Login or Join
|
|
Read Ebook: A természettudomány fejlődésének története (2. kötet) by B Lsche Wilhelm Sch Pflin Alad R Translator
Font size: Background color: Text color: Add to tbrJar First Page Next PageEbook has 43 lines and 21664 words, and 1 pagesk meg ?s fantasztikus, tudom?nyosan ?rt?ktelen utakra cs?b?tott?k. ?ppen mert ilyenek, a mi szempontunkb?l nem jutnak sz?m?t?sba. A mer?ben empirikus ?t Newton ?lete munk?j?nak f?lfel? emelked? r?sz?ben ?rv?nyes?l azokban a tanuls?gos r?szletekben, melyek a gravit?czi?s t?rv?ny ?tt?r? felfedez?s?t megel?zik. Foglalkozzunk kiss? vel?k, mert ennek az eg?sz t?rt?neti k?pnek cz?lj?ban rejlik, hogy nem annyira az egyes nagy term?szeti t?rv?nyeket akarja felfedez?s?k sorrendj?ben el?mutatni , mint ink?bb ?ltal?noss?gban jelezni, mikor kezdtek el?sz?r azzal foglalkozni, hogy egy < Egy elterjedt csal?di anekdota besz?li, hogy Newtont, mikor 1665-ben Cambridgeb?l, ahol mathematikai tanulm?nyait v?gezte, a pestis el?zte, sz?l?hely?n egy ?rett alma lees?se vezette arra a gondolatra, hogy vajjon nem ugyanazok a t?rv?nyek, ugyanazok az er?viszonyok, melyek ezt az alm?t a f?ld fel? ejtett?k, tartj?k-e meg a holdat f?ldk?r?li p?ly?j?n. Ak?r ?gy helyes az anekdota, ak?r nem, hogy erre az elm?s ?tletre r? lehessen j?nni, ahhoz mindenesetre sz?ks?g volt m?sok ?ltal v?gzett ?ri?si el?zetes munk?latokra. Mindaz?ltal m?gis szellemi tett volt, els? villan?sa egy oly kombin?czi?nak, mely sok r?szlet-megfigyel?st volt k?pes ?sszekapcsolni. De ha a term?szetkutat? megfontolt ?tj?t meg akart?k tartani, sz?ks?g volt a meglev? el?bbi megfigyel?sek lehet? legpontosabb revizi?j?ra is. Newton semmi szin alatt sem engedte mag?t elk?pr?ztatni egy sz?p ?tlet ?ltal ?s belefogott ebbe a munk?ba. Ha f?lt?telezte, hogy a hold egy ?ltal?nos neh?zked?si-er? t?rv?nye ?ltal, mely ?lland?an megfelel? ar?ny szerint vonzza a t?megre n?l?n?l sokkal nagyobb f?ld fel?, mint ahogy az az alm?n?l tapasztalhat? volt, a f?ldh?z van k?tve, de egyuttal egy m?sik, eredetileg egyenes vonal? saj?t-mozg?sa k?vetkezt?ben nem jutott el a val?s?gos lees?sig, akkor val?s?gos mozg?si viszonyainak egy oly formul?ba hozhat?knak kell lenni?k, mely megfelel Galilei eredm?nyeinek a testek f?ldre es?se dolg?ban. Az eredm?ny Newtonra n?zve egyel?re az volt, hogy fel kellett a gondolatot adnia. A sz?m?t?s nem egyezett. Hogy a hold p?ly?j?t ?s az alma lees?s?t mathematikai exakts?ggal visszavihesse egy egyforma < A gravit?czi?s t?rv?ny tulajdonk?ppeni fontoss?ga abban az eminens?l kozmikus kapcsolatban ?ll, melyet mag?ban foglal ?s amely m?r az els? k?pekb?l is kivil?gosodik, melyekhez kapcsol?dik: az ?k?lnyi alma, mely n?h?ny l?bnyi magass?gr?l, az ?gr?l a f?ldre esik ?s a hold g?mbje, mely 468 m?rf?ld ?tm?r? ?s 51,800 m?rf?ldnyi a f?ld k?z?ppontj?t?l val? k?z?pt?vols?g mellett a fej?nk f?l?tt mozog. Az ehhez csatlakoz? legk?zelebbi k?p m?r az ?sszes roppant nagy f?ldg?mb maga, mely a holdt?l k?s?rve ism?t a neh?zked?si er? ugyanazon t?rv?nyei szerint keringi k?r?l a napot. A nap m?g t?volabb es? er?czentrumokat k?vet, mag?val ragadva az eg?sz bolyg?rendszert. A nap vil?g?ba mint vend?gek rohannak bele messze t?vols?gokb?l rengeteg parabola ?s hyperbola-p?ly?kon a hossz?fark? ?st?k?s?k. Kett?s csillagok magasabbrend? ?ri?si naprendszerekk? ?sszek?tve keringenek egym?s k?r?l. ?s minden?tt ugyanaz a newtoni t?rv?ny. A legfens?gesebb l?tv?nyoss?gok k?z? tartozik, melyek szeml?let?hez egy?ltal?n hozz?juthat az ember, megfigyelni a term?szettudom?nyok csaknem ?sszes ?gainak egyidej? cs?r?z?s?t 1500 ?s 1700 k?z?tt. Ha az egyik oldalon a t?vcs?vel v?gzett felfedez?sek igaz?n ?j, soha nem v?rt vil?got t?rtak fel, ugyanakkor m?sfel?l nem kev?sbb? term?kenny?, s?t bels?leg igaz?ban elhat?roz?v? v?lt a k?z?ns?ges, a mindennapi fel? ir?ny?l? tekintet ?less?ge. A r?g megszokottat, l?tsz?lag mag?t?l ?rtet?d?t csod?latosnak ?s magyar?zatra szorul?nak tal?lni: ebben a k?vetelm?nyben ?s ennek teljes?l?s?ben rejlett az elhat?roz? l?p?s felfel?. Kopernikus mutatta meg el?sz?r diadalmasan, hogy a l?tsz?lag legegyszer?bb dologban, a napnak az ?gen val? fel s al? sz?ll?s?ban, melyet minden gyermek ismer, olyan titok rejlik, mely ha egyszer meg van fejtve, eg?szen ?j vil?gfelfog?st nyit. Ezzel az ir?ny egy nagy siker ?ltal azonnal szentes?tve volt ?s a legjobb elm?k buzg?n r?vetett?k magukat az ?j harczt?rre. Ha azt k?rdj?k magunkt?l, hogy mi minden hat elhat?roz?lag k?zre egy a mai ?rtelemben vett fizikai vil?gk?pben, akkor mindenekel?tt a sz? legt?gabb ?rtelm?ben vett asztron?miai t?nyek tartoznak hozz?, nemcsak le?r?sa a l?that? t?rgyaknak, hanem a l?tottaknak ?sszekapcsol?sa is, fizikai ?s mathematikai ?rtelemben a mozg?s ?s elrendezked?s t?rv?nyei, a kapcsolatoknak az egym?st?l elk?l?n?lt dolgokban val? kimutat?sa, az eg?sznek, mint egy kozmosznak szeml?lete. Az elhat?roz? l?p?s e fel? az ir?ny fel? a Kopernikus ?s Newton k?zti id?ben meg volt t?ve. Ez egy?ttal szil?rd meg?ll?st is adott az eg?sznek alapj?n. Tov?bb? elker?lhetetlen?l sz?ks?geseknek l?tszanak a sz?kebb f?ldk?p ?les k?rvonalai: a f?ld alakj?nak nagyj?ban val? ismerete, az atmoszf?r?nak ?s a f?ldk?reg foly?kony burkolat?nak fizikai t?rv?nyei, az elektromos ?s m?gneses folyamatok felfog?s?nak kezdetei, a k?miai viszonyok kutat?sa, mindenekel?tt a f?ldr?szeknek, a sz?razf?ld ?s v?z megoszt?s?nak, a sz?less?gek ?s hossz?s?gok szerinti klimatikus v?ltoz?soknak pontos k?pei. Itt is most mindenfel? meg volt t?rve az ?t. A k?mia ?s fizika fegyverkezett. A fok-m?r?s nagy ar?nyokat kezdett ?lteni. Columbus ?tja ?ta az egy?ltal?n hozz?f?rhet? tartom?nyok tov?bbi kikutat?sa folytonos l?nczolatt? lett: ?gy t?nt fel, mintha a bizonyos r?szein er?sen ?sszehajtogatott f?ld-t?rk?p minden ?vvel szabadabban g?ngy?l?d?tt volna ki. De van m?g egy harmadik bel?thatatlan ter?let is, amely a vil?gk?pn?l sz?mba j?n. Ez az eg?sz m?sodik r?sz, amennyire sejtelm?nk terjed, logikusan az els?n ?p?l fel: a geologiai t?nyek beleilleszkednek a fizik?ba, k?mi?ba ?s asztron?mi?ba ?s az organikus fejl?d?s jelens?gei az anyag ?ltal?nos tulajdons?gaihoz vezetnek vissza, melyek v?geredm?nyben a term?szeti er?kr?l sz?l? ?ltal?nos tan?t?sba torkollanak. Mindazon?ltal az embernek e dolgokr?l val? ismerete annyira a maga saj?t, l?tsz?lag ?n?ll? ?s id?ben annyira megk?sett ?tjain haladt, hogy k?l?nvett szeml?l?se jogosultnak t?nik fel. A fontos dolog itt is a nekiindul?s pillanat?t fixirozni. Ezzel azonban ?nmagunkt?l k?zeled?nk a jelenhez. A VIL?GK?P KIT?GUL?SA A KOZMOSZ-K?P FEJL?D?ST?RT?NET?V? A TUDOM?NYOS GEOLOGIA KEZDET?T?L DARWINIG. A vil?gk?p kit?gul?sa a kozmosz-k?p fejl?d?st?rt?net?v? a tudom?nyos geologia kezdet?t?l Darwinig. Egy darab rendk?v?l tanuls?gos ?s vonz? kulturt?rt?net, melyet a kialakul?s e fogalm?nak meg?llap?t?sa v?gett be kell j?rnunk, tanuls?gos mindenek el?tt az?rt, mert elhat?roz? korszaka csak a modern kutat?si m?dszernek Galilei, Kepler ?s Newton ?ltal val? alapvet?se ut?ni id?be esik ?s bizonyos ?rtelemben e m?dszer ?leterej?nek pomp?s pr?b?ja sz?mba is mehet. Hogy a dolgok menet?t a k?nyelmes ?ttekint?s v?gett p?r sz?ba ?sszefoglaljuk, e lefoly?s nagyvonal? v?zlata k?r?lbel?l a k?vetkez?: A klasszikai ?kor nagyon kedvez?en ?ll szemben a vil?g lassank?nti term?szetes kialakul?s?nak gondolat?val. De ink?bb csak j?tszik a fogalommal, semmint vil?gosan kereszt?lvezetn?. Mint ahogy Pythagoras sz?m?ra a f?ldnek nem az?rt kellett g?mbnek lennie, mert tengeri utaz?sok ?s asztron?miai megfigyel?sek olyannak t?rt?k fel, hanem eszthetikai-filoz?fiai okokb?l, mivel a g?mb a legt?k?letesebb, legszebb forma, - ?gy a fejl?d?s gondolata is mindig ink?bb a filoz?fiai spekul?czi? k?vetelm?nye maradt, mint egy kikutatott vagy b?rmik?ppen kikutathat? ?s kikutat?sra ?rdemes t?ny. Nem egyhamar t?nik fel az ember el?tt val?szin?nek, hogy a laikus, ha n?ha n?zegeti is a csillagos eget, csak ?gy r?videsen r?j?hetne Kepler t?rv?nyeire. Ebben az esetben j?l meg?rti mindenki, hogy ehhez hossz? ?vsz?zadok folyam?n a legjobb elm?k k?z?s munk?j?ra van sz?ks?g ?s hogy az a boldog, aki a v?g?n leszedi az ?rett gy?m?lcs?t, csak a j?lj?r? ?r?k?s, akinek alkalma ny?lik bes?p?rni egy ?sr?gi t?ke kamatait. Aki azonban egyszer a dag?ly visszavonul?sakor l?tta a megsz?ml?lhatatlan kagyl?h?jakkal belepett f?venyt, melyeket a leghalkabb l?k?s bele?sott a laza homokos fel?letbe; aki egy nagyobb ?desv?zmedencze partj?n l?tta a hosszabb id? alatt felhalmoz?dott ?sszet?redezett kagyl?kat, amint a tov?bbfut? g?t bizonyos nem?t alkotj?k, amelynek fel?lete f?vel van ben?ve; aki egyszer a rohamos tavaszi vizek visszah?z?d?sa ut?n megn?zett egy mez?t, melyet a medr?b?l kil?pett patak el?rasztott volt ?s amely most magasan be van lepve iszapt?megekkel; ?s aki azt?n egyetlen egyszer ny?lt szemmel tekintett ?t egy k?v?letekben gazdag vid?ket, l?tta a kagyl?kat, melyek messze a v?zt?l t?rnek ki a kem?ny k?b?l, l?tta mag?t a k?vet, amint megkem?nykedett iszaphoz hasonl?an szab?lyos r?tegekben van egym?sra halmoz?dva, nem igazi csoda-e, hogy ha nem fogja fel legal?bb az alapvet? t?nyt, hogy a f?ld felszine az id?k folyam?n sokf?lek?ppen megv?ltozott, hogy egykor kagyl?kat hord? v?zt?l mosott vid?kek ma t?k?letesen sz?razakk? v?ltak ?s hogy az a szab?lyszer? r?tegez?d?se a kagyl?kkal ?tsz?tt k?zetnek arra vall, hogy egykor mint iszapos v?z-lecsap?d?s ?llepedett meg! Tekintve az ?ri?si vulk?ni tev?kenys?g?t a f?ld legk?l?nb?z?bb helyein, ?gy l?tszott, hogy most m?r mag?t?l nyomul el?t?rbe az a gondolat, hogy a geologiai korszakok folyam?n keletkezett, leh?lt f?ldk?reg m?g mindig nem t?ls?gosan vastag, hogy minden m?k?d? vulk?n egy-egy ablak, egy-egy szell?ztet? ny?l?s benne, amelyb?l bels? forr?s?g h?mp?ly?g. Ezt a vulk?ni er?t, a r?gebbi id?kre vonatkoz?lag, roppant ar?ny?v? nagy?tott?k; nem csoda teh?t, hogy a f?ld t?rt?nete teljesen vulkanisztikus szinezetet nyert. E kor vezet? f?rfiai m?r teljesen szabadok voltak b?rmif?le vall?si ?z?nv?z hagyom?ny befoly?s?t?l. Az enyh?bb sedimentum-k?pz?dm?nyeknek tanulm?nyoz?sa egy?ltal?n sokkal kev?sbb? volt vonz?, mert egyel?re nem volt igazi megk?l?nb?ztet? jel az egyidej?leg f?lhalmoz?dott r?tegek meghat?roz?s?ra. Ez oly rendk?v?l gyorsan kifejl?d?tt tudom?ny vonz? sz?vev?ny?ben szerencs?re nem sok? v?ratott mag?ra az ut?bbi pontr?l j?v? ind?t?s, s?t csaknem mathematikai pontoss?ggal ?ppen akkor ?llott be, mikor a vulkanisztikus elm?let norm?lis egyens?lya komolyan ingadozni kezdett a sz?m?ra f?lhalmoz?dott, b?r magukban v?ve csod?latram?lt? ?s lelkes?t? megfigyel?sek t?lnyom? s?lya alatt. M?r ezeknek az els? kutat?knak lelk?be is ily ?lesen v?s?d?tt be munk?juk k?vetkezm?nyeinek tudata. Intelem ez a mi mai nemzed?k?nknek, amely n?ha m?g a medd? f?ltudom?ny k?reiben a k?z?pkori merev hit ?s a most m?r t?bb sz?zad ?ves term?szettudom?nyi kutat?s eredm?nyei k?zti kib?k?l?s lehet?s?g?r?l ?br?ndozik. Az ut?kornak n?ha neh?z az ilyen rendez? talentumokat kell?en m?lt?nyolni. Szinte elidegen?t? dolog ma, hogy ennek a nagy Linn?nek milyen sz?k volt a horizontja, ha vil?gn?zete szempontj?b?l n?zz?k. Sz?z ?vvel Galilei martiriuma ut?n m?g mindig a m?zesi teremt?si legenda sz?k alapj?n ?llott. Isten teremtett minden fajt olyannak, a milyen. A fajok eredend? rokons?g?ra, amely egyed?l teszi lehet?v? a nagy csoportokba val? ?sszefoglal?st, kiv?lt nemekbe ?s rendekbe, a rendez? nem mutatott r?, ezekben a teremt? miszt?rium?t l?tta, melynek nem is igyekezett ut?na nyomozni. Ha azonban ezt feljegyzik, el szokt?k feledni, hogy Linn? nagys?ga ?ppen egyoldal?s?g?ban rejlett. Ha egy j?tszma k?rty?t csak ?gy ?sszevissza el?mbe dobnak, an?lk?l, hogy tudn?m, mif?le j?t?kra val?, mindenesetre az a k?rd?s a m?lyebbr?l val?, hogy mif?le t?rv?ny szerint vannak ezek a k?rty?k ?gy megjel?lve. Miel?tt azonban ebben a tekintetben csak a sejt?sig is eljuthatn?k, mindenesetre az els? ?s legsz?ks?gesebb l?p?s az, hogy a k?rty?kat valami nagyon felt?n? hasonl?s?g alapj?n nagyj?b?l oszt?lyozzam: tal?n szin?k szerint, tal?n ?gy, hogy: als?, fels?, kir?ly stb. Mindenesetre azonban olyan m?don, amely valamif?le ?ttekint?st ig?r. ?ppen az els? ?s legsz?ks?gesebb dologra val? szor?tkoz?s az ilyen esetben annyi elm?ss?get kiv?n, hogy nem lehet hi?nyra k?vetkeztetni, ha az ?ton nem halad valaki m?g tov?bb. M?r most, hogy a k?pet a helyes p?rhuzamba hozzuk, el kell k?pzeln?nk, milyen ?ri?si h?zagokat mutatott a tud?s, mely f?l?tt Linn? mint rendez? genie ?llott. Ha n?zz?k nagy oszt?lyait p?ld?ul az ?llatvil?g ter?n, akkor ezt az els? pillanatra megl?thatjuk. Az eml?s ?llatok, a madarak oszt?lya ma is meg?ll, amiben persze tekintetbe kell venni, hogy a legsaj?ts?gosabb, a minden sablont?l legink?bb elt?r? eml?s?k, a toj?st toj? cs?r?s ?llatok, el?tte m?g teljesen ismeretlenek voltak. Mint harmadik oszt?ly azonban m?r egy gy?jt?-fogalom szerepel n?la: az amphibi?k oszt?lya, mely a val?s?g szerint k?t szigor? csoportot z?r mag?ba ?s esetleg , m?g t?bb csoportra is oszolhatik. A negyedik oszt?ly, a halak? ma m?r alig tekinthet? z?rt oszt?lynak, az amphioxus mint b?keh?bor?t? persze m?g nem volt felfedezve, amikor Linn? dolgozott. Az ?t?dik oszt?ly, a rovarok? halad?st jelentett ?s a mi arthropod?inkkal bizonyos b?v?l?st nyert. Erre azonban mint utols? f?csoport a < Linn? hat?s?nak k?r?t kor?ra ?s az ut?na k?vetkez? korra l?nyegesen kit?g?totta az az ?ri?si befoly?s, melyet k?nnyen kezelhet? rendszere mint a zoologiai-botanikai tanulm?nyra val? ?ltal?nos buzd?t? szer tett. A rendszer egyfel?l ?s mindenek felett a szil?rd nem ?s species-meghat?roz?s latin nevek ?ltal, valami egys?gess?get adott a tudom?nynak, ami eddigel? nem volt meg, m?s tekintetben csak most v?lt lehets?gess? a term?keny r?szletkutat?s, amely az egyetemes tud?snak oly hallatlan nagy eredm?nyeket hozott. Ezekkel a kompendiumokkal kez?ben minden utaz? legal?bb nagyj?ban t?j?koz?dhatott a legidegenebb ter?leteken is. A k?l?nlegess?gekben kedvtel?nek pedig most megvolt a szil?rd alapja, volt mibe belekapaszkodnia, amit a tudom?ny adott neki alapul. ?ppen Linn? ut?n ?s Linn? mellett ezek ?rt?k el a legb?mulatosabb, minden el?bbit messze fel?lhalad? eredm?nyeket. Csak att?l fogva, hogy tudt?k a meglev?nek rendszer?t, tudt?k el?sz?r vil?gosan megbecs?lni, hogy mi minden tennival? van m?g. George Cuvierben ?szrevehet? a napoleoni korszak f?lreismerhetetlen von?sa. Megint m?sf?le szervez? tehets?g, mint Linn? volt, ennek egyszer?, bizonyos korl?toz?s mellett mag?ban harmonikus ?s b?k?s nagys?ga n?lk?l, zsarnokibb ?s er?szakosabb, de egy?ttal messzebbre tekint?, szabadabb ?s ink?bb kombin?l?, olyan term?szet, amelynek ?sszehasonl?thatatlanul hatalmas dolgot kellett csin?lni, amint a helyes ?tra jutott, amely azonban egy?ttal zsarnokk? is lett t?ved?seiben, ?s amely tudat?ban annak, hogy sehol sem szabad a rothadt konvenczi?t k?vetnie, hanem minden?tt az individu?lis ?n?ll? gondolkod?st, - az ilyen t?ved?seit az elt?vedt g?niusz eg?sz vaks?g?val tudta v?deni. Linn? naiv bibliai hit?nek Cuvierben nyoma sem volt; azonban mint ahogy a forradalom szabad szellem? gyermeke, Napoleon mint Caesar ism?t a maga k?r?be vonta az egyh?zi kultuszt, mert hasznoss?gi okok ?s diplom?cziai raison vezett?k ebben is, ?pp ?gy Cuvier is ragaszkodott legal?bb a teremt?s fogalm?hoz, mert egyel?re ez t?nt fel neki legk?nyelmesebbnek, b?r nagyon hamar k?nyszer?lt a biblia bet?j?nek olyan magyar?zatokat adni, melyek bonyodalmasabbak voltak, mint egykor Kopernikus plan?ta-epicyclusai. Smith m?v?vel meg volt adva az ind?t?s, mely a palaeontologia tanulm?nyoz?s?t a legaktu?lisabb? kellett, hogy tegye a f?ld eg?sz t?rt?net?re vonatkoz?lag. Cuvier felkapta a k?szen ?ll? balt?t ?s pomp?s munkat?rsakt?l t?mogatva neki?llott a nagy feladatnak. Munk?ja a fosszilis csontokr?l tagadhatatlanul a legszebb eml?kek egyike, melyeket az emberi szellem a le?r? term?szettudom?nyokban ?ll?tott mag?nak ?s hat?sa nemcsak a palaeontologi?ra, hanem az ?l? ?llatok le?r? anatomi?j?ra ma is kisz?m?thatatlan. Cuvier azoknak a fosszilis eml?s ?llatmaradv?nyoknak a vizsg?lat?val kezdte, melyek a p?risi medencze harmadkori r?tegeiben tal?lhat?k ?s ebben a vizsg?latban oly m?don j?rt el, hogy a csontok szerkezete minden r?szlet?nek a rokon ?l? ?llatok csontjaival val? ?sszehasonl?t?s?t tette feladat?v?. M?g ?gy megismerte a karaktereket, melyek a k?l?nb?z? nemeket ?s fajokat jellemzik, biztons?ggal sz?lhatott arr?l, vajjon a fosszilis csontok valamely ?l? vagy kihalt faj?i, valamely ?l?- vagy kihalt nem?i-e. Igy ennek a csod?latram?lt? munk?nak ?ltal?nos eredm?nyek?ppen az az elv ?llott el?, hogy a fosszilis eml?s ?llati csontok mind kihalt fajok?i voltak ?s hogy a kihalt nemek sz?ma ann?l nagyobb lesz, menn?l messzebb ny?lunk vissza a form?czi?kba. Egy m?sik ?ltal?nos elv, melyet Cuvier fel?ll?tott, a mai korban sokf?le ?s jogosult vita t?rgya volt, mert csak szorosan korl?tozott k?r?kben van ?rv?nye. Ezt az elvet a karakterek korrel?czi?j?nak lehet nevezni. Cuvier ugyanis azt ?ll?totta, hogy az ?llatok egyes karakterei k?lcs?n?sen f?lt?telezik egym?st oly m?don, hogy az egyiknek jelenl?t?b?l a t?bbiekre lehet k?vetkeztetni. A fogak bizonyos form?ja p?ld?ul Cuvier szerint f?lt?telezi a t?rzs, a koponya tagjainak bizonyos elrendezked?s?t. Erre az elvre t?maszkodva Cuvier konjektur?kra mer?szkedett olyan ?llatokr?l, amelyekb?l csak bizonyos t?red?kek voltak ismeretesek. Az elv mag?ban v?ve tagadhatatlanul teljesen helyes. A ragadoz? ?llatnak p?ld?ul, amely zs?km?ny?t a karmaival kell, hogy megragadja, sohasem lehet eg?sz vagy egyszer?en has?tott pat?ja. Speczi?lis alkalmaz?s?ban azonban ez az elv nagyon sok kiv?telt enged meg, mivel a speczi?lis csoportok, melyeket mostan?ig fel?ll?tottak, gyakran egy?ltal?n nem egyeznek meg a tipusok term?szet?vel ?s m?g kev?sbb? t?rt?neti fejl?d?s?vel s ez?rt lehetnek a karaktereknek olyan kapcsolatai, melyek a most ismeretes kapcsolatok ter?let?n k?v?l esnek. Cuvier egy?bir?nt ezt nagyon j?l felismerte s elv?t csak nagyon takar?kosan ?s kev?s esetben alkalmazta, ?gy hogy a t?lz?ssal, melybe k?vet?i k?z?l n?h?nyan estek, ?t bizony?ra nem lehet v?dolni. Igazi hat?suk a kort?rsakra, sajnos, Goethe eszm?inek sem volt. A k?lt? tekint?lye akad?lyozta a term?szetkutat??t ?s maguk a k?zlem?nyek is, melyekben m?gis annyi szellemi munka rejlett, t?ls?gos aforisztikusan hatottak, semhogy a Linn? hagyom?ny?nak ?s Cuvier dikt?tur?j?nak uralma alatt lev? korabeli szakszer? v?leked?s ?ri?si arzen?lj?val szemben ?rv?nyes?lhettek volna. Hiszen a harmadiknak, aki az angol Erasmus Darwint?l tal?n, a n?met Goeth?t?l bizonyosan f?ggetlen?l a sz?zad fordul?j?n megragadta a fejl?d?s eszm?j?t, a franczia Jean Lamarcknak ?pp oly kev?ss? siker?lt n?zet?t ?rv?nyre juttatni, pedig ez a f?rfi? igazi cz?hbeli term?szetkutat? volt. Erasmus Darwin ?s Goethe szerencs?s term?szetek voltak, akiknek az ?j gondolat egy?b szerencs?vel egy?tt hullott az ?l?kbe, hogy ?lveztesse vel?k a pr?f?tas?g ?r?m?t is, Lamarck tragikai alak. Mint szigor?an empirikus term?szetkutat? akkor akarta leszedni a gy?m?lcs?t, mikor m?g t?ls?gosan kor?n volt. Mikor az ?llat- ?s n?v?nyform?k birodalm?ban val? fejl?d?s gondolat?t geni?lisan megtal?lta, a r?szletekben is meg akarta okolni, igyekezett a fejl?d?s m?dszer?t megragadni. Ehhez azonban az anyaga m?g nem volt el?g ?s ?ppen az ? elj?r?s?hoz f?z?d?tt az alapn?lk?l val? spekul?czi? v?dja. A zsiraff hossz? nyaka - azt mondotta - az?rt keletkezett, mert egy eredetileg r?vidnyak? ?llat folytonosan k?nytelen volt fej?t magas t?rzs? mim?za-f?kra kimereszteni ?s ez a megszok?s az ?lland? gyakorlat ?ltal v?g?l hossz?ra nyujtotta a nyak?t. Ez felkeltette az ellenfelek nevet? kedv?t, akik a p?lda sz?ls?s?ges volt?hoz tartott?k magukat, an?lk?l, hogy fel tudtak volna emelkedni od?ig, hogy mily term?keny maga az az elv, hogy a haszn?lat er?s?t valamely szervet, a haszn?latlans?g elcs?kev?nyes?ti ?s hogy sz?mtalan k?nyszer?, b?r par?nyi v?ltoz?sok somm?ja gener?czi?k folyam?n igaz?n kulcsa lehet a legbizarrabb jelens?geknek az organikus vil?gban. A g?nyhoz t?rsult az agyonhallgat?s r?g kipr?b?lt, de mindig ?r?kz?ld prakszisa. A m?r t?bb mint hatvan ?ves Lamarcknak ?rett f?m?v?t, az 1809-ben megjelent < Ezek a p?ld?k, melyekhez Charles Darwin n?h?ny kev?sbb? fontos el?fut?j?nak nev?t is hozz? lehetne m?g f?zni, nyilv?nval?an mutatj?k, hogy a fejl?d?s eszm?je benne volt az ?j sz?zad b?lcs?j?ben ?s forrott m?r a fejekben. A balszerencse azonban azt akarta, hogy e sz?zad els? ?t ?vtized?ben ?ppen ott szerzett t?bbf?le bar?tokat, ahol gy?nge l?bon ?ll? hitele alaposan fenyegetve kellett, hogy legyen. A dolgok ?ll?s?ra n?zve rendk?v?l tanuls?gos nyomon k?s?rni azokat a n?zeteket, melyeket 1845-ben nem kisebb ember, mint Humboldt S?ndor <Add to tbrJar First Page Next Page |
Terms of Use Stock Market News! © gutenberg.org.in2024 All Rights reserved.