Read Ebook: A természettudomány fejlődésének története (1. kötet) by B Lsche Wilhelm Sch Pflin Alad R Translator

Font size: 10 px 15 px 20 px 25 px 30 px 35 px

Background color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Text color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Apply/Save settings

Ebook has 67 lines and 24608 words, and 2 pages

mtm?ny, amely minden m?sn?l jobban beleillik a durva fetis-kultusz ?s a var?zsl? szemf?nyveszt?s groteszk torzvil?g?ba. A Nilus forr?svid?keinek ter?let?n a mangara-n?gerek mes?lnek egy ?skorr?l, mikor az emberek m?g ?r?kk? ?ltek. Egyszer azonban fennh?j?z?k lettek s ekkor a <> haragj?ban a f?ldre vetette az ?gg?mb?t ?s pozdorj?v? t?rt mindent. A pusztas?gba azt?n egy ?j emberp?rt helyezett, amelynek azonban farka volt. Az asszony egy fi?t ?s k?t le?nyt nemzett, akik egyes?ltek egym?ssal s a testv?rrel k?t?tt h?zass?gb?l az egyik le?ny kam?leont sz?lt, a m?sik pedig egy ?ri?st, a holdat. A kam?leon gonosz indulat? volt ?s k?nozta az ?ri?st. Erre a nagy var?zsl? f?lvitte mag?hoz az ?gbe a holdat s ott van az?ta ma is. F?ldi sz?rmaz?s?nak eml?k?re azonban fogynia kell, mintha meg akarna halni s a nap irigys?gb?l foltokat ?getett arcz?ba. A kam?leon ivad?kai ek?zben akad?lytalan?l terjedtek el a f?ld?n. Lassankint lekopott a farkuk ?s halv?ny szin?ket megbarn?totta a nap. Jellemz? von?sa ennek a mond?nak, ?pp ?gy, mint az ausztr?liainak, a t?preng?s azon, hogy m?rt nincs az embernek is farka, mint a t?bbi ?llatnak. A term?szeti ember nem indult ki misztikus spekul?czi?b?l. Sz?m?ra az ?llatnak ?pp ?gy van lelke, mint neki mag?nak. Olyan szembe?tl? megk?l?nb?ztet? jel azonban, mint a farok hi?nya az embern?l, gondolkod?ba ejtette ?s - az egy?gy? kapcsol?s naiv eredm?nyek?p - mithoszra vezette. A mai term?szetvizsg?l? a farok-argumentumot sem fogja m?r nagyon fontosnak tartani. K?l?nben is az anatomus ki tudja mutatni a farkcsont szemmel l?that? maradv?nyait minden ember csontv?z?n ?s embrio-kor?ban, az anyja m?h?ben mindegyik?nk kereszt?lment egy tekint?lyes farokkal f?lszerelt fejl?d?si fokon.

?sszehasonl?thatatlan?l gazdagabb? ?s nagyobb k?rt befoglal?v? lesznek a kozmogoniai ?lmodoz?sok, ha a d?li tenger n?peihez ?s az amerikai indi?nus t?rzsekhez fordulunk. Egyetlen term?szeti n?pe a vil?gnak nem gondolta ki a t?bb?-kev?sbb? szeml?letes teremt?si mond?k olyan sz?vev?ny?t, mint a polin?ziaiak, a mikron?ziaiak ?s a melan?ziaiak a nagy, rejtelmekben gazdag korall-?cze?nban. Ujz?land d?li sziget?nek alpesi t?j?t?l Hawai ?ri?si kr?tereinek rotyog? pokolsz?j?ig, a kerek Atoll?k p?lmakoszoruin ?t, melyek meredek sziklapartjainak ?p?t?s?n par?nyi n?v?ny?llatok milli?i dolgoztak, eg?sz a paradicsommad?r haz?j?ig, Uj-Genu?ig egyetlen nagy mithoszhull?m h?mp?ly?g sz?zf?le t?r?ssel ?s elhajl?ssal. ?s a meztelen, bizarr?l tetovirozott kannib?lok gondolatvil?g?ban a k?pzeletteljes vil?g-magyar?zatok gazdags?ga nyilv?nul, amely m?g?tt a figyelmes term?szet-megfigyel?snek nem csek?ly mennyis?ge rejlik. A polin?ziai kozmologi?nak vil?gosan megfoghat? r?sze azzal kezd?dik, hogy Raugi, az ?g ?s Papa, a f?ld szorosan egym?son fekszenek - a parttalan tenger k?pe ?jszaka, amikor minden ?sszefolyik, a tenger nem v?lik el az ?gt?l - val?ban, szigetlak? modoz?sok ezek, melyek ?gy l?tszik a neml?tr?l, az hom?lyos fogalmak egy m?g el?bbr?l val? chaosr?l, amelyb?l a f?ld ?s ?g kett?s fogalma m?r mint valami t?k?letesebb v?lik ki. Misztikus ?lmodoz?sok ezek, melyek ?gy l?tszik a neml?tr?l, ?s?jszak?r?l, az ?sv?gyr?l sz?l? buddhista spekul?czi?kkal csengenek ?ssze, de lehet, hogy kiss? ?nk?nyesen ?s elfogultan magyar?zt?k modern kutat?k, akik maguk is szeretik a misztikusat. Az ujz?landi maorikn?l annak a szorosan egym?son fekv? p?rnak gyermekei azon tanakodnak, hogyan nyerhetn?nek f?nyt ?s hogyan szabad?thatn?k fel a f?ld felszin?t az ?g terh?t?l. A legvadabbik fi? agyon akarja ?tni mind a k?t sz?l?t. Egy m?sik azt tan?csolja, hogy ne tegy?k azt, csak v?laszsz?k el ?ket egym?st?l. Raugi, mondja, legyen r?nk n?zve idegen, de Papa mint t?pl?l? anya vel?nk kell hogy maradjon. Csak a harmadik, a sz?l-isten ellenzi, hogy ez az elv?laszt?s v?gbemenjen. Miut?n azonban a t?bbiek megegyeztek, megkezdik a sz?jjelbont?st. Az erd?k isten?nek siker?l f?lemelni az eget azzal, hogy fej?t a f?ldany?hoz t?masztja ?s l?bait nekifesz?ti apj?nak. V?gre valah?ra ?r?kre el vannak v?lasztva a f?ld ?s az ?gboltozat ?s ugyanekkor vil?goss?g lesz a f?ld?n. A testv?rek k?zt azonban el vannak hintve a visz?ly magvai. A sz?l-isten az ap?hoz sz?t, leveri az erd?k ur?nak f?it ?s a sz?razf?ldre korb?csolja a tengert. A tengeri ?llatok a partra menek?lnek, a tengeri isten visszak?veteli ?ket s ebb?l harcz keletkezik a tenger ?s a sz?razf?ld k?z?tt is. Az erdei isten cs?nakot ?s h?l?t aj?nd?koz az embereknek, hogy a tengert legy?zz?k. Az ?cze?n ura azonban felbor?tja a sajk?kat ?s elnyeli a partvid?ket ?s a falut. Csak az ?g ?s f?ld maradt mindebben a h?bor?ban ?s elv?l?suk dacz?ra h? egym?shoz. Papa, a f?ld s?hajai mint k?d gomolyognak f?l. Raugi, az ?g k?nnyei mint harmat hullanak al?. Egyszer? nagys?g?ban, egy szigetr?l-szegetre terjeszked? tengerj?r? n?pre val? megfoghat? vonatkoz?saiban ez a maori-mithosz bizony?ra semmivel sem ?ll a m?zesi mithosznak m?g?tte. A r?szletek megv?ltoznak a k?l?nb?z? n?pekn?l, a belesz?tt von?sok azonban mindig jellemz?k. Tahitiben egy ?ri?si arun-n?v?ny tolja f?lfel? az eget, a mikron?ziai Gilbert-szigeteken azt az istent, amelyik az ?g boltj?t emeli, egy gigantikus tintahal t?mogatja, egy m?sik vari?nsban ism?t az ?g ?pp az?rt szor?tja a f?ldet, mert egy ilyen tintahal ?tkarolta s ezt a halat azt?n a szabad?t? sz?tt?pi. Elm?sen rajzolj?k a sz?razf?ld felbukkan?s?t az ?gb?l egy hal?szat eredm?nyek?p: egy isteni hal?sz el?bb f?ldi gy?m?lcs?ket horg?sz ki, v?g?l ?ri?si fog?st?l dagad fel a h?l?ja - egy szigetet emel ki a vizb?l. Akaratlan?l is egy val?s?gos f?ldbetelep?t?s k?p?t v?lj?k itt magunk el?tt l?thatni, ahogy ez a szigetekben gazdag d?li tengeren mindig v?gbement: a hal?szokat a j? zs?km?ny rem?nye a nyilt tengerre cs?b?tja, egyszerre ?j sziklapartot, egy ?j lakhat? korallszigetet l?tnak maguk el?tt ?s a t?rzs kiv?ndorol oda. Az ember eredet?t illet?leg ingadoznak a mond?k: az els? emberp?rt hol egym?ssal nemzik az istenek, hol meg k?vekb?l teremtik. A melan?ziai szigeteken Guat isten j?t?k k?zben hajl?kony vessz?kb?l ?l? l?nyt font ?ssze, amely egyszerre elmosolyodik ?s az isten err?l ismeri meg, hogy asszonyt teremtett. Ebben a k?rben mindig az asszony j?n l?tre el?bb, a mi m?zesi hagyom?nyunkkal ellent?tben. ?z?nv?z-mond?kban term?szetesen nincs hi?ny ezen a mozgalmas f?ld?n, ahol minduntalan l?ket kap a cs?nak a szirten, minduntalan megreszket ?s s?lyedni kezd az eg?sz vulkanikus sziget, vagy mint Ujz?landban fortyog? g?zforr?sok bugygyannak ki z?gva a reszket? talajb?l. Ezen mond?k k?nnyen ad?d? fizikai ind?t?kain?l saj?tszer?bb erk?lcsi tartalmuk, amely eml?keztet a bibliai Sodoma t?rt?net?re, valamint a hell?nek ?z?nv?z-mond?j?ra. Az isteneket - igy sz?l a mikron?ziai Palau-szigetek mond?ja - bar?ts?gtalan?l fogadt?k az emberek egy kir?ndul?suk alkalm?val a f?ld?n. Csak egyetlenegy asszony adott nekik ?d?t? italt. A der?k asszony az istenek tan?cs?ra bambuszb?l tutajt ?p?tett ?s a teli hold ?jszak?j?n ezen aludt. Ezen az ?jszak?n felh?szakad?s t?rt ki ?s minden elmer?lt. Csak az asszony j?rt tutaj?n addig, amig a haja beleakadt egy magas hegyen n?tt fa ?gaiba. Itt kisz?llott, de ?hen halt, miel?tt a v?z lefolyott volna. Mikor az istenek visszat?rtek ?s holtan tal?lt?k, ?gi n?ik egyik?t bujtatt?k a test?be, r?vid id?re f?l?lesztett?k ?s ?t gyermeket nemzettek vele. Ett?l az ?t gyermekt?l sz?rmaznak a Palau-sziget lak?i. A d?li tengeri mithoszok szinte kimer?thetetlen gazdags?g?t lehetne m?g elbesz?lni. N?ha ez az anyag ?gy t?nik fel, mint valami r?gi, csak t?red?kekben fennmaradt kultur-anyag. Ezek a t?rzsek a kutat?s el?l m?g titokba vannak burkolva. E titok megfejt?se nem vezetne itt sem valami kijelentett <>-hez, az ismeretes maradv?nyok ennek nyom?t sem ?rulj?k el. Egy t?rt?neti rejtelmet azonban ki lehetne bel?l?k fejteni. Az alapvon?sok, melyek a polin?ziai kozmogoni?b?l a mithoszok kutat?ja el? l?pnek, val?szin?leg ugyanazok, amelyek a Husv?t-sziget partjain lev? saj?ts?gos k?kolosszusokr?l merednek r? az emberre. T?bb sz?z gigantikus k?fej ?ll ott, akad k?zt?k 15 m?ter magas is. A kev?ss? m?velt, mezitelen mai szigetlak?k nem csin?lhatt?k ?ket s m?g kev?sbb? hozhatt?k nehezen hozz?f?rhet? hely?kre. A szobrok h?t?n olvashatatlan hieroglif?k l?that?k. A vil?gt?rt?net minden fonala megszakad itt, semmi sem tud?s?t arr?l, hogy h?ny sz?zad mered r?nk ezekb?l a bamba k?szemekb?l a korall-tenger k?k t?kre f?l?tt, milyen n?p tartott itt egykor ?llom?st, hogy azt?n nyomtalan?l elt?nj?n.

Az indi?nus mithoszok t?meg?b?l itt csak n?h?ny von?st jelz?nk. Az <> sz? meglehet?s t?g fogalmat foglal be. A prehisztorikus k?korszakra eml?keztet? elszigetelt d?lamerikai ?serdei vademberekt?l, akik m?g ma is ?si egyszer?s?g?kben ?ldeg?lnek, Mexiko ?s Peru kedvez? viszonyok k?zt ?l? felf?ldi lak?iig terjed, akikn?l a tizenhatodik sz?zadi eur?pai h?d?t?k olyan kultur-vir?gz?st romboltak sz?t durva ?kl?kkel, amelyet nagyon j?l ?ssze lehet hasonl?tani azzal az ?s-babiloni kultur?val, melynek mithosz?b?l a mi m?zesi teremt?si t?rt?net?nk bibliai form?j?ban kijegeczesedett. A k?l?nleges amerikai kultura, bez?r?dik kisz?m?thatatlan k?ls? okokn?l fogva ?s er?szakosan abban a nagyfontoss?g? pillanatban, amikor, mindenekel?tt a peruiak inka-korszak?ban, a napkultusz, amelyhez a kozmogoniai mithoszok alkalmazkodtak, ?sszeolvadt az isten kegyelm?b?l val?s?g rendszer?vel ?s a napnak a vil?gi ?llamf? szem?ly?ben val? reprezent?l?d?s?ban. A mindenf?le megfigyel?sekr?l, hom?lyos tapasztalati hagyom?nyokr?l ?s fantasztikus mese-k?pekr?l val? naiv mes?lget?s ideje ezen a ponton sz?ks?gszer?en elm?lt ?s az az er?s jegeczesed?si folyamat, amely n?lunk a m?zesi legend?t szil?rdul meg?llap?totta ?s hivataloss? tette t?bb mint egy ezred?ven ?t, Peruban ?s Mexik?ban k?ts?gkiv?l hasonl? m?don kezd?d?tt. M?sfel?l az ezen kulturczentrumok h?l?zat?ba bele nem sz?tt, teh?t hull?mz?sukba bele nem keveredett ?szak- ?s d?lamerikai szabad indi?nus t?rzsek m?g teljesen a naiv mithoszban ?ltek ?s ?lnek. Igy teh?t csak nehezen lehet n?h?ny von?sban karakterisztikus ?ltal?nos k?pet nyerni err?l az indi?nus mithoszr?l. Ez azonban nem is olyan nagyon fontos. Az a felfog?s, hogy a lakott f?ld szigetk?nt emelkedik ki a v?zb?l, itt is, mint a polin?ziaiakn?l, alapja a mithosznak. Az ?szakamerikai muszkocsi t?rzsn?l a vil?g kezdetekor k?t galamb h?zza ki a f?ldet egy a v?zb?l kinyul? f?sz?ln?l fogva. A jukutokn?l a f?sz?lat egy ?stengerb?l kiny?l? p?zna helyettes?ti, amelyre egy isteni eredet? varju ?s egy s?lyom sz?ll le; ezek egy kacs?t nemzenek, amely felhozza a m?lys?gb?l az iszapot. Akaratlanul is esz?nkbe jut egy iszapos g?t val?szer? keletkez?se egy folyam-torkolat k?zep?ben, pl. a Mississippiben, ahol eleinte szint?n s?s-sz?lak z?ldelik be a m?lys?get, mig v?g?l k?sz van az ?j sziget a lerak?dott iszapb?l ?s delt?ra osztja a folyamot. A Bella-Kula indi?nusok szerint, kik magasan f?nn ?szakon laknak, a napot egy holl? hozta le az embereknek. Egy isteni hatalmu t?rzsf?n?k felt?zi az ?gre ?s hossz? k?t?llel r?er?s?ti a f?ldet, hogy el ne mer?lj?n az ocze?nban. Mikor azt?n az emberek egy r?sz?t meg akarja semmis?teni, megfesz?ti a k?telet, mig a vizek a hegyek f?l? emelkednek. Az ?z?nv?z-mithosz itt saj?tszer?en a sz?razf?ld s?lyed?s?hez van kapcsolva a v?z meg?rad?sa vagy az ?gb?l j?v? v?gtelen es? helyett, mint ahogy m?sutt l?tjuk. M?s indi?nus mithosz-k?r?kben a f?ld egy a vil?gtengerben hever? tekn?sb?ka h?t?n tornyosodik fel; a szint?n ?szakamerikai mandan-t?rzsn?l az ?z?nv?z-eredet?t abb?l a furcsa folyamatb?l vezetik le, hogy egy indi?nus, mikor egy borz-odut akart ki?sni, kilyukasztotta a tekn?sb?ka p?ncz?lj?t. A tekn?sb?ka ?ltal?ban nagy szerepet j?tszik. Az ?szakamerikai algonguinok ?z?nv?z-mond?j?ban a j? szellem el?be lovagol az ?rban fuldokl? s tengeri sz?rnyetegekt?l ?ld?z?tt embernek egy tekn?sb?ka h?t?n ?s seg?ts?get hoz neki. ?z?nv?z ?z?nv?zre tornyosul az ?szakamerikai mithoszok vil?g?ban. Az el?rehaladottabb kulturn?pekn?l az ?z?nvizek szinte periodikusan szab?lyozva jelennek meg. Minden napfogyatkoz?s f?lkeltette a peruiban az aggodalmat, hogy egy ilyen ?j vil?gpusztul?s veszedelme el?tt ?ll. Ezekn?l a gyarmatlak?kn?l a v?z ?ltal val? pusztul?shoz hozz?j?rult, ott, a b?mb?l? ?s tombol? vulk?nok l?b?n?l a rombol? f?ldreng?sek ?s t?zes?k gondolata. Tekintet?k a f?ld m?lys?g?re ir?nyult, egy ?reges alvil?gra, honnan pusztul?st vagy boldogul?st lehetett v?rni. Igy a m?r eml?tett mandanok mond?ihoz tartozik a k?l?n?s legenda az emberek egykori f?ldalatti ?let?r?l. Csak egy sz?l?t? gy?kerei k?z?l sz?r?d?tt be n?mi f?ny. A legb?trabbak f?lm?sztak a gy?kereken ?s megtal?lt?k a d?san meg?ldott felszint. De csak a fel?k tudott a nyomukba jutni, a sz?l?t? leszakadt egy nagyon k?v?r n? s?lya alatt ?s a visszamaradottak el?l ?r?kre elz?rta a vil?goss?got. Mikor az ink?k uralma Caxamark?ban a spanyolok ?klei alatt hirtelen ?sszeomlott, az ism?t mithoszalkot?v? v?lt n?pszellem csaknem ugyanolyan k?pekkel ?lmodott aranykoruknak a f?l ?l?be val? s?lyed?s?r?l, mint a n?met Barbarossa-monda. Astarpilco kaczika fia, besz?li Humboldt, egy tizenh?t ?ves nyiltsz?v? fiatalember, aki engem a haz?ja romjai k?z?tt, egy r?gi palot?ba kis?rt, nagy szeg?nys?ge k?zepett telet?lt?tte k?pzel? tehets?g?t a f?ldalatti gy?ny?r?s?gek ?s az aranykincsek k?peivel, melyeket az omlad?khalmok f?dnek, melyek f?l?tt haladtunk. Azt mes?lte, hogy egyik ?se egyszer bek?t?tte feles?ge szemeit ?s levezette sok labirintuson ?t, melyek a szikl?kba voltak v?gva, az ink?k f?ldalatti kertjeibe. Az asszony a legtiszt?bb aranyb?l m?v?sziesen mint?zott lombos ?s gy?m?lcscsel rakott f?kat l?tott, az ?gaikon madarak ?ltek ?s l?tta Atahualpa, a spanyolokt?l meg?lt utols? inka sokat keresett arany hordsz?k?t. A f?rj megparancsolta feles?g?nek, hogy mind e csodadolgokb?l ne merjen semmihez hozz?nyulni, mert a r?g megj?solt id?, az ink?k birodalm?nak vissza?ll?t?sa m?g nem ?rkezett meg. Aki a kincsekhez el?bb hozz?nyul, m?g az ?jjel meghal... A beteges bizalom, melylyel a fiatal Astarpilco besz?lte, hogy alattam, k?r?lbel?l jobbra att?l a pontt?l, ahol ?llottam, egy nagyvir?gu datolyafa ?rny?kolja be, aranydr?tb?l ?s aranypl?hb?l pomp?san elk?sz?tve, arany?gaival az ink?k pihen? hely?t, m?ly, de komor hat?st tett r?m. Itt is l?gv?rak ?s ?lmodoz?sok a vigasztal?k a nagy n?lk?l?z?sekben ?s f?ldi szenved?sekben. <> A fi? felelete olyan egyszer? volt, annyira kifejezte a csendes rezign?czi?t, mely ez orsz?g ?slak?inak fajt?j?t jellemzi, hogy feljegyeztem uti napl?mban: <>

A lok?lis tapasztalatok nem tagadj?k meg magukat m?sutt sem. A periodikusan visszat?r? ?z?nvizeket nemcsak b?rka-?p?t?ssel gy?zik le, hanem a magas hegyekbe val? menek?l?ssel, ?ri?si p?lm?kra val? felm?sz?ssal, amelyek olyan sebesen n?nek, hogy az ?r nem birja ?ket utol?rni. Nagyon sok ilyen mond?ban az ember k?vekb?l keletkezik. Sz?mos indi?nus nyelvben az embert jel?l? sz? egyuttal f?ldet ?s k?vet is jelent. Az ?z?nv?z ut?n a csek?ly sz?mu megmenek?ltek uj embereket teremtenek azzal, hogy isteni tan?csra k?veket dob?lnak maguk m?g?. Ez a legenda el?g saj?ts?gosan ism?tl?dik az indogerm?nban is, an?lk?l, hogy az ?tvezet? hidat tudn?k. A legbonyolultabb az ember keletkez?se a Quich?-t?rzs, Guatemala egykori rejtelmes kulturn?p?nek mond?iban. Az istenek, igy sz?lnak ezek a mond?k, el?bb az ?llatokat teremtett?k meg, de felboszankodtak, mert ezek n?m?k voltak ?s nem ?ldoztak nekik tisztelettel. Ez?rt azt?n agyagb?l embereket alkottak. Ezek azonban torzak voltak, akik nem tudt?k a fej?ket forgatni ?s besz?lni tudtak ugyan, de nem ?rtettek semmit. Egy els? puszt?t? ?z?nv?znek kellett j?nni. Az istenek ezut?n ism?t hozz?fogtak a teremt?shez; ekkor az embert f?b?l, az asszonyt feny?m?zg?b?l alkott?k. De m?g ez a nemzed?k sem tudta a kiv?nt m?don tisztelni az isteneket. Ekkor Herakon, az ?g szive, ism?t els?lyesztette a vil?got ?s pedig ?g? m?zga-es? ?s f?ldreng?s ?ltal. Csak n?h?ny ember menek?lt meg - ezekb?l lettek a majmok. Az istenek azonban erre valah?ra megalkott?k remekm?v?ket; megteremtett?k az igazi embert feh?r ?s s?rga kukoricz?b?l. Eleinte t?ls?gosan j?l siker?lt, ?gy, hogy maguk az istenek is megijedtek m?v?kt?l. N?h?ny nagyon is istenhez hasonl? tulajdons?g?t el kellett venni?k ?s ekkor v?gre-valah?ra k?szen volt a Quich?k ?se.

El?g lesz, ha ennek a nagy kultur-egyes?l?snek a kozmogoni?j?t egy vonalban k?vetj?k, - t. i. legtart?sabb ir?ny?ban - amely ut?bb a kereszt?ny mithoszban jegeczesedett ki ?s mai napjainkba is beleny?lik.

Sz?zadunk szigor?an t?rgyilagos, elfogulatlan tudom?nya, amely megjel?lte azoknak a mammuthoknak a hely?t, komolyan nekil?tott annak a feladatnak is, hogy ennek a rejtelmes m?vel?d?st?rt?neti ?sl?nynek term?szetrajz?t erej?hez k?pest nyilv?nval?v? tegye. Az eredm?nyek most m?r l?nyeges pontjaikon teljesen megt?madhatatlanok.

M?zes k?nyvei az ?test?mentomban mint <> egy?ltal?n nem oly r?giek, mint ahogy M?zesre val? vonatkoz?suk szerint gondolni lehetne. El?tt?nk ismeretes alakjukban nemcsak hogy nem is M?zest?l sz?rmaznak, de m?g csak nem is egy szerz?t?l. Hogy nem eg?szen M?zest?l sz?rmaznak, ezt m?r maga az a t?ny is bizony?tja, hogy a v?g?n el van besz?lve M?zes hal?la ?s hozz? van f?zve ez is: <> . M?s helyeken mint pl. ezekben a szavakban : <>, eg?sz vil?gosan kider?l a sz?vegb?l, hogy a k?nyv szerz?je olyan korban ?lt, mikor a kir?lys?g Izraelben megint fel volt ?ll?tva, teh?t sok id?vel M?zes ut?n. De ha nem tekintj?k is M?zest mag?t, akkor is az eg?sz m?, ?s pedig m?r a r?nk n?zve most legfontosabb teremt?si mond?ban - az egym?st?l f?ggetlen?l el??llott darabok sor?b?l ?ll, melyek csak ?gyetlen?l vannak ?sszeillesztve. A teremt?si ?s ?z?nv?z-mond?t illet?leg k?t ilyen k?l?n forr?s j?n tekintetbe. Az egyik val?szin?leg papi k?r?kb?l sz?rmaz? f?ljegyz?sekre vezethet? vissza, melyek l?nyeg?kben az ?ldozatokra s m?s eff?l?kre vonatkoz? f?ljegyz?seket tartalmaztak t?rt?nelmi bevezet?ssel. Ezek keletkez?si ideje a Krisztus el?tti kilenczedik ?s ?t?dik sz?zad k?z?tt ingadozik. A m?sik forr?s egy tal?n m?g a kilenczedik sz?zadban fogalmazott t?rt?neti m?; az ebb?l vett r?szekben az Isten neve ?ltal?ban Jahve. A k?t forr?s a legsaj?ts?gosabb m?don keveredik ?ssze, minduntalan ellentmondva egym?snak. A Genesis els? fejezete, a tulajdonk?ppeni teremt?si monda, teljesen ama papi okiratokb?l val?. Ebben az emberek teremt?se a befejez? jelenetben, szoros kapcsolatban az ?g ?s f?ld teremt?s?nek behat? leir?s?val, csak r?viden meg van eml?tve ezekkel a szavakkal: <> Ezut?n ezekkel a szavakkal: <>, megkezd?dik a Jahve k?nyv l?nyegesen elt?r? forr?sa az ember teremt?s?r?l ?s ez tart a negyedik fejezet v?g?ig. Az ?z?nv?z-mond?ban ?gysz?lv?n versr?l-versre v?ltakoznak a k?tf?le sz?vegek. A Jahve-sz?veg azt mondja el a 7. fejezet 7. vers?ben, hogy No? feles?g?vel ?s fiaival ?s sz?mos p?ros ?llattal a b?rk?ba sz?llott s a papi sz?veg a 13. versben m?g egyszer megt?teti vele ugyanazt. Az ism?tl?snek ?s a konfuzi?nak se v?ge, se hossza!

A biblia maga is elbesz?li Palesztina leend? urainak egy r?gi v?ndorl?s?t Mesopot?mi?b?l, B?belb?l, az Euphrates ?s Tigris k?zti f?ldr?l Kana?nba, sok id?vel az Egyiptommal val? kapcsolatok ?s M?zes el?tt. Egyiptomra val?ban nem eml?keztet a m?zesi kozmogonia egyetlen von?sa sem. Az egyiptomiaknak, kiknek Nilus folyama periodikusan meg?radt, de ?ppen ezzel j?ltev?je lett a vil?gnak, term?szetszer?leg nem volt ?z?nv?z-mond?juk, amelyben az ?rv?z mint valami ijeszt? dolog szerepelt volna. M?r ez?rt is a val?szin?s?g Babiloni?ra vallott, a k?t folyam k?z?tti fenyegetett f?ldre, amely egyenesen arra val? hely, hogy egy puszt?t? v?z?rad?sr?l sz?l? mond?t k?pezzen ki, amely ?rad?sb?l nincs menek?l?s azok sz?m?ra, akiket a k?t foly? k?r?lz?r. A legv?ratlanabb eredm?ny adott igazat a sejtelemnek. A mult sz?zad els? ?vtized?ben egy fiatal n?met gimn?ziumi tan?r, Grotafend, el?sz?r fejtett meg egyes, m?r a t?rt?nelemb?l is ismeretes kir?lyneveket az ?gynevezett ?k?r?sban, vagyis a persepolisi, babiloni stb. romokban tal?lt ?kalak? ir?sjelekben, melyek az assz?r, babiloniai ?s perzsa birodalom idej?b?l val?k. Erre azt?n hamarosan bek?vetkezett ez ir?sjelek teljes ismerete. Az ?j ir?ssal eg?sz ?j ?let t?rult fel. Agyagt?bl?kra ?s agyaghengerekre elpuszt?thatatlanul beler?tt eg?sz k?nyvt?rak ?rasztott?k ki tud?sukat ?s a modern kutat? egyszerre vil?gosan belen?zhetett egy oly korszak irodalm?ba, mely m?r a legm?veltebb g?r?g szem?ben is mes?snek t?nt fel. A hatalmasan halmoz?d? anyagnak koron?j?ul t?nt fel a babiloniai teremt?si mithosz. Ezzel minden k?t?rtelm?s?get kiz?r? m?don kez?nkben volt a h?ber legend?k forr?sa.

A hom?lyba vesz? ?skorban v?ndoroltak a s?mit?k - nem tudni honnan - az Euphrates vid?k?re. Gazdag kultur?t tal?ltak m?r itt. Hogy itt - egyszerre h?d?t?kul ?s a megh?d?tottak kultur?lis ig?j?ba befogottakul, mint ahogy k?s?bb a r?maiak j?rtak a g?r?g?kkel - megtal?lt?k-e m?r a teremt?si mithoszt, az most nem tartozik ide. Az a s?mita ?g, amely k?s?bb Palesztin?t ben?pes?tette, kozmogoniai k?pzeteinek alapvon?sait mindenesetre onnan hozta mag?val, csak azt?n ?tform?lta a monotheisztikus felfog?s ?rtelm?ben.

A babiloniai ?kir?sos sz?veg, ahogy r?nk maradt, bizony?ra nem iratott le el?bb, mint a M?zes els? k?nyv?ben fennmaradt bibliai sz?veg. Tartalma azonban t?nyleg messze M?zesen t?l terjed, a Krisztus el?tti k?tezredik ?vig. Id?zz?nk egy kicsit szavain?l, ahogy ezeket a t?bl?k t?red?kei sz?munkra fenntartott?k. Egy leg?sibb hang sz?lal meg bel?le, melyhez k?pest a biblia fiatalnak t?nik fel ?s melylyel szemben csak Egyiptom piramisai ?llhatnak meg.

Chapter End - Start Next Chapter A mithosz a chaoszszal kezd?dik. <> A mithosznak ez a bevezet?se bizony m?g nem hasonl?t a m?zesi jelent?shez, nyomait ink?bb lehetne a k?s?bbi g?r?g chaos-legend?ban megtal?lni. Semmib?l val? teremt?sr?l m?g nincs sz?, az ?sanyagok m?g kezdett?l fogva megvannak. Az istenek m?g csak ezut?n <>. ?s pedig <>, t?bbessz?mban, nem pedig <> isten. A bibli?t?l val? k?l?nb?z?s a tov?bbiakban m?g mintha n?ne. A gig?szok harcz?nak valami form?ja cs?szik bele. Tiamat, a chaotikus tenger?r, valami b?nt k?vetett el a legf?bb istenek ellen, ellen?k t?mad a tengeri sz?rnyetegekkel sz?vetkezve, - itt azt?n csaknem k?t eg?sz t?bla hi?nyzik s az ?sszef?gg?s nem eg?szen nyilv?nval?. A fenyegetett istenek - mint a negyedik t?bla sz?vege folytatja, vez?rharczost v?lasztanak Marduk szem?ly?ben. Az istenek lakom?j?n felruh?zz?k a legf?bb hatalommal. <> ?s a ruha legyen rajtad.>> Marduk megcsin?lja a pr?b?t, a ruha elt?nik ?s visszat?r. Az istenek pedig ?r?lnek ?s ?ld?n ?dv?zlik: <> Marduk erre f?lfegyverzi mag?t villam-d?rd?kkal ?s seg?ts?g?l h?vja a szeleket, azt?n kivonul Tiamat ellen. <>. Miut?n Tiamat seg?t? t?rsai is legy?zettek, a sz?veg igy folytatja: <> Aki e leir?snak ezt a r?sz?t figyelmesen olvassa, k?t jelent?s dogot tal?l benne. El?sz?r is nyilv?nval?lag egy val?di term?szeti mithosz maradv?nyai el?tt ?llunk, ahogy a term?szeti n?pekn?l mindenfel?l el?nkbe t?nik. Az istenek csak mell?kes szerepet j?tszanak. Maguk is a chaos sz?lem?nyei. Ennek a chaosnak legy?z?s?re v?lasztj?k meg Mardukot. Marduk teljesen ?gy jelenik meg, mint a korai nap megszem?lyes?t?se. Legy?zi a vad, s?t?t ?stengert, Tiamatot azzal, hogy sugaraival k?t r?szre osztja: ?gre ?s f?ldre. A r?szletek kik?pz?se egy kor?n a csillag?szat fel? fordult n?pet ?rul el, amely meglehet?s szil?rd k?pet csin?lt mag?nak a vil?g alkat?r?l: a f?ld, mint bel?l ?res hegy az alatta elh?mp?lyg? vizek f?l?tt, f?l?l pedig az igazi szil?rd ?g-kupola, melyen a csillagok, miut?n egy kapun bel?ptek, elhaladnak ?s amely f?l?tt eg?sz f?l?l megint egy <> hull?mzik, melyen t?l v?g?l a <> az istenek laknak.

Share on: WhatsApp @Hash Facebook Tweet