: A természettudomány fejlődésének története (1. kötet) by B Lsche Wilhelm Sch Pflin Alad R Translator - Science History

@FreeBooksThu 08 Jun, 2023

Posted in: #FreeBooks #FreeBooksIndia #FreeBooksApp #gg

Vote Up Vote Down

mtm?ny, amely minden m?sn?l jobban beleillik a durva fetis-kultusz ?s a var?zsl? szemf?nyveszt?s groteszk torzvil?g?ba. A Nilus forr?svid?keinek ter?let?n a mangara-n?gerek mes?lnek egy ?skorr?l, mikor az emberek m?g ?r?kk? ?ltek. Egyszer azonban fennh?j?z?k lettek s ekkor a haragj?ban a f?ldre vetette az ?gg?mb?t ?s pozdorj?v? t?rt mindent. A pusztas?gba azt?n egy ?j emberp?rt helyezett, amelynek azonban farka volt. Az asszony egy fi?t ?s k?t le?nyt nemzett, akik egyes?ltek egym?ssal s a testv?rrel k?t?tt h?zass?gb?l az egyik le?ny kam?leont sz?lt, a m?sik pedig egy ?ri?st, a holdat. A kam?leon gonosz indulat? volt ?s k?nozta az ?ri?st. Erre a nagy var?zsl? f?lvitte mag?hoz az ?gbe a holdat s ott van az?ta ma is. F?ldi sz?rmaz?s?nak eml?k?re azonban fogynia kell, mintha meg akarna halni s a nap irigys?gb?l foltokat ?getett arcz?ba. A kam?leon ivad?kai ek?zben akad?lytalan?l terjedtek el a f?ld?n. Lassankint lekopott a farkuk ?s halv?ny szin?ket megbarn?totta a nap. Jellemz? von?sa ennek a mond?nak, ?pp ?gy, mint az ausztr?liainak, a t?preng?s azon, hogy m?rt nincs az embernek is farka, mint a t?bbi ?llatnak. A term?szeti ember nem indult ki misztikus spekul?czi?b?l. Sz?m?ra az ?llatnak ?pp ?gy van lelke, mint neki mag?nak. Olyan szembe?tl? megk?l?nb?ztet? jel azonban, mint a farok hi?nya az embern?l, gondolkod?ba ejtette ?s - az egy?gy? kapcsol?s naiv eredm?nyek?p - mithoszra vezette. A mai term?szetvizsg?l? a farok-argumentumot sem fogja m?r nagyon fontosnak tartani. K?l?nben is az anatomus ki tudja mutatni a farkcsont szemmel l?that? maradv?nyait minden ember csontv?z?n ?s embrio-kor?ban, az anyja m?h?ben mindegyik?nk kereszt?lment egy tekint?lyes farokkal f?lszerelt fejl?d?si fokon.

?sszehasonl?thatatlan?l gazdagabb? ?s nagyobb k?rt befoglal?v? lesznek a kozmogoniai ?lmodoz?sok, ha a d?li tenger n?peihez ?s az amerikai indi?nus t?rzsekhez fordulunk. Egyetlen term?szeti n?pe a vil?gnak nem gondolta ki a t?bb?-kev?sbb? szeml?letes teremt?si mond?k olyan sz?vev?ny?t, mint a polin?ziaiak, a mikron?ziaiak ?s a melan?ziaiak a nagy, rejtelmekben gazdag korall-?cze?nban. Ujz?land d?li sziget?nek alpesi t?j?t?l Hawai ?ri?si kr?tereinek rotyog? pokolsz?j?ig, a kerek Atoll?k p?lmakoszoruin ?t, melyek meredek sziklapartjainak ?p?t?s?n par?nyi n?v?ny?llatok milli?i dolgoztak, eg?sz a paradicsommad?r haz?j?ig, Uj-Genu?ig egyetlen nagy mithoszhull?m h?mp?ly?g sz?zf?le t?r?ssel ?s elhajl?ssal. ?s a meztelen, bizarr?l tetovirozott kannib?lok gondolatvil?g?ban a k?pzeletteljes vil?g-magyar?zatok gazdags?ga nyilv?nul, amely m?g?tt a figyelmes term?szet-megfigyel?snek nem csek?ly mennyis?ge rejlik. A polin?ziai kozmologi?nak vil?gosan megfoghat? r?sze azzal kezd?dik, hogy Raugi, az ?g ?s Papa, a f?ld szorosan egym?son fekszenek - a parttalan tenger k?pe ?jszaka, amikor minden ?sszefolyik, a tenger nem v?lik el az ?gt?l - val?ban, szigetlak? modoz?sok ezek, melyek ?gy l?tszik a neml?tr?l, az hom?lyos fogalmak egy m?g el?bbr?l val? chaosr?l, amelyb?l a f?ld ?s ?g kett?s fogalma m?r mint valami t?k?letesebb v?lik ki. Misztikus ?lmodoz?sok ezek, melyek ?gy l?tszik a neml?tr?l, ?s?jszak?r?l, az ?sv?gyr?l sz?l? buddhista spekul?czi?kkal csengenek ?ssze, de lehet, hogy kiss? ?nk?nyesen ?s elfogultan magyar?zt?k modern kutat?k, akik maguk is szeretik a misztikusat. Az ujz?landi maorikn?l annak a szorosan egym?son fekv? p?rnak gyermekei azon tanakodnak, hogyan nyerhetn?nek f?nyt ?s hogyan szabad?thatn?k fel a f?ld felszin?t az ?g terh?t?l. A legvadabbik fi? agyon akarja ?tni mind a k?t sz?l?t. Egy m?sik azt tan?csolja, hogy ne tegy?k azt, csak v?laszsz?k el ?ket egym?st?l. Raugi, mondja, legyen r?nk n?zve idegen, de Papa mint t?pl?l? anya vel?nk kell hogy maradjon. Csak a harmadik, a sz?l-isten ellenzi, hogy ez az elv?laszt?s v?gbemenjen. Miut?n azonban a t?bbiek megegyeztek, megkezdik a sz?jjelbont?st. Az erd?k isten?nek siker?l f?lemelni az eget azzal, hogy fej?t a f?ldany?hoz t?masztja ?s l?bait nekifesz?ti apj?nak. V?gre valah?ra ?r?kre el vannak v?lasztva a f?ld ?s az ?gboltozat ?s ugyanekkor vil?goss?g lesz a f?ld?n. A testv?rek k?zt azonban el vannak hintve a visz?ly magvai. A sz?l-isten az ap?hoz sz?t, leveri az erd?k ur?nak f?it ?s a sz?razf?ldre korb?csolja a tengert. A tengeri ?llatok a partra menek?lnek, a tengeri isten visszak?veteli ?ket s ebb?l harcz keletkezik a tenger ?s a sz?razf?ld k?z?tt is. Az erdei isten cs?nakot ?s h?l?t aj?nd?koz az embereknek, hogy a tengert legy?zz?k. Az ?cze?n ura azonban felbor?tja a sajk?kat ?s elnyeli a partvid?ket ?s a falut. Csak az ?g ?s f?ld maradt mindebben a h?bor?ban ?s elv?l?suk dacz?ra h? egym?shoz. Papa, a f?ld s?hajai mint k?d gomolyognak f?l. Raugi, az ?g k?nnyei mint harmat hullanak al?. Egyszer? nagys?g?ban, egy szigetr?l-szegetre terjeszked? tengerj?r? n?pre val? megfoghat? vonatkoz?saiban ez a maori-mithosz bizony?ra semmivel sem ?ll a m?zesi mithosznak m?g?tte. A r?szletek megv?ltoznak a k?l?nb?z? n?pekn?l, a belesz?tt von?sok azonban mindig jellemz?k. Tahitiben egy ?ri?si arun-n?v?ny tolja f?lfel? az eget, a mikron?ziai Gilbert-szigeteken azt az istent, amelyik az ?g boltj?t emeli, egy gigantikus tintahal t?mogatja, egy m?sik vari?nsban ism?t az ?g ?pp az?rt szor?tja a f?ldet, mert egy ilyen tintahal ?tkarolta s ezt a halat azt?n a szabad?t? sz?tt?pi. Elm?sen rajzolj?k a sz?razf?ld felbukkan?s?t az ?gb?l egy hal?szat eredm?nyek?p: egy isteni hal?sz el?bb f?ldi gy?m?lcs?ket horg?sz ki, v?g?l ?ri?si fog?st?l dagad fel a h?l?ja - egy szigetet emel ki a vizb?l. Akaratlan?l is egy val?s?gos f?ldbetelep?t?s k?p?t v?lj?k itt magunk el?tt l?thatni, ahogy ez a szigetekben gazdag d?li tengeren mindig v?gbement: a hal?szokat a j? zs?km?ny rem?nye a nyilt tengerre cs?b?tja, egyszerre ?j sziklapartot, egy ?j lakhat? korallszigetet l?tnak maguk el?tt ?s a t?rzs kiv?ndorol oda. Az ember eredet?t illet?leg ingadoznak a mond?k: az els? emberp?rt hol egym?ssal nemzik az istenek, hol meg k?vekb?l teremtik. A melan?ziai szigeteken Guat isten j?t?k k?zben hajl?kony vessz?kb?l ?l? l?nyt font ?ssze, amely egyszerre elmosolyodik ?s az isten err?l ismeri meg, hogy asszonyt teremtett. Ebben a k?rben mindig az asszony j?n l?tre el?bb, a mi m?zesi hagyom?nyunkkal ellent?tben. ?z?nv?z-mond?kban term?szetesen nincs hi?ny ezen a mozgalmas f?ld?n, ahol minduntalan l?ket kap a cs?nak a szirten, minduntalan megreszket ?s s?lyedni kezd az eg?sz vulkanikus sziget, vagy mint Ujz?landban fortyog? g?zforr?sok bugygyannak ki z?gva a reszket? talajb?l. Ezen mond?k k?nnyen ad?d? fizikai ind?t?kain?l saj?tszer?bb erk?lcsi tartalmuk, amely eml?keztet a bibliai Sodoma t?rt?net?re, valamint a hell?nek ?z?nv?z-mond?j?ra. Az isteneket - igy sz?l a mikron?ziai Palau-szigetek mond?ja - bar?ts?gtalan?l fogadt?k az emberek egy kir?ndul?suk alkalm?val a f?ld?n. Csak egyetlenegy asszony adott nekik ?d?t? italt. A der?k asszony az istenek tan?cs?ra bambuszb?l tutajt ?p?tett ?s a teli hold ?jszak?j?n ezen aludt. Ezen az ?jszak?n felh?szakad?s t?rt ki ?s minden elmer?lt. Csak az asszony j?rt tutaj?n addig, amig a haja beleakadt egy magas hegyen n?tt fa ?gaiba. Itt kisz?llott, de ?hen halt, miel?tt a v?z lefolyott volna. Mikor az istenek visszat?rtek ?s holtan tal?lt?k, ?gi n?ik egyik?t bujtatt?k a test?be, r?vid id?re f?l?lesztett?k ?s ?t gyermeket nemzettek vele. Ett?l az ?t gyermekt?l sz?rmaznak a Palau-sziget lak?i. A d?li tengeri mithoszok szinte kimer?thetetlen gazdags?g?t lehetne m?g elbesz?lni. N?ha ez az anyag ?gy t?nik fel, mint valami r?gi, csak t?red?kekben fennmaradt kultur-anyag. Ezek a t?rzsek a kutat?s el?l m?g titokba vannak burkolva. E titok megfejt?se nem vezetne itt sem valami kijelentett > A fi? felelete olyan egyszer? volt, annyira kifejezte a csendes rezign?czi?t, mely ez orsz?g ?slak?inak fajt?j?t jellemzi, hogy feljegyeztem uti napl?mban:

A lok?lis tapasztalatok nem tagadj?k meg magukat m?sutt sem. A periodikusan visszat?r? ?z?nvizeket nemcsak b?rka-?p?t?ssel gy?zik le, hanem a magas hegyekbe val? menek?l?ssel, ?ri?si p?lm?kra val? felm?sz?ssal, amelyek olyan sebesen n?nek, hogy az ?r nem birja ?ket utol?rni. Nagyon sok ilyen mond?ban az ember k?vekb?l keletkezik. Sz?mos indi?nus nyelvben az embert jel?l? sz? egyuttal f?ldet ?s k?vet is jelent. Az ?z?nv?z ut?n a csek?ly sz?mu megmenek?ltek uj embereket teremtenek azzal, hogy isteni tan?csra k?veket dob?lnak maguk m?g?. Ez a legenda el?g saj?ts?gosan ism?tl?dik az indogerm?nban is, an?lk?l, hogy az ?tvezet? hidat tudn?k. A legbonyolultabb az ember keletkez?se a Quich?-t?rzs, Guatemala egykori rejtelmes kulturn?p?nek mond?iban. Az istenek, igy sz?lnak ezek a mond?k, el?bb az ?llatokat teremtett?k meg, de felboszankodtak, mert ezek n?m?k voltak ?s nem ?ldoztak nekik tisztelettel. Ez?rt azt?n agyagb?l embereket alkottak. Ezek azonban torzak voltak, akik nem tudt?k a fej?ket forgatni ?s besz?lni tudtak ugyan, de nem ?rtettek semmit. Egy els? puszt?t? ?z?nv?znek kellett j?nni. Az istenek ezut?n ism?t hozz?fogtak a teremt?shez; ekkor az embert f?b?l, az asszonyt feny?m?zg?b?l alkott?k. De m?g ez a nemzed?k sem tudta a kiv?nt m?don tisztelni az isteneket. Ekkor Herakon, az ?g szive, ism?t els?lyesztette a vil?got ?s pedig ?g? m?zga-es? ?s f?ldreng?s ?ltal. Csak n?h?ny ember menek?lt meg - ezekb?l lettek a majmok. Az istenek azonban erre valah?ra megalkott?k remekm?v?ket; megteremtett?k az igazi embert feh?r ?s s?rga kukoricz?b?l. Eleinte t?ls?gosan j?l siker?lt, ?gy, hogy maguk az istenek is megijedtek m?v?kt?l. N?h?ny nagyon is istenhez hasonl? tulajdons?g?t el kellett venni?k ?s ekkor v?gre-valah?ra k?szen volt a Quich?k ?se.

El?g lesz, ha ennek a nagy kultur-egyes?l?snek a kozmogoni?j?t egy vonalban k?vetj?k, - t. i. legtart?sabb ir?ny?ban - amely ut?bb a kereszt?ny mithoszban jegeczesedett ki ?s mai napjainkba is beleny?lik.

Sz?zadunk szigor?an t?rgyilagos, elfogulatlan tudom?nya, amely megjel?lte azoknak a mammuthoknak a hely?t, komolyan nekil?tott annak a feladatnak is, hogy ennek a rejtelmes m?vel?d?st?rt?neti ?sl?nynek term?szetrajz?t erej?hez k?pest nyilv?nval?v? tegye. Az eredm?nyek most m?r l?nyeges pontjaikon teljesen megt?madhatatlanok.

M?zes k?nyvei az ?test?mentomban mint egy?ltal?n nem oly r?giek, mint ahogy M?zesre val? vonatkoz?suk szerint gondolni lehetne. El?tt?nk ismeretes alakjukban nemcsak hogy nem is M?zest?l sz?rmaznak, de m?g csak nem is egy szerz?t?l. Hogy nem eg?szen M?zest?l sz?rmaznak, ezt m?r maga az a t?ny is bizony?tja, hogy a v?g?n el van besz?lve M?zes hal?la ?s hozz? van f?zve ez is: . M?s helyeken mint pl. ezekben a szavakban :

Free books android app tbrJar TBR JAR Read Free books online gutenberg

Login to post a comment!