Read Ebook: Pesti album: Krúdy Gyula feljegyzései és elbeszélései by Kr Dy Gyula
Font size: Background color: Text color: Add to tbrJar First Page Next PageEbook has 510 lines and 83910 words, and 11 pagesProduced by: Albert L?szl? from page images generously made available by the Google Books Library Project PESTI ALBUM KR?DY GYULA FELJEGYZ?SEI ?S ELBESZ?L?SEI BUDAPEST, 1919 FRANKLIN-T?RSULAT MAGYAR IROD. INT?ZET ?S K?NYVNYOMDA KIAD?SA FRANKLIN-T?RSULAT NYOMD?JA. PEST. Budapestr?l az utaz?si k?nyvek azt ?rj?k, hogy gy?ny?r? ifj? hajadon a v?n Duna partjain ?s tavasszal ibolyaszaga van a v?rosnak, mint a pesti korz? h?lgyeinek; ?szid?ben Buda adja meg a v?ros t?nus?t, lehull? vadgeszteny?k kopognak a b?styas?t?nyon, a vid?kies cs?ndben ?thallatszik a t?ls? partr?l a kioszkbeli katonabanda muzsik?ja, az ?sz ?s Buda egy any?t?l sz?lettek. H?sz ?v el?tt j?ttem a v?rosba, mint a Dumas reg?ny?b?l val? ifj?, egy tall?rral ?s m?rhetetlen amb?ci?val, mint a tizenhatesztend?s emberek szokt?k. A vonat hajnalban ?rkezett ?s R?koson, a kora?szi leveg?ben m?r ?rezni lehetett Budapest szag?t. Akkoriban a gy?rk?m?nyek ?s a z?lds?geskof?k gondoskodtak a v?ros od?rj?r?l. L?vas?t ment a Kerepesi-?ton ?s olyan v?ns?ges v?n kocsisok hajtott?k az ?reg lovakat, hogy szinte azt hihette az ember, mindig ?szi d?r van Pesten. A t?l?k olykor megsz?lalt, mint egy r?gi n?met v?rosk?ban ?s a V?ci utc?t s?r- ?s virstliszaggal l?tta el a r?gi Korona-vend?gl?. Az < Sneider F?ni az egykori Kalap-utc?ban lakott ?s reggelt?lestig a t?k?rben n?zegette mag?t. Olyan sz?ke haja volt, mint a borb?lym?hely ablak?ban a p?risi viaszfigur?nak, - < >, mondt?k egykor a m??rt?k a v?rhenyeges hajra, - arca feh?r ?s piros ?s szeme olyan k?k, mint B?cs alatt a Duna. Els? kedvesem: szerelmem, nagyvil?gi ismer?s?m, p?rtfog?m ?s nevel?n?m volt Sneider kisasszony. Kis szob?m volt, amelynek ablaka alatt az udvaron ecetfa vir?gzott tavasszal, vasb?l val? k?t ?llott szalm?ba g?ngy?lve t?len, amelynek v?zih?z?ja ?gy nyikorgott, mintha egy dalos, nagyon ?reg ember egymag?ban n?t?zgatna valahol. A b?toroknak olyan kifel? g?rb?l? l?buk volt, mint a mopszli kuty?nak ?s horgolt ter?t? volt vetve minden lehetetlen helyre. Vas?rnaponkint egy r?gi ?ra zen?lt az eb?dl?ben ?s a k?nyvespolcon pirosba ?s aranyba k?tve Kisfaludy reg?i foglaltak helyet. Sneider kisasszony r?zsasz?n? f?ba ?kelt t?kr?t tartott a kez?ben ?s szerelmes volt egy feh?rk?penyeges tisztbe, aki Milan?ban fek?dt. A k?nyvek ?s a reg?nyek a huszas ?s harmincas esztend?ket - a mult sz?zadban - m?r r?gen let?rgyalt?k, de h?sz ?v el?tt a Kalap-utc?ban m?g biztosan f?l lehetett tal?lni egyes ?reg gavall?rokon a Napoleon-kori k?k frakkot. Mintha ?tven esztend?vel k?s?bb j?rn?nak az ?r?k ?s Sneider kisasszony elmerengve n?zett a szemembe. - Nem akarna katona lenni? K?lt? ?s katona egy szem?lyben? Mindig orgonaszaga volt a ruh?j?nak, napl?t ?rt ?s b?, vir?gos szokny?ban ment vas?rnaponkint a templomba. Mise ut?n k?l?nb?z? Fr?di ?s Henry nagyb?csik, valamint nagyn?nik, akiket Z?z?nnak ?s Rozinak neveztek, j?nnek l?togat?ba; d?lut?n egy tiszt?r ?cska vaffenrokkban ?s b?sz?r? csizm?ban, amilyenben a vid?ki sz?npadon j?tszanak. A tiszt?rnak n?ha f?l ?r?ig kell v?rakozni a kis szalon sz?zszor l?tott g?mb?ly?keret? fotogr?fi?i ?s albumk?nyvei t?rsas?g?ban, am?g Sneider kisasszony a to?lettel elk?sz?lt. Mindig porcell?n volt az arca, apr?kat l?pett, legyez? volt a kez?ben, gy?ny?r?eket s?hajtott ?s azt a r?vid negyed?r?csk?t, amely a petr?leum-l?mp?s felgy?jt?s?nak idej?t a d?lut?nban a nappalt?l ?thidalta, ?pen ?gy cs?kol?dz?ssal ?s k?zfog?ssal, halk esk?v?sekkel ?s a kis fejnek a f?rfiv?llon val? elhelyez?s?vel t?lt?tte, mint a mult sz?zad elej?n minden valamire val? kisasszony, aki Himfyt vagy Byront olvasta. Mintha az eg?sz ?letnek nem lett volna egy?b c?lja az egykori Belv?rosban, mint a vas?rnapi d?lut?n! A r?gi h?zak furcsa szob?iban a pillang?s, feh?r f?gg?ny?k m?g? l?gyan sz?llott be az esthom?ly ?s a g?rbel?b? sz?kek, amelyek illedelmes t?vols?gban ?llongnak egym?st?l, a d?lut?n j?zans?g?ban, l?thatatlan kerekeken k?zel gurulnak egym?shoz. Az utc?kon - a girbe-gurb?kon - lit?ni?r?l ballagnak haza a kifli-form?j? ?regasszonyok ?s v?n bibliai kezd?bet?kh?z hasonl? f?rfiak, - az ablakok vaskosara m?g?tt egy pillanatra megelevenednek az ?vegre ragasztott sz?nes rajzok, mint r?zsasz?n? sz?npadon felszalad a k?rpit. Kis vad?szkast?ly ?ll valahol ?s a koszor?alak? erd?b?l m?lab?san hangzik a vad?szk?rt... R?gi n?met v?rosk?ban k?lf?ldre marsirozik a sz?zad, a banda sz?l, a katon?k kab?tja feh?r ?s a dobos a leveg?be dobja a dobver?t... Vagy tavaszi maj?lis van ?s gy?ngyvir?g szaga van az erd?nek, a l?v?szek valcert t?ncolnak a v?roska h?lgyeivel, a polg?ri zenekar f?radhatatlanul fujja a Klapka-indul?t. Sneider kisasszony ilyenkor mindig fiatal h?lgy volt ?s Henryval egy k?nyelmes postakocsiban ?lve, utazott Velence fel?, ahol a tenger k?klik. Fiatalembert nem lehetett l?tni Pesten az id?ben ?s Podmaniczky Frigyesnek feh?r szak?lla ?s piros szegf?je jelentette a nagyvil?gi l?tszatot a v?rosban. A Belv?ros kanyarg?s sik?toraiban n?met c?g?reket z?rgetett a sz?l ?s b?zv?st v?rhattam a peleskei n?t?riust, hogy el?pender?l valamely utcasarkon, - mintha a h?res jegyz? ?ta mitsem v?ltozott volna a v?ros. A belv?rosi patricius-csal?dok t?ntet?leg ragaszkodtak n?mets?g?kh?z, a magyar ujs?gokat csak a jog?szok olvast?k a k?v?h?zban, majd l?rm?zni j?rtak a M?zeum-kertbe. A hazafis?g furcsa, szinte humorisztikus alakban mutatkozott a v?rosban, a cilinder mellett ugyan m?r nem hordtak kakastollat, de az ifj?s?g vez?re m?g mindig Sz?cs p?rti volt. A pesti polg?rok mulattak a jog?szok heccein. A mer?ben ?rz?ketlen lakoss?g? nagyk?r?ton, ahol m?g csontv?zk?nt, kihaltan, sov?nyan ?llongtak a mai palot?k, egy cip?sznek volt a legszebb kirakata, mert este h?rom l?mpa vil?g?totta, a mai eleg?ns ?gyn?k?knek az ?sapjai j?rtak itt csizm?ban ?s magyar nadr?gban; a Koronaherceg-utc?ban harminc forint volt a legdr?g?bb kalap ?s az ?reg Kleh Istv?n volt a legzseni?lisabb takar?kp?nzt?ri igazgat? a v?rosban. Ah, mily cs?ndes ?s ?reg volt ez a v?ros h?sz ?v el?tt! A plak?tokat betiltotta a rend?rs?g, ha dekolt?lt sz?nh?zi h?lgyet ?br?zolt, a csirkefog?k ?s a sz?n?szek tarka nadr?gban j?rtak, a n?n?veld?k ?s elemi iskol?k sz?zesztend?s h?zakban voltak elhelyezve, ahol a v?z befolyt a tet?n ?s az utc?kon nem lehetett k?zlekedni, mert mindig k?veztek - s ?vekig ezen csod?lkoztam legink?bb a v?rosban. Lehet, hogy a v?ndormad?rk?nt sz?ll? esztend?k teszik, hogy manaps?g m?r alig l?tni ?reg embert Pesten, mert hisz azok a r?gi ?regek, akik mogorv?n ?s gyanakodva fogadt?k egykor Pest be?z?nl? ?j lakoss?g?t, elmultak. A boltosok, akik a vid?kire utaztak az utc?kon, - az ?gyv?dek ?s ?gyn?k?k, akik kancsal tekintettel furakodtak az ?j lakoss?g soraiba, ?rt?ktelen r?szv?nyekkel, rosszhiszem? ?zletekkel t?p?zv?n meg a vid?ken m?r am?gy is t?nkrement ?j pestieket, - a rossz n?k, akik a vid?ki pl?b?nost az ablakukba ?ltett?k csibukozni, - ?jjeli k?v?h?zak veszedelmes s?pred?ke, amely m?g az ?tvenes esztend?k iskol?ja szerint gyakorolta a < El?sz?r a k?r?takon kezdt?k, - ahol Klondyke ifjai telepedtek meg a k?v?h?zakban, hol felhangzott az els? angol sz? ?s a legels? Amerik?t j?rt sz?lh?mos kibontotta a csillagos lobog?t: le a bajusszal! Mintha csup?n a f?rfiak bajusz- ?s szak?llviselete akad?lyozta volna a v?rost fejl?d?s?ben! A borb?lyok megfent?k a k?seket ?s a v?ros egyszerre n?ni, fiatalodni, emelkedni kezdett. ?j, amerikai, angolos szok?sok honosodnak az angol-sz?sz divattal, a l?versenyez?s sportja az ?reg belv?rosi k?v?h?zakba szorul, ahov? a jockeyk j?rnak inni ?s billi?rdozni, a K?r?ton, mint rohanva v?gtat? lovas-csapat ?les trombitaharsog?sa zend?l v?gig a testedz?si sportok hangja. A k?zelg? husz?rcsapatot m?g eltakarja a t?vols?g ?s a por, de a cs?k?k m?r kicsillannak, j?n a sportok legm?mor?t?bbja, a futball. A nyolcvanas ?vek g?rnyedth?t? dandyfigur?ja, a Hatvani-utca sark?n ?letunalommal kac?rkod?, ?melyg?sen el?kel?sdi fiatalembere ut?n egyszerre angolos ruh?zat?, tiszt?ra borotv?lt, sz?lesed? v?ll? fiatalemberek t?nedeznek fel a v?rosban. A r?vid dupla gall?rviselet el?ny?sen dombor?tja ki a nyakizmokat, minden utcasarkon fogorvos akasztja ki a t?bl?j?t, mert a helyes ?s j? t?pl?lkoz?shoz ?p fogak sz?ks?geltetnek. Az ifj? b?zva-b?z?k k?lf?ldre j?rnak tanulni, nagyszer? utcai lapok keletkeznek, amelyek felr?zz?k a pestieket tunya, ?rdekl?d?sn?lk?li ?let?kb?l. P?risi kirakatok t?madnak addig n?ptelen utc?kon ?s s?v?tve sz?guld az automobil a b?m?szkod? b?rkocsik k?z?tt. Egyszerre az ifj?s?g lett az ?r a v?rosban, ahol sz?z esztendeig v?ns?ges v?n belv?rosi polg?rok igazgatt?k a dolgok rendj?t. A bakter t?bb? nem mer ?jjel ki?llani a ragyog? l?mp?k alatt ?s a kakaskukor?kol?s helyett a sport-csapat kapit?ny?nak ?les f?ttye kelti fel vas?rnap reggel a di?kokat ?s fiatal munk?sokat. Edison filmjein berregve ?rkeznek el a v?ros sz?mtalan sz?npad?ra k?lf?ldi orsz?gok jeles szok?sai, csodasz?p utaz?sok ?s g?zhaj?k kolosszus alakja t?z l?p?snyire ring az oce?non. A Pacific-vonat g?z?sei rohannak, majd a Niagara zuhog. A t?z ?ves fi? egy este megj?rta az oce?nt. K?r, hogy ?zl?stelen kalm?rok az amerikai zseni tal?lm?ny?b?l ostoba ?s undor?t? sz?nh?zasdit f?rtak-faragtak, ami ism?t hossz? id?re visszaveti a pesti ?zl?st. B?r k?s? ?szre j?r az id?, gy?ny?rk?dve kell v?gigmenni Budapesten ma mindenkinek. ?reg emberek mogorva ?s pen?sz-szag? v?ros?b?l, ahol legfeljebb a sv?b falukra eml?keztet? b?cs?k kintorn?ja k?pviselte a mozgalmas nagyvil?got, csillogva ?s diadalmasan ?p?lt fel az ifj?s?g v?rosa. Fiatal kalap?csok cseng?se, lelkes f?rfiak okos akarata ?s ser?ny munk?skarok ac?lg?ppontoss?g? munk?ja zeng vissza az elmult ?vtizedekb?l. Nappal mindig ?p?tettek, palot?kra tornyot a nap fel? ?s ?jszaka mintha temettek volna, - v?gtelen sora a temet?-kocsiknak hordta ki a korhadt anyagot a v?rosb?l, ?reg emberek ?s ?reg h?zak, r?gi utc?k ?s szok?sok tetemeit. K?r, hogy e gy?ny?r? v?rosban, ahol t?len is gyakran ragyog tavasz napja a palot?k felett, a csinos emberek ?s a legszebb n?k v?ros?ban, - az asszonyok szem?ben napkeleti s?r? ?jszaka t?nd?klik, m?g ruh?zatukb?l francia ?zl?s parf?mje ?rad, a f?rfiak elsz?ntak, de kiss? darabosak, mint akik nemr?gen most?k le az arany?s?s sar?t kez?kr?l - a sz?vek ?s elm?k finomod?sa h?tr?nyban maradt a cseng? ?ll?k munk?j?n?l. A sz?vek itt oly szomor?ak! Egyszer Alvinci Edu?rd cs?sz?ri ?s kir?lyi kamar?s k?l?n?s, k?s?rteties ?s hosszabb id?re gondolkoz?sos estv?t t?lt?tt r?gi bar?tn?je, madame Louise h?z?ban. Ekkor tavasz-est volt ?s Alvinci, miel?tt Louise asszony palot?j?ba bet?rt volna, kis s?t?t tett a v?rosban. Szak?llas, alig deresed? tat?ros fej?t most is megn?zt?k a n?k a V?ci-utc?ban ?s a Dunaparton; s amint elsuhantak mellette, egyn?melyik f?tyola, kalapk?ja, mozdulata, fejtart?sa, szeme, mosolya azt a gondolatot ?bresztette Alvinciben, hogy ezek ismer?sei, akik fiatalkor?ban egy?tt utaztak vele a v?r?s postakocsin. ?m az?ta megkomolyodtak, a templomot l?togatj?k, a muzsik?ban a klasszikus zene kedvel?i lettek ?s a vigad?i ?lorc?s-b?lt erk?lcstelen mulats?gnak mondj?k, - mint ahogy a n?k t?bbnyire ?reg sz?leikre, vagy serd?letlen gyermekeikre gondolnak, amint elhagyt?k az ifj?s?g titokzatos kis utcait ?s sz?vdobog?suk megsz?nt. Alvinci unottan hallotta a szok?sos megjegyz?seket a h?ta m?g?tt, amint hatvann?gy ?ves kor?ig ezt megszokta: - Mint a val?s?gos ?rd?g, oly cs?f - mondta egy haragos sz?j? asszony a bar?tn?j?nek. - A legszebb f?rfi Magyarorsz?gon - s?gta egy belv?rosi kisasszony az ?desanyj?nak. Alvinci sohasem fordult meg, b?rmilyen megjegyz?st mondtak a f?le hallat?ra, okos ember nem k?v?ncsi. Alvinci pedig a legokosabb ember volt Pesten. Most pedig azon gondolkozott, hogy nemsok?ra meg fog halni. A hom?lyba borult budai hegyek nagy messzes?gb?l l?tsz?dtak, mintha tegnap ?ta elt?volodtak volna a Duna partjair?l. Szinte mendeg?lni l?tszottak a hegyek a tavasz-estben, mint sz?les v?ll? v?ndorleg?nyek. A foly? hidegen, idegenkedve ment medr?ben ?s elbujni l?tszott a partokon leskel?d? l?mp?sok el?tt, - a Margitszigetn?l kezd?dik m?r a m?svil?g, ahov? komolyan ?s megfontoltan kell meg?rkezni. Alvinci olyan hidegnek ?rezte a sz?v?t, mintha jeges hallotti-kezek szorongatn?k, k?nnyed?n elsz?d?l, < Az ?reg h?lgy t?tov?zva n?zett a bandukol? Alvinci Edu?rd ut?n. Tal?n meg akarta sz?l?tani s megk?rdezni, hogy van, mit csin?lt az?ta?... De hisz harminc ?v ?ta nem besz?ltek egym?ssal. Madame Louise feh?r h?ziruh?ban fogadta a vend?g?t ?s a t?likab?tot leseg?tette r?la, a karossz?ket el?retolta, fels? vil?g?t?st rendezett ?s csendben, any?skodva dohogott: - Mindig mondtam, hogy nem uraknak val? a s?ta. A szeg?ny ember s?t?ljon, akinek nincs egy?b mulats?ga. Takova gr?f sohasem s?t?lt, a boldog eml?kezet? velszi herceg is beteg volt a vad?szat ut?n. Bizonyos korban az embernek nyugodtan kell m?r ?lnie a karossz?kben, elj?n a borb?ly, gondosan kiv?logatja a nagyon feh?r sz?lakat a szak?llb?l, csak akkor fecseg, ha k?rdezik; k?zel l?pnek a n?k ?s megsimogatj?k az embert, ha erre engedelmet kapnak, nem szabad nekik sem v?gnak, sem szomor?nak lenni, sem a l?bukat, sem a kez?ket mutogatni, karbafont k?zzel ?lni, mint a n?neveld?ben ?s legfeljebb a hajukat bodor?thatj?k, mert az nem ?rt senkinek... Am?g ?gy besz?lt a j?s?gos madame r?gi bar?tj?hoz, Alvinci Edu?rd azt ?rezte, hogy meghalt. - Tal?n az em?szt?se sincs rendben, nagy j? uram, att?l szoktak lenni a zavarok - folytatta a madame. Alvinci mozdulatlanul, mint egy halott keleti fejedelem ?lt hely?n, akinek elmul?s?t titkolj?k a birodalom n?pei el?tt. ?s ekkor az ajt? kiny?lott ?s egy b?b?-kalapos, r?zsasz?n?, fodros kisasszonyka surrant be a szob?ba. Az ?lla hegyes ?s k?v?ncsi, az orra ?br?ndos, mint ?gbe n?z? szeme... Kereszt?lsietett a perzsasz?nyegen ?s a sz?nyeg vir?gait nem taposta l?ba. A csipk?s naperny?j?vel k?sz?nt a halottnak ?s nyomtalanul elt?nt a falban, a nagy ?ll? ?ra m?g? l?pve. - Egy! - mondta valamely l?thatatlan helyr?l a madame. Strucctollas, el?kel?sk?d?, feszes feketeruh?s d?ma sietett be, mintha a sz?npadra l?pne, ahol m?r v?rja h?zik?j?ban a s?g? ?s int fel? kez?vel. - Kett?, - hangzik ?s a strucctollak elvonulnak a falban. Gyujtogat? szem?, ?rz?kis?g?t nem titkol? menyecske, mozg?kony orr?, set?thaj? lobban fel a set?ts?gben, piros kalapja, mint a gyufa l?ngja, a kezty?j?n ?t perzsel az ujja ?s a cip? sark?nak ?ll?sa: mintha f?rfiak homlok?ra tenn? a l?b?t, am?g kancsal?t? szem?vel a mellkasban dobog?, verg?d? sz?vet figyeli... - H?rom, - sz?lalt meg a t?lvil?gi hang ?s az ?ll? ?ra, mint egy gy?m?lcsf?nak a t?rzse, elrejtette maga m?g?tt a szevillai t?ncosn?t is. Azt?n kop?falka, hangtalan csahol?ssal rontott el Alvinci l?bai el?tt, piros frakkos lovasok nyargaltak tova dobog?s n?lk?li parip?kon, a r?ka t?n a V?ci-utc?ba futott ?s e k?s?rtet-csapat most tov?bb ?ld?zi? A t?rsas?g m?g?tt, az eml?kez?s leng?f?tyol?val kalapk?j?n lovasn? nyargal, aki lesz?kken a nyeregb?l a halott l?t?s?ra, k?zeledik hozz?, mint egy szeg?ny v?ndorl?hoz az ?t ment?n, de azt?n felismeri ?s b?natosan, lassan elford?tja az arc?t... Alvinci ut?na akar nyulni a kez?vel, de m?r ellobogott a f?tyol. Most halottakat visznek furcsa kis kocsikon, k?k k?t?nyes, inges gyerk?c?k tologatj?k a szek?rk?ket, versengnek egym?ssal a kocsitol?sban. Mikor a targonc?k Alvinci el? ?rnek, a kopors?k fedele felpattan ?s ?br?ndosan fek?sznek a halott n?k, sz?ke ?s barna hajuk a v?llukra van fektetve, a kez?k im?ra kulcsolva, a l?bukon atlasz-cip? ?s a feh?r ruh?jukon z?ld repk?ny. A gyerk?c?k egy szempillant?s alatt tov?bb gur?tj?k a kis kocsikat ?s v?r?sre f?tt tengeri r?kok, furcsa halak ?s csig?k ragadnak a gyermekek sark?ba. ?reg, boldogtalan k?lsej? ap?k j?nnek be az ajt?n ?s botjukra t?maszkodva ballagnak, mint a nyugalmazott hivatalnokok, lehajtott fej? any?k l?pkednek, szab?lyosan, mint a percmutat?. Most ? j?n... M?g nem is l?tja, de m?r ?rzi a k?zeled?s?t, szinte a l?p?snek a kopog?s?t is hallja, mint a rab b?rt?n?ben menyasszonya l?pteit. B?s n?, hervatag vir?g, - <Add to tbrJar First Page Next Page |
Terms of Use Stock Market News! © gutenberg.org.in2025 All Rights reserved.