainkba is beleny?lik. Sz?zadunk szigor?an t?rgyilagos, elfogulatlan tudom?nya, amely megjel?lte azoknak a mammuthoknak a hely?t, komolyan nekil?tott annak a feladatnak is, hogy ennek a rejtelmes m?vel?d?st?rt?neti ?sl?nynek term?szetrajz?t erej?hez k?pest nyilv?nval?v? tegye. Az eredm?nyek most m?r l?nyeges pontjaikon teljesen megt?madhatatlanok. M?zes k?nyvei az ?test?mentomban mint < A biblia maga is elbesz?li Palesztina leend? urainak egy r?gi v?ndorl?s?t Mesopot?mi?b?l, B?belb?l, az Euphrates ?s Tigris k?zti f?ldr?l Kana?nba, sok id?vel az Egyiptommal val? kapcsolatok ?s M?zes el?tt. Egyiptomra val?ban nem eml?keztet a m?zesi kozmogonia egyetlen von?sa sem. Az egyiptomiaknak, kiknek Nilus folyama periodikusan meg?radt, de ?ppen ezzel j?ltev?je lett a vil?gnak, term?szetszer?leg nem volt ?z?nv?z-mond?juk, amelyben az ?rv?z mint valami ijeszt? dolog szerepelt volna. M?r ez?rt is a val?szin?s?g Babiloni?ra vallott, a k?t folyam k?z?tti fenyegetett f?ldre, amely egyenesen arra val? hely, hogy egy puszt?t? v?z?rad?sr?l sz?l? mond?t k?pezzen ki, amely ?rad?sb?l nincs menek?l?s azok sz?m?ra, akiket a k?t foly? k?r?lz?r. A legv?ratlanabb eredm?ny adott igazat a sejtelemnek. A mult sz?zad els? ?vtized?ben egy fiatal n?met gimn?ziumi tan?r, Grotafend, el?sz?r fejtett meg egyes, m?r a t?rt?nelemb?l is ismeretes kir?lyneveket az ?gynevezett ?k?r?sban, vagyis a persepolisi, babiloni stb. romokban tal?lt ?kalak? ir?sjelekben, melyek az assz?r, babiloniai ?s perzsa birodalom idej?b?l val?k. Erre azt?n hamarosan bek?vetkezett ez ir?sjelek teljes ismerete. Az ?j ir?ssal eg?sz ?j ?let t?rult fel. Agyagt?bl?kra ?s agyaghengerekre elpuszt?thatatlanul beler?tt eg?sz k?nyvt?rak ?rasztott?k ki tud?sukat ?s a modern kutat? egyszerre vil?gosan belen?zhetett egy oly korszak irodalm?ba, mely m?r a legm?veltebb g?r?g szem?ben is mes?snek t?nt fel. A hatalmasan halmoz?d? anyagnak koron?j?ul t?nt fel a babiloniai teremt?si mithosz. Ezzel minden k?t?rtelm?s?get kiz?r? m?don kez?nkben volt a h?ber legend?k forr?sa. A hom?lyba vesz? ?skorban v?ndoroltak a s?mit?k - nem tudni honnan - az Euphrates vid?k?re. Gazdag kultur?t tal?ltak m?r itt. Hogy itt - egyszerre h?d?t?kul ?s a megh?d?tottak kultur?lis ig?j?ba befogottakul, mint ahogy k?s?bb a r?maiak j?rtak a g?r?g?kkel - megtal?lt?k-e m?r a teremt?si mithoszt, az most nem tartozik ide. Az a s?mita ?g, amely k?s?bb Palesztin?t ben?pes?tette, kozmogoniai k?pzeteinek alapvon?sait mindenesetre onnan hozta mag?val, csak azt?n ?tform?lta a monotheisztikus felfog?s ?rtelm?ben. A babiloniai ?kir?sos sz?veg, ahogy r?nk maradt, bizony?ra nem iratott le el?bb, mint a M?zes els? k?nyv?ben fennmaradt bibliai sz?veg. Tartalma azonban t?nyleg messze M?zesen t?l terjed, a Krisztus el?tti k?tezredik ?vig. Id?zz?nk egy kicsit szavain?l, ahogy ezeket a t?bl?k t?red?kei sz?munkra fenntartott?k. Egy leg?sibb hang sz?lal meg bel?le, melyhez k?pest a biblia fiatalnak t?nik fel ?s melylyel szemben csak Egyiptom piramisai ?llhatnak meg. A mithosz a chaoszszal kezd?dik. <Add to tbrJar First Page Next Page |
Terms of Use Stock Market News! © gutenberg.org.in2025 All Rights reserved.