Login or Join
|
|
Read Ebook: Pesti album: Krúdy Gyula feljegyzései és elbeszélései by Kr Dy Gyula
Font size: Background color: Text color: Add to tbrJar First Page Next Page Prev PageEbook has 510 lines and 83910 words, and 11 pagesB?s n?, hervatag vir?g, - < - Hitvesem, Leon?m! - mondja a halott. Alvinci talpra?llott, a szob?ban s?t?ts?g volt, a t?volban, egy messzi utc?ban egyhang?an gurult a postakocsi ?s a sz?l, a nyitott ablakon ?t olykor id?ig ragadta a postakocsis k?rtj?nek hangj?t. T?likab?tj?ba burkol?zott ?s a kalapj?t szem?re h?zta: - Elrontottam a gyomromat - gondolta keser?s?ggel. - A lazac mostan?ban m?r nem ?lvezhet?. ?JJEL AZ OROSZL?NBAN. Zsigmond, az Arany Oroszl?n b?rszolg?ja, a rendelet ?rtelm?ben hajnalban h?rom ?rakor felk?lt?tte a numero hatot. Csak k?tszer kellett kopogtatni a rozzant ajt?n, b?v?lr?l m?r hallatszott a vend?g ?s?t?sa, azt?n egy hatalmas k?romkod?s. Az isten?t emlegette a vend?g minden sz?llodai szolg?nak. Zsigmond d?rm?gve huz?dott vissza a folyos? sark?ba, egy pillanatig m?g figyelt a vend?g kopog?s?ra, - ej, hogy egy szel?d, k?kszem?, sz?ke szak?ll? ember is tud n?ha k?romkodni, este olyan csendesen besz?lt, mintha im?dkozott volna, az ?reg szobaasszonynak majdnem kezet cs?kolt ?s kis im?ds?gos k?nyvet k?sz?tett az ?jjeli szekr?ny?re: hajnalra pedig ?gy k?romkodik, mint egy pog?ny. Tal?n sokat ivott az este az ?tteremben ?s a m?mor m?g nem sz?llott el fej?b?l, gondolta mag?ban Zsigmond, mert szeretett a vend?gei f?l?tt gondolkozni. Az ?szakmagyarorsz?gi v?rosk?ba a kereskedelmi utaz?kon k?v?l nagyon ritk?n vet?d?tt sz?ll?vend?g. Messze a f?vonalt?l, szinte az isten h?ta m?g?tt fek?dt a v?roska, se katonas?g, se di?ks?g nem volt itt, a kasszirosn?k sorban elsz?kd?stek az Oroszl?nb?l, ?jjelenk?nt t?bbnyire maga a gazda b?biskolt a kassza felett. Zsigmond ?lete teh?t meglehet?sen egyhang?an folyt az Arany Oroszl?nban, h?rom gyermeke, meg beteg feles?ge volt valahol messze Budapesten, napokig olvasgatta a gyerekei level?t, ha azok n?ha re?gondoltak. ?gy mult el ?lete. Meglehet?s ijedelem fogta el, mikor n?h?ny perc mulva, miut?n f?l?lomba mer?lt a rongyos sz?nyegen, kardcs?rg?s hangzott fel a k?ves folyos?n ?s egy er?s k?z nehezedett a v?ll?ra. - Zsigmond, elutazott m?r a numero hat? - k?rdezte egy boros hang m?ly d?rm?g?ssel. Sefcsik, a v?roska rend?rbiztosa ?llott Zsigmond el?tt. A feh?r pakfonggombok a k?penyegen elhom?lyosultak az ?jszakai hidegt?l ?s a rend?rbiztos vastag bajusz?n friss h? feh?rlett. - Most k?sz?l elutazni a t?rsaskocsival - felelt Zsigmond ?s ijedten n?zett a hatos sz?m? szoba fele. - Majd r?sen lesz?nk - felelt Sefcsik. - El kell fognom ?t. Zsigmond megrend?lt. Az Arany Oroszl?nban m?g nem fogtak el senkit, a rend?rbiztos csup?n a meleg bor??rt szokott megjelenni a sz?llod?ban. Ilyenkor komolyan, megfontoltan hallgatta a tulajdonos panasz?t a h?tlen kasszirn?kr?l, n?ha visszacipelt egy kisasszonyt az ?llom?sr?l ?s a sz?k kamar?csk?ban hol megverte, hol meg?lelte a menek?l? le?nyz?t. Sefcsik sohasem fogott el senkit. - Mit tett a numero hat? - k?rdezte Zsigmond ?s az ?lom elmulott szem?b?l. - K?r?zve van... ?letvesz?lyes ember... Lehet, hogy sz?ks?gem lesz mag?ra, Zsigmond, k?zn?l legyen - mond? Sefcsik ?s a szeme izgatottan ugr?lt. - Mindenesetre j? volna megn?zni, van-e forg?pisztolya a vend?gnek. - Majd megn?zem - v?llalkozott Zsigmond ?s szint?n nagyon izgatott lett e t?li hajnalon, mid?n csup?n k?t b?csi utaz? aludt m?g az Oroszl?nban s az egyiknek horkol?sa id?nk?nt, mint valamely m?svil?gi hang has?tott v?gig a szell?s, hossz? folyos?n. Sefcsik a h?na al? vette kardj?t, l?bujjhegyen ment le a k?kock?kon. Zsigmond a hatos sz?m? szoba ajtaj?hoz lapulva hallgat?dzott. Azt?n megkereste azt a r?st az ajt?n, amely csaknem minden sz?llodai szoba ajtaj?n feltal?lhat?, honnan a szem?lyzet a n?szutasokat szokta megfigyelni, - ha ugyan vannak ilyenek az Oroszl?nban. A sz?ke, Krisztus-fej? vend?g az asztaln?l ?lt ?s t?lt?tollal levelet ?rt. Izgatottan, gyorsan, remeg? k?zzel huzogatta al? a fontosnak v?lt sorokat, - Zsigmond a kilincsre tette a kez?t ?s az ajt? nyikorogva engedett. A vend?g oly hevesen fordult h?tra, hogy Zsigmond nem merte ?tl?pni a k?sz?b?t. Egy m?sodpercig farkasszemet n?ztek egym?ssal, a vend?g ?s a b?rszolga. Zsigmond volt a gyeng?bb f?l. Nagyot csuklott ?s szinte k?ny?rg? hangon sz?lalt meg: - A tekintetes urat el akarj?k fogni. A sz?ke ember megmerevedve ?lt a hely?n. A gyertya l?ngja hosszan huz?zkodott az asztalon, a papiroson f?nylett a tinta. - Teh?t j?l hallottam a rend?r?k z?rg?s?t! - mondta. Zsigmond betette maga m?g?tt a szobaajt?t ?s lass? l?ptekkel k?zeledett a numer? hathoz. Az a fej?t az asztal lapj?ra ejtette, mintha meghalt volna. Zsigmond most alaposan szem?gyre vette ember?t. V?konydong?j?, feh?rb?r? fiatalember volt, alig harminc esztend?s, a keze finom ?s k?keres, az ujj?n olcs?, hal?lfej? gy?r? ?s sz?rke ruh?ja nem a legfinomabb. A cip?je duplatalp?, neh?z t?li cip? ?s a tavaszi fel?lt?cske olyan ?rv?n, mag?nyosan l?gott az ajt?fogason, mint egy akasztott ember. Zsigmond nagy, v?r?s kez?t a numer? hat v?ll?ra helyezte: - Mondja, mit tett, maga szerencs?tlen? A sz?ke ember gyorsan felemelte a fej?t. - Nem tettem semmit. - Nekem megmondhatja - sz?lott Zsigmond atyai hangon. A biztos ?rnak majd tagadhat kedv?re, de nekem az igazat mondja. Mi?rt k?r?zik? - K?r?znek? - jajdult fel a vend?g. - Istenem, szeg?ny feles?gem! - Bizony, k?r?zik. A biztos odalent v?rja, elbujva, amint besz?ll a t?rsaskocsiba, a kocsis a v?rosh?z?ra hajt a lovakkal. Ott azt?n vasat tesznek a kez?re, a l?b?ra, megmotozz?k ?s bez?rj?k. - Jaj! - felelt a vend?g. - Jaj, a gyermekeim! - Holnap j?nnek a csend?r?k, mert szerdai napon mindig j?nnek. Azok csak a goromba emberek. Puskatussal verik, aki kez?kbe ker?l. Pofoznak jobbr?l-balr?l. Bel?kik a vonatba, a l?b?ra l?pnek a csizm?jukkal ?s olyan helyen ?tik, ahol nem marad folt az ?t?s nyom?n: a gyomr?n. - Jaj! - mondta az emberke. - Mi?rt is j?ttem ebbe a v?rosba! Zsigmond legyintett: - Most m?r mindegy. A biztos odalent v?rja az udvaron. Legal?bb nekem mondja el, hogy mit tett? - sz?lott Zsigmond ?s megnyomkodta a vend?g sov?ny h?t?t. - Azt mondj?k, hogy sikkasztottam... - H?t nem igaz? A numer? hat egy percig hallgatott. - De... igaz - mondta, a k?t kez?be temetve arc?t. Azt?n hirtelen megragadta a Zsigmond kez?t: - M?r harmadik h?napja bujk?lok, se ?jjelem, se nappalom, egy percnyi nyugov?som. Nem is b?nom, hogy elfognak, hisz a p?nzem is elfogyott. Mikor a kardot cs?r?mp?lni hallottam, elb?cs?ztam a vil?gt?l, gondoltam, a fejembe l?v?k. De maga bej?tt j? ember... Engem Pestre visznek innen, mert ott t?rt?nt az a dolog. Azt?n legal?bb l?thatom vas?rnaponk?nt a feles?gemet, meg a gyermekeimet. Beeresztik ?ket a rabokhoz n?ha. - Mi?rt tette? - k?rdezte Zsigmond. A sz?ke emberke f?jdalmas v?rtan?s?ggal n?zett Zsigmondra, majd el?kel?en legyintett: - Nem ?rti ezt maga, egyszer? j? ember! A j?t?k, a n?k!... Nagyon szerettem j?tszani. Zsigmond elgondolkozott. - Vegye fel a kab?tj?t! - mondta csendesen. - Van itt egy h?ts? ajt?, amely az udvaron ?t a szomsz?d utc?ba vezet. Ha menek?lni akar, siessen. A numer? hat gyorsan h?traugrott, a tavaszi kab?tk?t el?kapta a fogasr?l, kis b?r?ndj?t a h?na al? csapta: - Merre, merre? - k?rdezte. Zsigmond az ajt?t csendesen kinyitotta. A folyos? hideg ?s hom?lyos, csak egy gyertyal?ng pislogott benne. A b?csi utaz? v?gan huzta a maga n?t?j?t. - Erre - mondta Zsigmond ?s tologatni kezdte a vend?get. Add to tbrJar First Page Next Page Prev Page |
Terms of Use Stock Market News! © gutenberg.org.in2025 All Rights reserved.