: A természettudomány fejlődésének története (2. kötet) by B Lsche Wilhelm Sch Pflin Alad R Translator - Science History

@FreeBooksThu 08 Jun, 2023

Posted in: #FreeBooks #FreeBooksIndia #FreeBooksApp #gg

Vote Up Vote Down

k meg ?s fantasztikus, tudom?nyosan ?rt?ktelen utakra cs?b?tott?k. ?ppen mert ilyenek, a mi szempontunkb?l nem jutnak sz?m?t?sba.

A mer?ben empirikus ?t Newton ?lete munk?j?nak f?lfel? emelked? r?sz?ben ?rv?nyes?l azokban a tanuls?gos r?szletekben, melyek a gravit?czi?s t?rv?ny ?tt?r? felfedez?s?t megel?zik. Foglalkozzunk kiss? vel?k, mert ennek az eg?sz t?rt?neti k?pnek cz?lj?ban rejlik, hogy nem annyira az egyes nagy term?szeti t?rv?nyeket akarja felfedez?s?k sorrendj?ben el?mutatni , mint ink?bb ?ltal?noss?gban jelezni, mikor kezdtek el?sz?r azzal foglalkozni, hogy egy l?nyeg?t vil?goss? tegy?k maguk el?tt ?s mikor l?ptek methodologiai ?tra a cz?lb?l, hogy mag?b?l a term?szetb?l olvass?k ki t?rv?nyeit. Ha egyszer felismert?k, att?l fogva a keres?s m?dja mindig ugyanaz maradt ?s az ?gy igaz?n megtal?lt t?rv?nyek v?ltozatoss?ga m?r nem tartozik a kozmosz-k?p t?rt?net?nek v?zlat?ba, hanem a megfelel? speczi?lis tudom?nyok kompendiumaiba.

Egy elterjedt csal?di anekdota besz?li, hogy Newtont, mikor 1665-ben Cambridgeb?l, ahol mathematikai tanulm?nyait v?gezte, a pestis el?zte, sz?l?hely?n egy ?rett alma lees?se vezette arra a gondolatra, hogy vajjon nem ugyanazok a t?rv?nyek, ugyanazok az er?viszonyok, melyek ezt az alm?t a f?ld fel? ejtett?k, tartj?k-e meg a holdat f?ldk?r?li p?ly?j?n. Ak?r ?gy helyes az anekdota, ak?r nem, hogy erre az elm?s ?tletre r? lehessen j?nni, ahhoz mindenesetre sz?ks?g volt m?sok ?ltal v?gzett ?ri?si el?zetes munk?latokra. Mindaz?ltal m?gis szellemi tett volt, els? villan?sa egy oly kombin?czi?nak, mely sok r?szlet-megfigyel?st volt k?pes ?sszekapcsolni. De ha a term?szetkutat? megfontolt ?tj?t meg akart?k tartani, sz?ks?g volt a meglev? el?bbi megfigyel?sek lehet? legpontosabb revizi?j?ra is. Newton semmi szin alatt sem engedte mag?t elk?pr?ztatni egy sz?p ?tlet ?ltal ?s belefogott ebbe a munk?ba. Ha f?lt?telezte, hogy a hold egy ?ltal?nos neh?zked?si-er? t?rv?nye ?ltal, mely ?lland?an megfelel? ar?ny szerint vonzza a t?megre n?l?n?l sokkal nagyobb f?ld fel?, mint ahogy az az alm?n?l tapasztalhat? volt, a f?ldh?z van k?tve, de egyuttal egy m?sik, eredetileg egyenes vonal? saj?t-mozg?sa k?vetkezt?ben nem jutott el a val?s?gos lees?sig, akkor val?s?gos mozg?si viszonyainak egy oly formul?ba hozhat?knak kell lenni?k, mely megfelel Galilei eredm?nyeinek a testek f?ldre es?se dolg?ban. Az eredm?ny Newtonra n?zve egyel?re az volt, hogy fel kellett a gondolatot adnia. A sz?m?t?s nem egyezett. Hogy a hold p?ly?j?t ?s az alma lees?s?t mathematikai exakts?ggal visszavihesse egy egyforma , ahhoz sz?ks?g volt t?bb a leg?lesebb megfigyel?ssel meg?llap?tott nagys?gra. Ismerni kellett a hold t?vols?g?t a f?ldt?l, a hold ?gynevezett sziderikus kering?si idej?t ?s ismerni kellett mag?nak a f?ld egyenl?t?j?nek egy fok?t is. Newton azokat a sz?madatokat haszn?lta, amelyeket kora megadott neki. Ezek k?z?l az ut?bb eml?tett t?ves volt, mert a f?ld nagys?g?t m?g nem ismert?k kell?en. A sz?m?t?sra n?zve ennek az volt az eredm?nye, hogy a f?ld neh?zked?s?nek a f?ld felszin?n val?, a holdr?l kisz?m?tott gyorsul?sa jelent?kenyen elt?rt att?l a sz?mt?l, melyet Galilei az olyan testekre vonatkoz?lag kapott, mint az alma. Newton most m?r egyel?re ad acta tette gondolat?t ?s m?s tanulm?nyok fel? fordult. Ez 1666-ban volt. Nem mult el azonban ?t ?v ?s a franczia Jean Picard az els? igaz?n megbizhat? f?ldm?r?s alkalm?val egy a val?s?gos f?ldnagys?gnak jobban megfelel? sz?mot ?llap?tott meg. Newton 1682-ben, a londoni Royal Society egy ?l?s?n, v?letlen?l ?rtes?lt err?l. Roppant izgalom vett rajta er?t. Nem bizva ?nmag?ban izgatotts?ga els? pillanat?ban, megk?rte egy bar?tj?t, hogy r?gi sz?m?t?s?t az ?j sz?mjegy alapul vev?s?vel m?g egyszer revidi?lja. A Galilei eredm?ny?vel val? megegyez?s ez?ltal m?r csaknem t?k?letes volt. A holdra ugyanaz a t?rv?ny volt ?rv?nyes, mint a lehull? alm?ra! ?s erre Newton megformul?zta ?ltal?nos gravit?czi?s t?rv?ny?t: minden test minden m?s testre olyan vonz?er?t gyakorol, amelynek nagys?ga egyenes ar?nyban ?ll a vonz? test t?meg?vel ?s ford?tott ar?nyban a t?vols?g n?gyzet?vel. Bolyg?rendszer?nk ?sszes ismert mozg?si jelens?gei ?s viszonyai, ahogy Kepler m?r szil?rd formul?ba hozta ?ket, alapj?ban v?ve ez alapvet? t?rv?ny sz?ks?gszer? speczi?lis k?vetkez?seinek bizonyultak. A nagy nap a sokkal kisebb plan?t?kat p?ly?jukon pontosan roppant t?meg?nek erej?vel k?ti meg, a vonz?er? azonban a t?vols?g n?gyzet?vel ford?tott ar?nyban cs?kken, azaz: ha megk?tszerezz?k a t?vols?got, n?gyszeresen cs?kken, ha megh?romszorozzuk, akkor kilenczedr?sz?re cs?kken ?s ?gy tov?bb. A nagy felfedez?st Newton csak 1687-ben tette k?zz? a eml?kezetes k?nyv?ben, . Maga Newton p?ly?j?nak ezt a legfontosabb d?tum?t teljes negyven ?vvel ?lte t?l.

A gravit?czi?s t?rv?ny tulajdonk?ppeni fontoss?ga abban az eminens?l kozmikus kapcsolatban ?ll, melyet mag?ban foglal ?s amely m?r az els? k?pekb?l is kivil?gosodik, melyekhez kapcsol?dik: az ?k?lnyi alma, mely n?h?ny l?bnyi magass?gr?l, az ?gr?l a f?ldre esik ?s a hold g?mbje, mely 468 m?rf?ld ?tm?r? ?s 51,800 m?rf?ldnyi a f?ld k?z?ppontj?t?l val? k?z?pt?vols?g mellett a fej?nk f?l?tt mozog. Az ehhez csatlakoz? legk?zelebbi k?p m?r az ?sszes roppant nagy f?ldg?mb maga, mely a holdt?l k?s?rve ism?t a neh?zked?si er? ugyanazon t?rv?nyei szerint keringi k?r?l a napot. A nap m?g t?volabb es? er?czentrumokat k?vet, mag?val ragadva az eg?sz bolyg?rendszert. A nap vil?g?ba mint vend?gek rohannak bele messze t?vols?gokb?l rengeteg parabola ?s hyperbola-p?ly?kon a hossz?fark? ?st?k?s?k. Kett?s csillagok magasabbrend? ?ri?si naprendszerekk? ?sszek?tve keringenek egym?s k?r?l. ?s minden?tt ugyanaz a newtoni t?rv?ny.

A legfens?gesebb l?tv?nyoss?gok k?z? tartozik, melyek szeml?let?hez egy?ltal?n hozz?juthat az ember, megfigyelni a term?szettudom?nyok csaknem ?sszes ?gainak egyidej? cs?r?z?s?t 1500 ?s 1700 k?z?tt. Ha az egyik oldalon a t?vcs?vel v?gzett felfedez?sek igaz?n ?j, soha nem v?rt vil?got t?rtak fel, ugyanakkor m?sfel?l nem kev?sbb? term?kenny?, s?t bels?leg igaz?ban elhat?roz?v? v?lt a k?z?ns?ges, a mindennapi fel? ir?ny?l? tekintet ?less?ge. A r?g megszokottat, l?tsz?lag mag?t?l ?rtet?d?t csod?latosnak ?s magyar?zatra szorul?nak tal?lni: ebben a k?vetelm?nyben ?s ennek teljes?l?s?ben rejlett az elhat?roz? l?p?s felfel?. Kopernikus mutatta meg el?sz?r diadalmasan, hogy a l?tsz?lag legegyszer?bb dologban, a napnak az ?gen val? fel s al? sz?ll?s?ban, melyet minden gyermek ismer, olyan titok rejlik, mely ha egyszer meg van fejtve, eg?szen ?j vil?gfelfog?st nyit. Ezzel az ir?ny egy nagy siker ?ltal azonnal szentes?tve volt ?s a legjobb elm?k buzg?n r?vetett?k magukat az ?j harczt?rre.

Ha azt k?rdj?k magunkt?l, hogy mi minden hat elhat?roz?lag k?zre egy a mai ?rtelemben vett fizikai vil?gk?pben, akkor mindenekel?tt a sz? legt?gabb ?rtelm?ben vett asztron?miai t?nyek tartoznak hozz?, nemcsak le?r?sa a l?that? t?rgyaknak, hanem a l?tottaknak ?sszekapcsol?sa is, fizikai ?s mathematikai ?rtelemben a mozg?s ?s elrendezked?s t?rv?nyei, a kapcsolatoknak az egym?st?l elk?l?n?lt dolgokban val? kimutat?sa, az eg?sznek, mint egy kozmosznak szeml?lete. Az elhat?roz? l?p?s e fel? az ir?ny fel? a Kopernikus ?s Newton k?zti id?ben meg volt t?ve. Ez egy?ttal szil?rd meg?ll?st is adott az eg?sznek alapj?n.

Tov?bb? elker?lhetetlen?l sz?ks?geseknek l?tszanak a sz?kebb f?ldk?p ?les k?rvonalai: a f?ld alakj?nak nagyj?ban val? ismerete, az atmoszf?r?nak ?s a f?ldk?reg foly?kony burkolat?nak fizikai t?rv?nyei, az elektromos ?s m?gneses folyamatok felfog?s?nak kezdetei, a k?miai viszonyok kutat?sa, mindenekel?tt a f?ldr?szeknek, a sz?razf?ld ?s v?z megoszt?s?nak, a sz?less?gek ?s hossz?s?gok szerinti klimatikus v?ltoz?soknak pontos k?pei. Itt is most mindenfel? meg volt t?rve az ?t. A k?mia ?s fizika fegyverkezett. A fok-m?r?s nagy ar?nyokat kezdett ?lteni. Columbus ?tja ?ta az egy?ltal?n hozz?f?rhet? tartom?nyok tov?bbi kikutat?sa folytonos l?nczolatt? lett: ?gy t?nt fel, mintha a bizonyos r?szein er?sen ?sszehajtogatott f?ld-t?rk?p minden ?vvel szabadabban g?ngy?l?d?tt volna ki.

De van m?g egy harmadik bel?thatatlan ter?let is, amely a vil?gk?pn?l sz?mba j?n.

Ez az eg?sz m?sodik r?sz, amennyire sejtelm?nk terjed, logikusan az els?n ?p?l fel: a geologiai t?nyek beleilleszkednek a fizik?ba, k?mi?ba ?s asztron?mi?ba ?s az organikus fejl?d?s jelens?gei az anyag ?ltal?nos tulajdons?gaihoz vezetnek vissza, melyek v?geredm?nyben a term?szeti er?kr?l sz?l? ?ltal?nos tan?t?sba torkollanak. Mindazon?ltal az embernek e dolgokr?l val? ismerete annyira a maga saj?t, l?tsz?lag ?n?ll? ?s id?ben annyira megk?sett ?tjain haladt, hogy k?l?nvett szeml?l?se jogosultnak t?nik fel. A fontos dolog itt is a nekiindul?s pillanat?t fixirozni. Ezzel azonban ?nmagunkt?l k?zeled?nk a jelenhez.

A VIL?GK?P KIT?GUL?SA A KOZMOSZ-K?P FEJL?D?ST?RT?NET?V? A TUDOM?NYOS GEOLOGIA KEZDET?T?L DARWINIG.

A vil?gk?p kit?gul?sa a kozmosz-k?p fejl?d?st?rt?net?v? a tudom?nyos geologia kezdet?t?l Darwinig.

Egy darab rendk?v?l tanuls?gos ?s vonz? kulturt?rt?net, melyet a kialakul?s e fogalm?nak meg?llap?t?sa v?gett be kell j?rnunk, tanuls?gos mindenek el?tt az?rt, mert elhat?roz? korszaka csak a modern kutat?si m?dszernek Galilei, Kepler ?s Newton ?ltal val? alapvet?se ut?ni id?be esik ?s bizonyos ?rtelemben e m?dszer ?leterej?nek pomp?s pr?b?ja sz?mba is mehet. Hogy a dolgok menet?t a k?nyelmes ?ttekint?s v?gett p?r sz?ba ?sszefoglaljuk, e lefoly?s nagyvonal? v?zlata k?r?lbel?l a k?vetkez?:

Free books android app tbrJar TBR JAR Read Free books online gutenberg

Login to post a comment!